Miért Hargita megyében a legalacsonyabbak a bérek, ha viszonylag jól teljesít a megye gazdasága?

Hargita megye esetében lényegesen erősebb gazdasági potenciált mutatnak a statisztikák, mint amit az itt mért átlagbér alapján feltételeznénk. Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince

Hargita megye esetében lényegesen erősebb gazdasági potenciált mutatnak a statisztikák, mint amit az itt mért átlagbér alapján feltételeznénk. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Az átlagbér tekintetében évek, sőt évtizedek óta az országos statisztika végén helyezkedik el Hargita megye, és nincs ez másként a gazdasági előrejelzésekben sem. Sokáig egymással „versengett” a két székelyföldi megye – Hargita és Kovászna – az utolsó helyekért, azóta viszont a háromszéki térségnek sikerült elszakadnia a lista végétől. Gazdasági erejét tekintve azonban Hargita megye is viszonylag jól teljesít, közelebb áll a középmezőnyhöz, mint a legrosszabbul teljesítő megyékhez. Akkor mégis miért ilyen alacsony az átlagfizetés itt? Egyáltalán, lehet hinni a számoknak? Itt fizetnek a legrosszabbul a cégek, pedig lenne miből többet adjanak? Vagy ennél sokkal bonyolultabb a helyzet?

Széchely István

2024. február 12., 07:492024. február 12., 07:49

Közzétette nemrég a legfrissebb, a főbb gazdasági és társadalmi mutatók regionális és területi előrejelzését az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNP) a 2023–2027-es időszakra.

A prognózis az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira támaszkodik, ezek alapján ad előrejelzést egyebek között a bruttó és nettó átlagbér, a foglalkoztatottság, a bruttó hazai termék, a munkanélküliség stb. várható alakulásáról régiónként és megyénként is.

Az adatok az elmúlt évre vonatkozóan is csak előrejelzések, ugyanis a statisztikai intézetnek csak fél év múlva lesznek végleges adatai az aktuális országos helyzetről, a regionális adatokat pedig csak másfél év, a megyeieket pedig két év múlva publikálja az intézmény.

A stratégiai és előrejelzési bizottság jelentésében Hargita megye áll az utolsó előtti helyen a bruttó és nettó átlagbért illetően is az ország megyéi között,

mindvégig a vizsgált időszakban (Hargita megye esetében idénre 5647 lej bruttó és 3542 lejes nettó átlagbért prognosztizál). Azaz majdnem itt a legalacsonyabb az átlagbér az egész országban, és az előrejelzés szerint ez az elkövetkező években sem fog változni. Ez nem egy mellbevágó meglepetés, hiszen a végleges statisztikai adatokban is hosszú évek óta a lista végén áll Hargita megye. A CNP prognózisa szerint is csak Vrancea megyét tudta maga mögé utasítani e tekintetben, ám már ez sem marad így sokáig, ugyanis az előrejelzés szerint 2026-ra Vrancea megelőzi Hargita megyét. Utóbbi viszont még idén a lemaradó Mehedinți megye elé kerül, így sikerül elkerülnie az utolsó helyet.

Noha hosszú éveken keresztül egymást váltogatta Hargita és Kovászna megye az átlagbér-lista utolsó helyein, ez azóta megváltozott:

a CNP-jelentés szerint tavaly már tíz másik megyét tudott maga mögé utasítani Kovászna megye, és idén ez tizenegyre nő.

A jelentés 2024-re 5963 lejes bruttó és 3734 lejes nettó átlagbért valószínűsít Kovászna megyében.

Maros megye messze megelőzi a másik két székelyföldi megyét: a CNP-jelentés a 9. helyre sorolja az országos listán a nettó átlagbérek tekintetében erre az évre. Ez 4279 lejes nettó és 6847 lejes bruttó átlagbérről szóló előrejelzést jelent.

