
Fotó: Gábos Albin
Az 1848–1849-es forradalmat székelyföldi vonatkozásban mutatta be az a megemlékező és tudományos konferencia, amelyet a szabadságharc 170. évfordulója alkalmából tartottak pénteken Csíkszeredában a Sapientia egyetemen.
2018. november 09., 22:082018. november 09., 22:08
2018. november 10., 13:142018. november 10., 13:14
A konferencia tematikája és vezérgondolata Székelyföld a magyar hazáért volt, ennek szellemében a szabadságharccal kapcsolatos előadások kerültek terítékre, székelyföldi és magyarországi előadóktól.
Balázs Lajos, az eseményt szervező Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Csíki Fiókegyesületének elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta,
Fotó: Gábos Albin
Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja gratulált a szervezőknek, hogy évi rendszerességgel megszervezik a tudományos konferenciát, amely a magyar történelmet mindig egy olyan szegletből mutatja be, amelyet kevesen ismerhetnek. Kiemelte:
Fotó: Gábos Albin
A konferencia egyik előadásának témája A római katolikus papság mozgósító hatása a forradalom és szabadságharc székelyföldi eseményire volt. A Tamás Zsolt-József marosvásárhelyi kutató által tartott előadáson elhangzott, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc a székelyföldi régióban a római katolikus egyházat többrétű kihívások elé állította. Tényként kell kezelni – mondta –, hogy ez idő alatt
Fotó: Gábos Albin
„Az adott korszakban annyira természetes volt, hogy a lakosság magatartását meghatározták a szószékről elmondott beszédek, hogy ennek a jelentőségét a legtöbb esetben sem a korabeli levelezések, sem az emlékiratok nem tartották fontosnak külön kiemelni. Egyértelmű viszont, hogy a forradalmi változások és utasítások ismertetése a sokszor írástudatlan lakossággal nem volt elképzelhető, azoknak a szószékről történő kihirdetése és magyarázása nélkül.
Tehát a forradalom egésze alatt tetten érhető volt a szószékek politikai célokra való felhasználása” – magyarázta az előadáson Tamási Zsolt.
Fotó: Gábos Albin
Mivel a székelyföldi papság aktívan részt vett a forradalmi eszmék népszerűsítésében, ennek következtében a megtorlást sem kerülhették el.
A megtorlásban a legfontosabb katonai vezetők mellett, sok egyházi elöljáró áldozatául esett, többek között csíkszéki papok is – hangzott el.
Már csak néhány banira van a március végi történelmi csúcstól az üzemanyagok ára, miután a forgalmazók csütörtökön is drágítottak. A gázolaj esetében a jövedéki adó szerdán elfogadott mérséklése eredményezhet árcsökkenést a következő időszakban.
Repülőgépeken elkövetett lopás gyanúja miatt tizenkét bukaresti, valamint Ilfov és Prahova megyei helyszínen tart házkutatást a rendőrség csütörtökön, és 16 személyt állítanak elő.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy csütörtökön is folytatja az új közalkalmazotti bértörvény tervezete és az egészségügyi intézményekben tapasztalható személyzethiány miatt kirobbantott sztrájkot.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint megérzi Románia a cernavodai atomerőmű leállását, az országnak mozgósítania kell a gázerőművi, nap- és szélenergia-termelési, valamint energiatárolási kapacitásait, és növelnie kell a villamosenergia-importot.
Az általános sztrájk első napjához képest szerdán növekedett a hivatalosan tiltakozó dolgozók száma a Hargita megyei nagyobb kórházakban. Szintén szerdán arról döntött a kormány, hogy országszerte 6850 állás betöltését engedélyezi az egészségügyben.
A Duna vízszintjének további csökkenésétől függően szerda este vagy csütörtök reggel ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is – jelentette be a Nuclearelectrica.
Hivatalosan is megnyílt szerdán a Nyárádszeredai Padlásmúzeum, amely egy helyi magángyűjtemény kincseit tárja a nagyközönség elé, gazdagítva ezzel a térség múzeumi kínálatát. Az esemény egyúttal a Nyárádmente Fesztivál ünnepélyes megnyitója is volt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jelenlegi bel- és külpolitikai helyzetben indokolt lenne egy „politikai fegyverszüneti” kormány megalakítása, ami azt jelentené, hogy valamennyi párt tárgyalóasztalhoz ül.
Elfogadta szerdán a képviselőház a köztisztégviselők feddhetetlenségre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
szóljon hozzá!