
Fotó: Gábos Albin
Az 1848–1849-es forradalmat székelyföldi vonatkozásban mutatta be az a megemlékező és tudományos konferencia, amelyet a szabadságharc 170. évfordulója alkalmából tartottak pénteken Csíkszeredában a Sapientia egyetemen.
2018. november 09., 22:082018. november 09., 22:08
2018. november 10., 13:142018. november 10., 13:14
A konferencia tematikája és vezérgondolata Székelyföld a magyar hazáért volt, ennek szellemében a szabadságharccal kapcsolatos előadások kerültek terítékre, székelyföldi és magyarországi előadóktól.
Balázs Lajos, az eseményt szervező Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Csíki Fiókegyesületének elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta,
Fotó: Gábos Albin
Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja gratulált a szervezőknek, hogy évi rendszerességgel megszervezik a tudományos konferenciát, amely a magyar történelmet mindig egy olyan szegletből mutatja be, amelyet kevesen ismerhetnek. Kiemelte:
Fotó: Gábos Albin
A konferencia egyik előadásának témája A római katolikus papság mozgósító hatása a forradalom és szabadságharc székelyföldi eseményire volt. A Tamás Zsolt-József marosvásárhelyi kutató által tartott előadáson elhangzott, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc a székelyföldi régióban a római katolikus egyházat többrétű kihívások elé állította. Tényként kell kezelni – mondta –, hogy ez idő alatt
Fotó: Gábos Albin
„Az adott korszakban annyira természetes volt, hogy a lakosság magatartását meghatározták a szószékről elmondott beszédek, hogy ennek a jelentőségét a legtöbb esetben sem a korabeli levelezések, sem az emlékiratok nem tartották fontosnak külön kiemelni. Egyértelmű viszont, hogy a forradalmi változások és utasítások ismertetése a sokszor írástudatlan lakossággal nem volt elképzelhető, azoknak a szószékről történő kihirdetése és magyarázása nélkül.
Tehát a forradalom egésze alatt tetten érhető volt a szószékek politikai célokra való felhasználása” – magyarázta az előadáson Tamási Zsolt.
Fotó: Gábos Albin
Mivel a székelyföldi papság aktívan részt vett a forradalmi eszmék népszerűsítésében, ennek következtében a megtorlást sem kerülhették el.
A megtorlásban a legfontosabb katonai vezetők mellett, sok egyházi elöljáró áldozatául esett, többek között csíkszéki papok is – hangzott el.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!