
Az új rendelet szerint az új tanévtől osztályonként kettővel kevesebb tanuló juthat be az elméleti iskolákba
Fotó: Haáz Vince
A tanfelügyelőségeknek február elsejéig kell elküldeniük a tanügyminisztériumba az új szabályozás alapján módosított beiskolázási tervet. Az új rendelet szerint kevesebb gyerekkel is indulhatnak osztályok, és a maximális osztálylétszám is csökkent. Ez kedvező lehet a vidéki iskolák számára, hiszen elindulhatnak tíz fővel is az osztályok, de a népszerű városi iskolák esetében lesznek olyan diákok, akik emiatt nem kerülnek majd be az általuk kiválasztott osztályba.
2021. február 02., 09:012021. február 02., 09:01
2021. február 02., 09:502021. február 02., 09:50
Az akkori rendelkezések révén a 2005-ben és 2006-ban született gyerekek, illetve szüleik választhattak, hogy előkészítő osztályt kezdenek, vagy csatlakoznak az egy évvel nagyobbakhoz az első osztályban, de
Emiatt tavaly volt az elmúlt évekhez viszonyítva a legmagasabb a nyolcadikosok létszáma, idén viszont a legalacsonyabb. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint éppen ezért a 2021-2022-es tanév a legjobb alkalom az osztálylétszámok csökkentésére.
A szakoktatásban pedig az eddig 28 főről 24 diákra csökkentik a következő tanévben induló kilencedik osztályok maximális létszámát, az elméleti középiskolákban pedig az eddigi 28 helyett legtöbb 26-an lehetnek egy osztályban.
– mondta el korábban lapunknak Fejes Réka, a Maros megyei magyar elemi osztályokért felelős szaktanfelügyelő. Mint fogalmazott, Maros megyében átlagban 17 fős osztálylétszámmal számolnak az előkészítőt kezdő tanítók.
Pénteken a Hivatalos Közlönyben is megjelent rendelet következményeként
A rendelet pozitív hozadékaként is lehet értelmezni, hogy kiéleződik a verseny az elméleti képzésért, hiszen így az utolsó bejutó átlaga magasabb lesz, ezzel növekszik a színvonal is. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban például hét kilencedik osztály indul idén, noha legalább tizenegyre lenne igény az iskola előzetes felmérése szerint – tudtuk meg korábban Mátéfi István iskolaigazgatótól.
Egy marosvásárhelyi nyolcadikos gyerek édesanyja lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: szerinte ezzel a rendelettel kevesebb esélyt kapnak a diákok arra, hogy oda jussanak be, ahová szeretnének. A szülő hozzátette, szakiskolákban lehet több a hely, de az itthoni tapasztalat azt mutatja, hogy ha a diák színvonalas oktatást szeretne, akkor elméleti középiskolában a helye.
A hazai szakiskolások 6,2 százaléka magyarul tanul
Az Erdélystat hazai magyar iskolahálózatról szóló szociológiai felméréséből kiderül: a szakközépiskolák szintjén összességében jelentősen alulreprezentáltak a magyar tagozatok, a magyar tannyelvű diákok aránya ezen a szinten csupán 2,9 százalék. Szakiskolai szinten már kedvezőbb ez az arány, az összes romániai szakiskolás diák 6,2 százaléka magyar nyelven tanul. A faipari (18,1 százalék), az elektronika és automatizálás (17,3 százalék), a mezőgazdasági (10 százalék), a kereskedelmi (8,6 százalék), az építészeti (8,1 százalék), illetve az élelmiszeripari (7,1 százalék) osztályokban jelentős a magyar nyelven tanulók száma. Az amúgy legnépszerűbb mechanikai szakokon viszont alulreprezentáltak a magyarok, arányuk csupán 4,3 százalékos – derül ki a szociológiai felmérésből.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!