Ellentmondásos GDP-adatok

A különböző térségek gazdasági erejét jelző GDP-adatok teljesen más képet festenek az országról, mint amit az átlagbérről szóló számok alapján elképzelnénk. Hargita megye például egyáltalán nem áll olyan rosszul ebben, és Kovászna, illetve Hargita megye között sincs akkora különbség, mint az átlagbér-adatokban. Maros megye viszont e tekintetében is sokkal jobban áll, mint a másik két székelyföldi megye.

A bruttó hazai termék (GDP) értékét tekintve Hargita megye a 28. a sorban, azaz 15 másik megyéénél jobbak az adatai.

Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság jelentése 18,9 milliárd lejes GDP-értéket prognosztizál erre az évre Hargita megye esetében. Kovászna megye a maga 13,1 milliárdos GDP-értékével az utolsó előtti a megyék között. Maros megye a lista első harmadában helyezkedik el, a 12. az idénre előrejelzett 38,1 milliárd lejes GDP-értékével.

Ezek a számok azonban nem alkalmasak az összehasonlításra, lévén, hogy a megyék között népességben, méretben, a munkavállalók számát, a gazdaság szerkezetét tekintve is nagy különbségek vannak.

Összevetésre inkább az egy főre jutó GDP-adatok alkalmasabbak. Idénre ezt 13 285 euróra prognosztizálja Hargita megye esetében a CNP, ami a 24. helyre elegendő, Kovászna megye esetében 13 366 euróra, ami a 22. helyre sorolja a megyét, Maros megyét pedig a 15. helyre a 14 937 eurós egy főre jutó GDP-értékével.

A bruttó hazai termék értékét vizsgáló jelentésrészben számos olyan megye szerepel rosszul, amelyekben az átlagbér viszonylag nagy, ugyanakkor lényegesen erősebb gazdasági potenciált mutat Hargita megye esetében, mint amit az itt mért átlagbér alapján feltételeznénk. Kézenfekvő lenne arra gondolni, hogy Hargita megyében a magánszféra rosszabbul fizet, mint az ország más résziben, illetve annál is, mint amennyit megengedhetne magának, hiszen

olyan megyékben is magasabbak az átlagfizetések, ahol a gazdaság sokkal rosszabbul teljesít.

A magyarázat azonban ennél jóval bonyolultabb és összetettebb, tudtuk meg Diósi László közgazdásztól, az OTP Románia és OTP Moldova korábbi igazgatójától.

Kozmetikázott adatok

„A statisztika az csak statisztika. Az Országos Statisztikai Intézet adatai kicsit torzítottak, megtisztítják azokat, és kiszednek azokból bizonyos munkáltatókat és munkavállalókat.

Idézet
Hogyha megnézzük az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatait, ami alapján a nyugdíjakat számolják, ott Hargita megye egyáltalán nincs olyan rossz helyzetben, sőt, körülbelül ugyanabban a pozícióban van, mint az egy főre jutó GDP tekintetében – az utolsó egyharmad elején található.

Ez szerintem sokkal jobban tükrözi a valós helyzetet” – mutatott rá Diósi László. Jó kérdés, folytatta, hogy milyen adatokat hámoznak le az INS statisztikáiról, de pontos választ erre nem talált.

Egy másik ok, ami miatt torzítottak a statisztikai intézet adatai az, hogy a GDP borzasztóan nagy részét Bukarest termeli meg, ez viszont nem valós adat. Nagyon sok vállalat székhelye két településre – köztük Bukarestbe –, vagy csak a fővárosba van bejegyezve, miközben azok nem ott működnek. Következésképp a legnagyobb fizetésű vezetők bérét is Bukaresthez rendelik hozzá a statisztikai adatok kiszámításánál.

