Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:00

Csökkentik a torlódást a városközponti parkoló környékén

20:56

Három piros lap és gólzápor – látványos meccsen győzött a sepsiszentgyörgyi futsalcsapat

19:55

Lehet már alkudozni a fenyőfára a marosvásárhelyi nagypiacon

19:53

Meg sem kellett izzadnia a VSK Székelyudvarhelynek, hogy megszerezze a diadalt

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a Hargita Megyei Mentőszolgálat csíkszeredai főasszisztense

„Nekihajtok az első szembejövő autónak” – külföldön fogták el a szándékosan balesetet okozó román férfit

Rakétaként repült át a körforgalmon és még két autón egy másik jármű – videó

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Tehetetlenek Csíkszeredában a gazda nélkül kószáló lovak ügyében

Azahriah is fellép a 2026-os Vibe Fesztiválon

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Gigantikus szabadidőközpont épül: bemutatták a DraculaLand terveit

Módosító rendelet: nem szabad túlterhelni a diákokat a házi feladatokkal

Milyen szerepe volt a papságnak az 1848–49-es forradalomban?

Fotó: Gábos Albin

Az 1848–1849-es forradalmat székelyföldi vonatkozásban mutatta be az a megemlékező és tudományos konferencia, amelyet a szabadságharc 170. évfordulója alkalmából tartottak pénteken Csíkszeredában a Sapientia egyetemen.

Molnár Rajmond

2018. november 09., 22:082018. november 09., 22:08

2018. november 10., 13:142018. november 10., 13:14

A konferencia tematikája és vezérgondolata Székelyföld a magyar hazáért volt, ennek szellemében a szabadságharccal kapcsolatos előadások kerültek terítékre, székelyföldi és magyarországi előadóktól.

Balázs Lajos, az eseményt szervező Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Csíki Fiókegyesületének elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta,

szándékuk, hogy a hallgatósággal néhány sajátos történelmi tényt és tettet ismertessenek meg, amellyel a székelység valóban hozzájárult a magyar nemzet sorsának az alakulásához.

Fotó: Gábos Albin

Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja gratulált a szervezőknek, hogy évi rendszerességgel megszervezik a tudományos konferenciát, amely a magyar történelmet mindig egy olyan szegletből mutatja be, amelyet kevesen ismerhetnek. Kiemelte:

ahhoz hogy egy közösség fennmaradjon ápolnia kell kultúráját, hagyományait és szellemi örökségét.

Fotó: Gábos Albin

A papság mozgósító hatása

A konferencia egyik előadásának témája A római katolikus papság mozgósító hatása a forradalom és szabadságharc székelyföldi eseményire volt. A Tamás Zsolt-József marosvásárhelyi kutató által tartott előadáson elhangzott, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc a székelyföldi régióban a római katolikus egyházat többrétű kihívások elé állította. Tényként kell kezelni – mondta –, hogy ez idő alatt

az egyházak, köztük a romai katolikus egyház is a forradalmi eseményeknek nem csak a részese, hanem alakítója, esetenként pedig irányítója is volt.

Fotó: Gábos Albin

Szószékek, politikai célok

„Az adott korszakban annyira természetes volt, hogy a lakosság magatartását meghatározták a szószékről elmondott beszédek, hogy ennek a jelentőségét a legtöbb esetben sem a korabeli levelezések, sem az emlékiratok nem tartották fontosnak külön kiemelni. Egyértelmű viszont, hogy a forradalmi változások és utasítások ismertetése a sokszor írástudatlan lakossággal nem volt elképzelhető, azoknak a szószékről történő kihirdetése és magyarázása nélkül.

A pap személyes meggyőződése, forradalmi vagy ellenforradalmi elkötelezettsége meghatározó volt hívei magatartásának szempontjából.

Tehát a forradalom egésze alatt tetten érhető volt a szószékek politikai célokra való felhasználása” – magyarázta az előadáson Tamási Zsolt.

Fotó: Gábos Albin

Mivel a székelyföldi papság aktívan részt vett a forradalmi eszmék népszerűsítésében, ennek következtében a megtorlást sem kerülhették el.

Nem véletlenül tekintette ugyanis a forradalom és szabadságharc leverése után, a felelősségre vonáskor az osztrák katonai hatalom a nép vezetőinek a papságot.

A megtorlásban a legfontosabb katonai vezetők mellett, sok egyházi elöljáró áldozatául esett, többek között csíkszéki papok is – hangzott el.