Az adatok az elmúlt évre vonatkozóan is csak előrejelzések, ugyanis a statisztikai intézetnek csak fél év múlva lesznek végleges adatai az aktuális országos helyzetről, a regionális adatokat pedig csak másfél év, a megyeieket pedig két év múlva publikálja az intézmény.

mindvégig a vizsgált időszakban (Hargita megye esetében idénre 5647 lej bruttó és 3542 lejes nettó átlagbért prognosztizál). Azaz majdnem itt a legalacsonyabb az átlagbér az egész országban, és az előrejelzés szerint ez az elkövetkező években sem fog változni. Ez nem egy mellbevágó meglepetés, hiszen a végleges statisztikai adatokban is hosszú évek óta a lista végén áll Hargita megye. A CNP prognózisa szerint is csak Vrancea megyét tudta maga mögé utasítani e tekintetben, ám már ez sem marad így sokáig, ugyanis az előrejelzés szerint 2026-ra Vrancea megelőzi Hargita megyét. Utóbbi viszont még idén a lemaradó Mehedinți megye elé kerül, így sikerül elkerülnie az utolsó helyet.

Noha hosszú éveken keresztül egymást váltogatta Hargita és Kovászna megye az átlagbér-lista utolsó helyein, ez azóta megváltozott:

A jelentés 2024-re 5963 lejes bruttó és 3734 lejes nettó átlagbért valószínűsít Kovászna megyében.

Maros megye messze megelőzi a másik két székelyföldi megyét: a CNP-jelentés a 9. helyre sorolja az országos listán a nettó átlagbérek tekintetében erre az évre. Ez 4279 lejes nettó és 6847 lejes bruttó átlagbérről szóló előrejelzést jelent.

Ellentmondásos GDP-adatok

A különböző térségek gazdasági erejét jelző GDP-adatok teljesen más képet festenek az országról, mint amit az átlagbérről szóló számok alapján elképzelnénk. Hargita megye például egyáltalán nem áll olyan rosszul ebben, és Kovászna, illetve Hargita megye között sincs akkora különbség, mint az átlagbér-adatokban. Maros megye viszont e tekintetében is sokkal jobban áll, mint a másik két székelyföldi megye.

Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság jelentése 18,9 milliárd lejes GDP-értéket prognosztizál erre az évre Hargita megye esetében. Kovászna megye a maga 13,1 milliárdos GDP-értékével az utolsó előtti a megyék között. Maros megye a lista első harmadában helyezkedik el, a 12. az idénre előrejelzett 38,1 milliárd lejes GDP-értékével.

Ezek a számok azonban nem alkalmasak az összehasonlításra, lévén, hogy a megyék között népességben, méretben, a munkavállalók számát, a gazdaság szerkezetét tekintve is nagy különbségek vannak.

A bruttó hazai termék értékét vizsgáló jelentésrészben számos olyan megye szerepel rosszul, amelyekben az átlagbér viszonylag nagy, ugyanakkor lényegesen erősebb gazdasági potenciált mutat Hargita megye esetében, mint amit az itt mért átlagbér alapján feltételeznénk. Kézenfekvő lenne arra gondolni, hogy Hargita megyében a magánszféra rosszabbul fizet, mint az ország más résziben, illetve annál is, mint amennyit megengedhetne magának, hiszen

A magyarázat azonban ennél jóval bonyolultabb és összetettebb, tudtuk meg Diósi László közgazdásztól, az OTP Románia és OTP Moldova korábbi igazgatójától.

Kozmetikázott adatok

„A statisztika az csak statisztika. Az Országos Statisztikai Intézet adatai kicsit torzítottak, megtisztítják azokat, és kiszednek azokból bizonyos munkáltatókat és munkavállalókat.

Ez szerintem sokkal jobban tükrözi a valós helyzetet” – mutatott rá Diósi László. Jó kérdés, folytatta, hogy milyen adatokat hámoznak le az INS statisztikáiról, de pontos választ erre nem talált.