Idézet
Tehát a munkapontok mondjuk Hargita megyében vannak, de a központi székhely Bukarestben. Ha egy nagyvállalat székhelye Kolozsváron vagy Bukarestben van, de a munkapontja Csíkszeredában, akkor a főnök – hiába ül ő is Csíkszeredában – fizetése Bukarestben lesz nyilvántartva, de a munkapont dolgozóié, akiknek sokkal alacsonyabb a fizetése, azoknak a helyi statisztikába kerülnek bele a béradatai

– hangzik a magyarázat.

A magas hozzáadott értékű ipar jelenthetne kitörési pontot

A harmadik nézőpontot – tetszik vagy sem – a foglalkoztatás összetétele adja – folytatta Diósi László. Országszerte viszonylag magas a mezőgazdaságból élők száma, de az iparág GDP-hez való hozzájárulását tekintve 2000 óta a mezőgazdaság súlya egyre csökken, de még mindig jelentős.

Hargita megyében 5 százalék körüli mértékben járul hozzá a GDP-hez az agrárszektor. Ám hiába magas a termelés hozzáadott értéke, a fizetések alacsonyak az ágazatban.

„Az ipart tekintve – az iparnak van a második legnagyobb hozzájárulása a GDP-hez, közel az egyharmadát adja – viszont egyértelműen rossz a helyzet, hiszen mifelénk nem a magas hozzáadott értékű ipar a jellemző, azaz nem számítógép- vagy csipgyártó vállalatok vannak a megyében.

Idézet
Sokkal inkább a könnyűiparnak a terepe ez – gondoljunk csak a nadrággyárakra –, ott viszont legendásan alacsonyak a fizetések. Tehát az egyik probléma a gazdaság szerkezete, a másik pedig a gazdaság szerkezetén belül az alacsony hozzáadott értékű iparnak a jelenléte.

Ebből úgy lehetne kitörni, ha magas hozzáadott értékű ipar telepedne meg, ahol mérnököket, technikusokat alkalmaznak nagy számban. Nekik nyilván magasabb lenne a fizetésük, de a könnyűiparban közel minimálbérért foglalkoztatják az embereket” – fogalmazott a közgazdász.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

További sajátossága Hargita megyének az, hogy nő a szolgáltatások száma, a GDP hozzáadott értékének közel a 60 százaléka adják a különböző szolgáltatások – vendéglátás, turizmus, kereskedelem, szállítás, kommunikációs szolgáltatások –, „és itt bizony – legyünk őszinték – nagyon sok helyen minimálbéren vannak bejelentve az emberek, és nyilván ez sem tesz jót az átlagbérnek” – fűzte hozzá.

Hargita megyében a legkisebb a külföldi befektetések száma és értéke

Noha a statisztikai képek nem festenek pontos képet a megye gazdaságáról, részben mégis irányadók, és ezt néhány más mutató is igazolja:

országszerte Hargita megyében a legkisebb a külföldi befektetések száma és azok értéke, és ez a jövőt is meghatározza.

„Hová érkeznek külföldi befektetések? Ezt pontosan meg tudjuk mondani: oda, ahol van közlekedési és egyetemi infrastruktúra.” Csíkszeredába viszont csak öt óra alatt lehet eljutni Bukarestből, és igaz, hogy az egyetemi oktatást tekintve már viszonylag jól áll a megye, de nagy szükség lenne az infrastrukturális fejlesztésekre és olyan külföldi befektetőkre, amelyek nagy hozzáadott értékű, nagy fizetéseket biztosító ipart hoznak – hangsúlyozta a szakember.

Fejlődött a megye, de más régiók még jobban

Az átlagbér és a GDP-adatok közti ellentmondásra léteznek olyan magyarázatok is, amelyek szerint

azokban a megyékben, amelyekben a magas átlagbért nem igazolják a bruttó hazai termékre vonatkozó adatok, arányaiban sok a közszférában dolgozó.

