
Fotó: Gábos Albin
Az 1848–1849-es forradalmat székelyföldi vonatkozásban mutatta be az a megemlékező és tudományos konferencia, amelyet a szabadságharc 170. évfordulója alkalmából tartottak pénteken Csíkszeredában a Sapientia egyetemen.
2018. november 09., 22:082018. november 09., 22:08
2018. november 10., 13:142018. november 10., 13:14
A konferencia tematikája és vezérgondolata Székelyföld a magyar hazáért volt, ennek szellemében a szabadságharccal kapcsolatos előadások kerültek terítékre, székelyföldi és magyarországi előadóktól.
Balázs Lajos, az eseményt szervező Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Csíki Fiókegyesületének elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta,
Fotó: Gábos Albin
Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja gratulált a szervezőknek, hogy évi rendszerességgel megszervezik a tudományos konferenciát, amely a magyar történelmet mindig egy olyan szegletből mutatja be, amelyet kevesen ismerhetnek. Kiemelte:
Fotó: Gábos Albin
A konferencia egyik előadásának témája A római katolikus papság mozgósító hatása a forradalom és szabadságharc székelyföldi eseményire volt. A Tamás Zsolt-József marosvásárhelyi kutató által tartott előadáson elhangzott, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc a székelyföldi régióban a római katolikus egyházat többrétű kihívások elé állította. Tényként kell kezelni – mondta –, hogy ez idő alatt
Fotó: Gábos Albin
„Az adott korszakban annyira természetes volt, hogy a lakosság magatartását meghatározták a szószékről elmondott beszédek, hogy ennek a jelentőségét a legtöbb esetben sem a korabeli levelezések, sem az emlékiratok nem tartották fontosnak külön kiemelni. Egyértelmű viszont, hogy a forradalmi változások és utasítások ismertetése a sokszor írástudatlan lakossággal nem volt elképzelhető, azoknak a szószékről történő kihirdetése és magyarázása nélkül.
Tehát a forradalom egésze alatt tetten érhető volt a szószékek politikai célokra való felhasználása” – magyarázta az előadáson Tamási Zsolt.
Fotó: Gábos Albin
Mivel a székelyföldi papság aktívan részt vett a forradalmi eszmék népszerűsítésében, ennek következtében a megtorlást sem kerülhették el.
A megtorlásban a legfontosabb katonai vezetők mellett, sok egyházi elöljáró áldozatául esett, többek között csíkszéki papok is – hangzott el.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.
87 éves korában elhunyt Pál Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.
Akut alkoholmérgezést állapítottak meg a romani Petru Poni Szakközépiskola három kilencedik osztályos tanulójánál – közölte a Neamț megyei mentőszolgálat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) keddi előrejelzése szerint az ország több régiójában szeles, esős időre lehet számítani péntek reggelig.
Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter szerint a sérülékeny fogyasztóknak idén télen is támogatást nyújt a kormány.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség egy ploiești-i férfi ellen hatósági közeg megsértése miatt, miután tavaly a TikTokon megfenyegette Ilie Bolojan akkori kormányfőt és Nicușor Dan államelnököt, hogy lelövi őket, ha tartalékosként fegyvert adnak a kezébe.
Jelentős mennyiségű eső miatt adott ki a hegyvidékre másodfokú (narancssárga) riasztást kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!