
Fotó: Haáz Vince
Négy műhelyből álló műszaki központot nyitottak meg csütörtökön Marosvásárhelyen, ahol keresett szakmákat sajátíthatnak el szakiskolás diákok, esetleg szakmát tanuló vagy váltó felnőttek. A korszerű központot a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem hozta létre a városvezetés, illetve helyi cégek támogatásával.
2019. október 24., 14:282019. október 24., 14:28
Csegzi Sándor, a tudományegyetem igazgatója a Székelyhonnak elmondta, a műszaki központban egy autóvillamossági és autószerelő, egy számítógép-vezérlésű fémforgácsoló műhely (CNC), illetve egy hegesztő- és lakatosműhely van.
A műhelyeket marosvásárhelyi cégek állították össze, felismerve, hogy szükség van olyan központokra, ahol saját szakembereiket továbbképezhetik, de ahol a szakiskolába járó diákoknak is lehetőségük van tanulni a legkorszerűbb gépekkel.
Csegzi Sándor, a műszaki központ megálmodója
Fotó: Haáz Vince
Csegzi Sándor kiemelte, a műszaki központ révén össze szeretnék kapcsolni a szakiskolákat a munkaadó cégekkel, és lehetőséget biztosítani diákoknak, illetve a szakmai váltáson gondolkozó felnőtteknek is a képzésekre. A tudományegyetem már számos továbbképzést szervezett felnőtteknek, amit a továbbiakban is folytatni kíván a frissen megnyílt műszaki központban is.
A Sapientia egyetem rektora, Dávid László is üdvözölte a csütörtöki megnyitón a műszaki központot, kiemelve, hogy Marosvásárhely sok szempontból lemaradt Brassó és Nagyszeben mellett, de oktatási téren sikerült megőrizni az előnyét. A rektor szerint fontos lenne, hogy a marosvásárhelyi egyetemek és a város vezetői összefogjanak, közösen határozzák meg, milyen irányt kellene követni a jövő nemzedék oktatásában.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!