Ezek a bérek ugyanis magasak, így megnövelik az átlagot még akkor is, ha az adott megye gazdasága alig termel. Ez is a magyarázat része, de véleménye szerint ez leginkább csak azokra a nagyon szegény északi és déli megyékre érvényes, ahol gyakorlatilag már nincs más munkáltató, csak az állam vagy az önkormányzat – mondta Diósi László, megjegyezve, ezekben a megyékben masszív elvándorlások voltak, és nemigen maradt már, aki oda munkát és munkaerőt vigyen.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Ha megnézzük, hogy Hargita megye miként járul hozzá az országos GDP-hez – Hargita Megye Tanácsának a honlapján van egy érdekes gazdasági bemutató –, akkor azt látjuk, hogy a 2000-es évek elején még közel az országos átlagon volt az egy főre eső GDP Hargita megyében, és ez fokozatosan lecsökkent a háromnegyedére, tehát most 75 százalék körül van ez az adat, de úgy látszik, hogy stabilizálódott. Ez nyilvánvalóan a többi régió – főleg Kolozsvár, Bukarest, Konstanca, Temesvár – fejlődésének a gyorsaságával magyarázható. Tehát Hargita megye fejlődött, csak nem olyan ütemben, mint az ország más térségei, de így is nagy mértékben fejlődött” – világította meg a különbségek hátterét a közgazdász.

Kovászna megyét húzza fölfelé az ipar, és Brassó közelsége

Arra is kíváncsiak voltunk, minek köszönhető az, hogy Kovászna megye el tudott szakadni a mezőny végétől, és az utóbbi években több helyet is javított a gazdasági statisztikákban, főleg az átlagbért illetően. Diósi László szerint ez jórészt az ipari vállalatoknak köszönhető.

A Kovászna megyei gazdaságban kisebb a szolgáltatások és a mezőgazdaság aránya; az ipari vállalatoknak a megjelenése, illetve Brassó közelsége viszont húzza fölfelé a térséget

– mondta. Maros megye pedig a nagyipara miatt egy egészen más kategóriába tartozik, mint a másik két székelyföldi megye.

Alacsony mobilitás, infrastrukturális elszigeteltség, rossz fizetés

Noha torzítottak a statisztikai adatok, részben mégis igaz az, hogy Hargita megyében rosszabbul fizet a magánszféra, mint máshol, és van néhány tényező, ami erre magyarázatot ad. Nagyon sok ugyan a vállalkozás itt, de nagyon kicsik. Ezek is a saját bérüket termelik ki először, és a vállalkozók is spórolnak saját magukon, tehát a vállalkozók körében sem magasak a bérek, és rosszabbul is fizetnek a cégek. Ennek az is az oka, hogy

nagyon alacsony a munkavállalók mobilitása.

Ha például valakinek a megye más részében ajánlanak egy székelykeresztúri állást, nem fogja elfogadni, miközben például egy nagyvárosban, Budapesten vagy Bukarestben élő akár másfél órát is utazik naponta a munkahelyére.

„A sokkal kisebb mobilitás és az infrastrukturális elszigeteltség – tehát az, hogy borzasztóan nehéz eljutni bárhová – kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.

Idézet
Ha nagyobb lenne a mobilitás, és egy munkavállaló is bátrabban az asztalra merne csapni, és azt mondaná, hogy na, majd kapok munkát a szomszéd városban, akkor a bérek se ilyen szinten lennének.

Erre mondjuk, hogy nem elég feszített a munkaerőpiac. A munkáltató megengedheti magának, hogy ne fizessen olyan jól, merthogy a munkavállaló nem fog elmenni” – zárta az okok részletezését Diósi László.

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 12., csütörtök

Elhunyt Radu Stroe volt belügyminiszter

Meghalt Radu Stroe volt belügyminiszter – közölte csütörtökön Facebook-oldalán a Nemzeti Liberális Párt.

