
Az új rendelet szerint az új tanévtől osztályonként kettővel kevesebb tanuló juthat be az elméleti iskolákba
Fotó: Haáz Vince
A tanfelügyelőségeknek február elsejéig kell elküldeniük a tanügyminisztériumba az új szabályozás alapján módosított beiskolázási tervet. Az új rendelet szerint kevesebb gyerekkel is indulhatnak osztályok, és a maximális osztálylétszám is csökkent. Ez kedvező lehet a vidéki iskolák számára, hiszen elindulhatnak tíz fővel is az osztályok, de a népszerű városi iskolák esetében lesznek olyan diákok, akik emiatt nem kerülnek majd be az általuk kiválasztott osztályba.
2021. február 02., 09:012021. február 02., 09:01
2021. február 02., 09:502021. február 02., 09:50
Az akkori rendelkezések révén a 2005-ben és 2006-ban született gyerekek, illetve szüleik választhattak, hogy előkészítő osztályt kezdenek, vagy csatlakoznak az egy évvel nagyobbakhoz az első osztályban, de
Emiatt tavaly volt az elmúlt évekhez viszonyítva a legmagasabb a nyolcadikosok létszáma, idén viszont a legalacsonyabb. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint éppen ezért a 2021-2022-es tanév a legjobb alkalom az osztálylétszámok csökkentésére.
A szakoktatásban pedig az eddig 28 főről 24 diákra csökkentik a következő tanévben induló kilencedik osztályok maximális létszámát, az elméleti középiskolákban pedig az eddigi 28 helyett legtöbb 26-an lehetnek egy osztályban.
– mondta el korábban lapunknak Fejes Réka, a Maros megyei magyar elemi osztályokért felelős szaktanfelügyelő. Mint fogalmazott, Maros megyében átlagban 17 fős osztálylétszámmal számolnak az előkészítőt kezdő tanítók.
Pénteken a Hivatalos Közlönyben is megjelent rendelet következményeként
A rendelet pozitív hozadékaként is lehet értelmezni, hogy kiéleződik a verseny az elméleti képzésért, hiszen így az utolsó bejutó átlaga magasabb lesz, ezzel növekszik a színvonal is. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban például hét kilencedik osztály indul idén, noha legalább tizenegyre lenne igény az iskola előzetes felmérése szerint – tudtuk meg korábban Mátéfi István iskolaigazgatótól.
Egy marosvásárhelyi nyolcadikos gyerek édesanyja lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: szerinte ezzel a rendelettel kevesebb esélyt kapnak a diákok arra, hogy oda jussanak be, ahová szeretnének. A szülő hozzátette, szakiskolákban lehet több a hely, de az itthoni tapasztalat azt mutatja, hogy ha a diák színvonalas oktatást szeretne, akkor elméleti középiskolában a helye.
A hazai szakiskolások 6,2 százaléka magyarul tanul
Az Erdélystat hazai magyar iskolahálózatról szóló szociológiai felméréséből kiderül: a szakközépiskolák szintjén összességében jelentősen alulreprezentáltak a magyar tagozatok, a magyar tannyelvű diákok aránya ezen a szinten csupán 2,9 százalék. Szakiskolai szinten már kedvezőbb ez az arány, az összes romániai szakiskolás diák 6,2 százaléka magyar nyelven tanul. A faipari (18,1 százalék), az elektronika és automatizálás (17,3 százalék), a mezőgazdasági (10 százalék), a kereskedelmi (8,6 százalék), az építészeti (8,1 százalék), illetve az élelmiszeripari (7,1 százalék) osztályokban jelentős a magyar nyelven tanulók száma. Az amúgy legnépszerűbb mechanikai szakokon viszont alulreprezentáltak a magyarok, arányuk csupán 4,3 százalékos – derül ki a szociológiai felmérésből.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
szóljon hozzá!