Egy másik ok, ami miatt torzítottak a statisztikai intézet adatai az, hogy a GDP borzasztóan nagy részét Bukarest termeli meg, ez viszont nem valós adat. Nagyon sok vállalat székhelye két településre – köztük Bukarestbe –, vagy csak a fővárosba van bejegyezve, miközben azok nem ott működnek. Következésképp a legnagyobb fizetésű vezetők bérét is Bukaresthez rendelik hozzá a statisztikai adatok kiszámításánál.

– hangzik a magyarázat.

A magas hozzáadott értékű ipar jelenthetne kitörési pontot

A harmadik nézőpontot – tetszik vagy sem – a foglalkoztatás összetétele adja – folytatta Diósi László. Országszerte viszonylag magas a mezőgazdaságból élők száma, de az iparág GDP-hez való hozzájárulását tekintve 2000 óta a mezőgazdaság súlya egyre csökken, de még mindig jelentős.

„Az ipart tekintve – az iparnak van a második legnagyobb hozzájárulása a GDP-hez, közel az egyharmadát adja – viszont egyértelműen rossz a helyzet, hiszen mifelénk nem a magas hozzáadott értékű ipar a jellemző, azaz nem számítógép- vagy csipgyártó vállalatok vannak a megyében.

Ebből úgy lehetne kitörni, ha magas hozzáadott értékű ipar telepedne meg, ahol mérnököket, technikusokat alkalmaznak nagy számban. Nekik nyilván magasabb lenne a fizetésük, de a könnyűiparban közel minimálbérért foglalkoztatják az embereket” – fogalmazott a közgazdász.

„Hová érkeznek külföldi befektetések? Ezt pontosan meg tudjuk mondani: oda, ahol van közlekedési és egyetemi infrastruktúra.” Csíkszeredába viszont csak öt óra alatt lehet eljutni Bukarestből, és igaz, hogy az egyetemi oktatást tekintve már viszonylag jól áll a megye, de nagy szükség lenne az infrastrukturális fejlesztésekre és olyan külföldi befektetőkre, amelyek nagy hozzáadott értékű, nagy fizetéseket biztosító ipart hoznak – hangsúlyozta a szakember.

Fejlődött a megye, de más régiók még jobban

Az átlagbér és a GDP-adatok közti ellentmondásra léteznek olyan magyarázatok is, amelyek szerint

Ezek a bérek ugyanis magasak, így megnövelik az átlagot még akkor is, ha az adott megye gazdasága alig termel. Ez is a magyarázat része, de véleménye szerint ez leginkább csak azokra a nagyon szegény északi és déli megyékre érvényes, ahol gyakorlatilag már nincs más munkáltató, csak az állam vagy az önkormányzat – mondta Diósi László, megjegyezve, ezekben a megyékben masszív elvándorlások voltak, és nemigen maradt már, aki oda munkát és munkaerőt vigyen.

– mondta. Maros megye pedig a nagyipara miatt egy egészen más kategóriába tartozik, mint a másik két székelyföldi megye.

Alacsony mobilitás, infrastrukturális elszigeteltség, rossz fizetés

Noha torzítottak a statisztikai adatok, részben mégis igaz az, hogy Hargita megyében rosszabbul fizet a magánszféra, mint máshol, és van néhány tényező, ami erre magyarázatot ad. Nagyon sok ugyan a vállalkozás itt, de nagyon kicsik. Ezek is a saját bérüket termelik ki először, és a vállalkozók is spórolnak saját magukon, tehát a vállalkozók körében sem magasak a bérek, és rosszabbul is fizetnek a cégek. Ennek az is az oka, hogy

Ha például valakinek a megye más részében ajánlanak egy székelykeresztúri állást, nem fogja elfogadni, miközben például egy nagyvárosban, Budapesten vagy Bukarestben élő akár másfél órát is utazik naponta a munkahelyére.

„A sokkal kisebb mobilitás és az infrastrukturális elszigeteltség – tehát az, hogy borzasztóan nehéz eljutni bárhová – kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.

Erre mondjuk, hogy nem elég feszített a munkaerőpiac. A munkáltató megengedheti magának, hogy ne fizessen olyan jól, merthogy a munkavállaló nem fog elmenni” – zárta az okok részletezését Diósi László.