Elhunyt Radu Stroe volt belügyminiszter
Elhunyt Radu Stroe volt belügyminiszter
2025. június 12., csütörtök

Elhunyt Radu Stroe volt belügyminiszter

2025. június 12., csütörtök

Ismét figyelmeztet az egyik telefonszolgáltató: ne adjunk ki személyes adatokat SMS-ben, emailen vagy telefonon

Az egyik telefonszolgáltató fontos figyelmeztetést adott ki ügyfelei számára. Ennek oka, hogy az egyre összetettebb digitális világban a csalások és kibertámadások valós fenyegetést jelenthetnek.

Ismét figyelmeztet az egyik telefonszolgáltató: ne adjunk ki személyes adatokat SMS-ben, emailen vagy telefonon
2025. június 12., csütörtök

Fontos tudnivalók a Bagossy Brothers Company szombati koncertjére készülőknek

Tudnivalók a gördülékeny közlekedésről, parkolásról és a csíksomlyói nyereg be való kijutásról a Bagossy Brothers Company szombati koncertjére.

Fontos tudnivalók a Bagossy Brothers Company szombati koncertjére készülőknek
2025. június 12., csütörtök

A Salrom és a vízügyi igazgatóság vezetőinek menesztését kérte Tánczos Barna a kormányülésen

Tánczos Barna arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy a Salrom vállalat és az országos vízügyi igazgatóság vezetőinek menesztését kérte a csütörtöki kormányülésen. Bejegyzésében a pénzügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a Parajdon történteket.

A Salrom és a vízügyi igazgatóság vezetőinek menesztését kérte Tánczos Barna a kormányülésen
2025. június 12., csütörtök

Környezetvédelmi miniszter: fejek fognak hullani a parajdi ellenőrzések lezárulta után

A környezetvédelmi miniszter szerint „nagyon sok fej fog lehullani”, miután a kormányfő ellenőrző testülete lezárja a jelentését a parajdi bányakatasztrófáról.

Környezetvédelmi miniszter: fejek fognak hullani a parajdi ellenőrzések lezárulta után
2025. június 12., csütörtök

Műtéteket halasztanak el a vízhiány miatt a dicsőszentmártoni kórházban

Óránként változhat a helyzet Maros megyében azokon a településeken, ahol a Kis-Küküllőből biztosítják a vezetékes vizet. Gyulakután csütörtökön még nem zárták le a vízüzemet, Dicsőszentmártonban várják a végső döntést.

Műtéteket halasztanak el a vízhiány miatt a dicsőszentmártoni kórházban
2025. június 12., csütörtök

Gyermek és ifjúsági tánctalálkozó lesz Perkőn

Tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Perkő – Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttesek Találkozóját Kézdiszentlélek búcsújáró hegyén június 14-én, szombaton.

Gyermek és ifjúsági tánctalálkozó lesz Perkőn
2025. június 12., csütörtök

Radiológiai részleggel és modern konyhaépülettel bővült a szentegyházi kórház

Napjaink elvárásainak megfelelően kialakított radiológiai részleget és konyhaépületet adtak át csütörtökön a Szentegyházi Egészségügyi Központban. A létesítményt egyre többen keresik fel.

Radiológiai részleggel és modern konyhaépülettel bővült a szentegyházi kórház
2025. június 12., csütörtök

Útburkolati munkálatok zajlanak Korondon

Lassú haladásra kell számítani a 13A jelzésű országút Korond térségében húzódó szakaszán, mivel útburkolati munkálatok zajlanak. A munkagépek jelenléte és az időszakos sávlezárások miatt a forgalom akadozik.

Útburkolati munkálatok zajlanak Korondon
Útburkolati munkálatok zajlanak Korondon
2025. június 12., csütörtök

Útburkolati munkálatok zajlanak Korondon

2025. június 12., csütörtök

Idén sem marad VIBE Koli nélkül a VIBE Fesztivál

Idén is tudást és inspirációt kínál a VIBE Koli a VIBE fesztivál nappali programjaként, ahol gyakorlati tapasztalatokkal és hasznos tanácsokkal segítik a fiatalokat itthoni karrierjük építésében.

Idén sem marad VIBE Koli nélkül a VIBE Fesztivál