
Az új rendelet szerint az új tanévtől osztályonként kettővel kevesebb tanuló juthat be az elméleti iskolákba
Fotó: Haáz Vince
A tanfelügyelőségeknek február elsejéig kell elküldeniük a tanügyminisztériumba az új szabályozás alapján módosított beiskolázási tervet. Az új rendelet szerint kevesebb gyerekkel is indulhatnak osztályok, és a maximális osztálylétszám is csökkent. Ez kedvező lehet a vidéki iskolák számára, hiszen elindulhatnak tíz fővel is az osztályok, de a népszerű városi iskolák esetében lesznek olyan diákok, akik emiatt nem kerülnek majd be az általuk kiválasztott osztályba.
2021. február 02., 09:012021. február 02., 09:01
2021. február 02., 09:502021. február 02., 09:50
Az akkori rendelkezések révén a 2005-ben és 2006-ban született gyerekek, illetve szüleik választhattak, hogy előkészítő osztályt kezdenek, vagy csatlakoznak az egy évvel nagyobbakhoz az első osztályban, de
Emiatt tavaly volt az elmúlt évekhez viszonyítva a legmagasabb a nyolcadikosok létszáma, idén viszont a legalacsonyabb. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint éppen ezért a 2021-2022-es tanév a legjobb alkalom az osztálylétszámok csökkentésére.
A szakoktatásban pedig az eddig 28 főről 24 diákra csökkentik a következő tanévben induló kilencedik osztályok maximális létszámát, az elméleti középiskolákban pedig az eddigi 28 helyett legtöbb 26-an lehetnek egy osztályban.
– mondta el korábban lapunknak Fejes Réka, a Maros megyei magyar elemi osztályokért felelős szaktanfelügyelő. Mint fogalmazott, Maros megyében átlagban 17 fős osztálylétszámmal számolnak az előkészítőt kezdő tanítók.
Pénteken a Hivatalos Közlönyben is megjelent rendelet következményeként
A rendelet pozitív hozadékaként is lehet értelmezni, hogy kiéleződik a verseny az elméleti képzésért, hiszen így az utolsó bejutó átlaga magasabb lesz, ezzel növekszik a színvonal is. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban például hét kilencedik osztály indul idén, noha legalább tizenegyre lenne igény az iskola előzetes felmérése szerint – tudtuk meg korábban Mátéfi István iskolaigazgatótól.
Egy marosvásárhelyi nyolcadikos gyerek édesanyja lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: szerinte ezzel a rendelettel kevesebb esélyt kapnak a diákok arra, hogy oda jussanak be, ahová szeretnének. A szülő hozzátette, szakiskolákban lehet több a hely, de az itthoni tapasztalat azt mutatja, hogy ha a diák színvonalas oktatást szeretne, akkor elméleti középiskolában a helye.
A hazai szakiskolások 6,2 százaléka magyarul tanul
Az Erdélystat hazai magyar iskolahálózatról szóló szociológiai felméréséből kiderül: a szakközépiskolák szintjén összességében jelentősen alulreprezentáltak a magyar tagozatok, a magyar tannyelvű diákok aránya ezen a szinten csupán 2,9 százalék. Szakiskolai szinten már kedvezőbb ez az arány, az összes romániai szakiskolás diák 6,2 százaléka magyar nyelven tanul. A faipari (18,1 százalék), az elektronika és automatizálás (17,3 százalék), a mezőgazdasági (10 százalék), a kereskedelmi (8,6 százalék), az építészeti (8,1 százalék), illetve az élelmiszeripari (7,1 százalék) osztályokban jelentős a magyar nyelven tanulók száma. Az amúgy legnépszerűbb mechanikai szakokon viszont alulreprezentáltak a magyarok, arányuk csupán 4,3 százalékos – derül ki a szociológiai felmérésből.
Csalásra figyelmeztet az Országos Közúti Infrastruktúrát Kezelő Társaság: az utóbbi időszakban megszaporodtak azok a hamis üzenetek, amelyek az intézmény nevében pénzt akarnak kicsalni az autósoktól.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
szóljon hozzá!