Hirdetés
Hirdetés

Módosított osztálylétszámok – nagyobb lesz a verseny az elméleti osztályos helyekért

Az új rendelet szerint az új tanévtől osztályonként kettővel kevesebb tanuló juthat be az elméleti iskolákba •  Fotó: Haáz Vince

Az új rendelet szerint az új tanévtől osztályonként kettővel kevesebb tanuló juthat be az elméleti iskolákba

Fotó: Haáz Vince

A tanfelügyelőségeknek február elsejéig kell elküldeniük a tanügyminisztériumba az új szabályozás alapján módosított beiskolázási tervet. Az új rendelet szerint kevesebb gyerekkel is indulhatnak osztályok, és a maximális osztálylétszám is csökkent. Ez kedvező lehet a vidéki iskolák számára, hiszen elindulhatnak tíz fővel is az osztályok, de a népszerű városi iskolák esetében lesznek olyan diákok, akik emiatt nem kerülnek majd be az általuk kiválasztott osztályba.

Hajnal Csilla

2021. február 02., 09:012021. február 02., 09:01

2021. február 02., 09:502021. február 02., 09:50

Az akkori rendelkezések révén a 2005-ben és 2006-ban született gyerekek, illetve szüleik választhattak, hogy előkészítő osztályt kezdenek, vagy csatlakoznak az egy évvel nagyobbakhoz az első osztályban, de

az is opció volt, hogy még egy évet az óvodában maradnak a hatodik életévük betöltése után.

Emiatt tavaly volt az elmúlt évekhez viszonyítva a legmagasabb a nyolcadikosok létszáma, idén viszont a legalacsonyabb. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint éppen ezért a 2021-2022-es tanév a legjobb alkalom az osztálylétszámok csökkentésére.

Hirdetés

Segítség a vidéki iskoláknak

Legkevesebb tíz gyerekekkel, és legtöbb 22 diákkal indulhat el elemi osztály a következő tanévtől.

A szakoktatásban pedig az eddig 28 főről 24 diákra csökkentik a következő tanévben induló kilencedik osztályok maximális létszámát, az elméleti középiskolákban pedig az eddigi 28 helyett legtöbb 26-an lehetnek egy osztályban.

Idézet
Ez segítséget jelent a vidéki általános iskoláknak, mert van, ahol nem gyűlt össze 12 előkészítős. Az új szabályozással pedig elindulhatnának ezek az osztályok is

– mondta el korábban lapunknak Fejes Réka, a Maros megyei magyar elemi osztályokért felelős szaktanfelügyelő. Mint fogalmazott, Maros megyében átlagban 17 fős osztálylétszámmal számolnak az előkészítőt kezdő tanítók.

Kényszerből a szakoktatás felé

Pénteken a Hivatalos Közlönyben is megjelent rendelet következményeként

megnőhet a verseny az elméleti osztályos helyekért, és több elméleti oktatásból kimaradó fordulhat a szakoktatás felé.

A rendelet pozitív hozadékaként is lehet értelmezni, hogy kiéleződik a verseny az elméleti képzésért, hiszen így az utolsó bejutó átlaga magasabb lesz, ezzel növekszik a színvonal is. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban például hét kilencedik osztály indul idén, noha legalább tizenegyre lenne igény az iskola előzetes felmérése szerint – tudtuk meg korábban Mátéfi István iskolaigazgatótól.

A következő tanévtől azonban összesen 14 gyerekekkel kevesebb juthat be az iskolába a csökkentett létszám miatt, ami azt jelenti, hogy még nagyobb lesz a versengés a helyekért.

Egy marosvásárhelyi nyolcadikos gyerek édesanyja lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: szerinte ezzel a rendelettel kevesebb esélyt kapnak a diákok arra, hogy oda jussanak be, ahová szeretnének. A szülő hozzátette, szakiskolákban lehet több a hely, de az itthoni tapasztalat azt mutatja, hogy ha a diák színvonalas oktatást szeretne, akkor elméleti középiskolában a helye.

A hazai szakiskolások 6,2 százaléka magyarul tanul

Az Erdélystat hazai magyar iskolahálózatról szóló szociológiai felméréséből kiderül: a szakközépiskolák szintjén összességében jelentősen alulreprezentáltak a magyar tagozatok, a magyar tannyelvű diákok aránya ezen a szinten csupán 2,9 százalék. Szakiskolai szinten már kedvezőbb ez az arány, az összes romániai szakiskolás diák 6,2 százaléka magyar nyelven tanul. A faipari (18,1 százalék), az elektronika és automatizálás (17,3 százalék), a mezőgazdasági (10 százalék), a kereskedelmi (8,6 százalék), az építészeti (8,1 százalék), illetve az élelmiszeripari (7,1 százalék) osztályokban jelentős a magyar nyelven tanulók száma. Az amúgy legnépszerűbb mechanikai szakokon viszont alulreprezentáltak a magyarok, arányuk csupán 4,3 százalékos – derül ki a szociológiai felmérésből.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 15., vasárnap

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó

Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk

Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.

Semjén Zsolt Gyergyószentmiklóson: küldetésünk, hogy megmaradjunk
2026. március 15., vasárnap

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én

Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.

Így mutatnak a székelyek piros-fehér-zöldben március 15-én
2026. március 15., vasárnap

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje idézte meg a forradalom hangulatát Marosvásárhelyen

A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje idézte meg a forradalom hangulatát Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

A székely hősök emléke ma is összegyűjti a közösséget Nyergestetőn

Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.

A székely hősök emléke ma is összegyűjti a közösséget Nyergestetőn
2026. március 15., vasárnap

Répássy Róbert Sepsiszentgyörgyön: a magyarok Istene és a székelyek őrizzék meg Székelyföldet

„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.

Répássy Róbert Sepsiszentgyörgyön: a magyarok Istene és a székelyek őrizzék meg Székelyföldet
2026. március 15., vasárnap

Tűz pusztít a jeddi erdő közelében, a lángok egy ház kerítésére is átterjedtek

Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.

Tűz pusztít a jeddi erdő közelében, a lángok egy ház kerítésére is átterjedtek
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Bandériumgulyással is megidézték a szabadságharc korát Gyergyószentmiklóson

Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.

Bandériumgulyással is megidézték a szabadságharc korát Gyergyószentmiklóson
2026. március 15., vasárnap

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza
2026. március 15., vasárnap

Tűz ütött ki egy 1884-ben épült ortodox műemlék templomban – videóval

Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.

Tűz ütött ki egy 1884-ben épült ortodox műemlék templomban – videóval
Hirdetés