
Az új rendelet szerint az új tanévtől osztályonként kettővel kevesebb tanuló juthat be az elméleti iskolákba
Fotó: Haáz Vince
A tanfelügyelőségeknek február elsejéig kell elküldeniük a tanügyminisztériumba az új szabályozás alapján módosított beiskolázási tervet. Az új rendelet szerint kevesebb gyerekkel is indulhatnak osztályok, és a maximális osztálylétszám is csökkent. Ez kedvező lehet a vidéki iskolák számára, hiszen elindulhatnak tíz fővel is az osztályok, de a népszerű városi iskolák esetében lesznek olyan diákok, akik emiatt nem kerülnek majd be az általuk kiválasztott osztályba.
2021. február 02., 09:012021. február 02., 09:01
2021. február 02., 09:502021. február 02., 09:50
Az akkori rendelkezések révén a 2005-ben és 2006-ban született gyerekek, illetve szüleik választhattak, hogy előkészítő osztályt kezdenek, vagy csatlakoznak az egy évvel nagyobbakhoz az első osztályban, de
Emiatt tavaly volt az elmúlt évekhez viszonyítva a legmagasabb a nyolcadikosok létszáma, idén viszont a legalacsonyabb. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint éppen ezért a 2021-2022-es tanév a legjobb alkalom az osztálylétszámok csökkentésére.
A szakoktatásban pedig az eddig 28 főről 24 diákra csökkentik a következő tanévben induló kilencedik osztályok maximális létszámát, az elméleti középiskolákban pedig az eddigi 28 helyett legtöbb 26-an lehetnek egy osztályban.
– mondta el korábban lapunknak Fejes Réka, a Maros megyei magyar elemi osztályokért felelős szaktanfelügyelő. Mint fogalmazott, Maros megyében átlagban 17 fős osztálylétszámmal számolnak az előkészítőt kezdő tanítók.
Pénteken a Hivatalos Közlönyben is megjelent rendelet következményeként
A rendelet pozitív hozadékaként is lehet értelmezni, hogy kiéleződik a verseny az elméleti képzésért, hiszen így az utolsó bejutó átlaga magasabb lesz, ezzel növekszik a színvonal is. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban például hét kilencedik osztály indul idén, noha legalább tizenegyre lenne igény az iskola előzetes felmérése szerint – tudtuk meg korábban Mátéfi István iskolaigazgatótól.
Egy marosvásárhelyi nyolcadikos gyerek édesanyja lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: szerinte ezzel a rendelettel kevesebb esélyt kapnak a diákok arra, hogy oda jussanak be, ahová szeretnének. A szülő hozzátette, szakiskolákban lehet több a hely, de az itthoni tapasztalat azt mutatja, hogy ha a diák színvonalas oktatást szeretne, akkor elméleti középiskolában a helye.
A hazai szakiskolások 6,2 százaléka magyarul tanul
Az Erdélystat hazai magyar iskolahálózatról szóló szociológiai felméréséből kiderül: a szakközépiskolák szintjén összességében jelentősen alulreprezentáltak a magyar tagozatok, a magyar tannyelvű diákok aránya ezen a szinten csupán 2,9 százalék. Szakiskolai szinten már kedvezőbb ez az arány, az összes romániai szakiskolás diák 6,2 százaléka magyar nyelven tanul. A faipari (18,1 százalék), az elektronika és automatizálás (17,3 százalék), a mezőgazdasági (10 százalék), a kereskedelmi (8,6 százalék), az építészeti (8,1 százalék), illetve az élelmiszeripari (7,1 százalék) osztályokban jelentős a magyar nyelven tanulók száma. Az amúgy legnépszerűbb mechanikai szakokon viszont alulreprezentáltak a magyarok, arányuk csupán 4,3 százalékos – derül ki a szociológiai felmérésből.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!