Mi magunk vagyunk a felelősek a saját egészségügyi állapotunkért

Az online felmérés eredményei szerint a hazai lakosság 18 százaléka nagyon jónak ítéli egészségügyi állapotát, 48 százaléka jónak, 26 százaléka kielégítőnek, hat százaléka nem kielégítőnek, két százaléka pedig gyengének. A válaszadók 24 százaléka nagyon elégedett a mentális egészségével, 48 százalék jónak tartja azt, 22 százalék kielégítőnek, négy százalék nem kielégítőnek, két százalék pedig gyengének.

Nehéz időszak

Jobban lebontva a kérdést a fizikai és a mentális állapotot is tovább boncolgatták a felmérés készítői. Előbbi esetében például a táplálkozást, a testmozgást és az alvás minőségét firtatták.

A legtöbben egy-két típusú gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak naponta, de 16 százalékuk csak főve viszi be ezeket, 12 százalék pedig teljesen mellőzi a napi étkezésben. Ami a testmozgást illeti,

A napi ötezer lépést a megkérdezettek 27 százaléka teljesíti, a tízezret pedig 23 százalék. Az alvás minősége szempontjából a lakosság többsége elégedett volt vagy kielégítőnek tartotta, mindössze 12 százalék tapasztalt gondokat ezen a téren.

Noha a mentális egészségével is elégedett a megkérdezettek többsége, a világjárvány és az orosz-ukrán háború kihatott a lakosság lelkivilágára.

A koronavírus-járvány kapcsán a megkérdezettek mindössze 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a pandémia semmilyen hatással nem volt a lelkiállapotukra. Ezzel szemben sokakat kedvezőtlenül érintetett, 30 százalékukat kisebb, 24 százalékukat nagyobb mértékben.

Figyeljünk magunkra

Noha a kutatás szerint a legtöbben elégedettek az egészségügyi állapotukkal, a valós helyzet egészen más – mutatott rá megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Mint kifejtette, az, hogy valaki hogy érzi magát, nem azonos a biológiai tényekkel.

Ugyanígy bizonyos betegségekkel, mint például a magas vérnyomással együtt lehet élni egy életen át, ha megfelelően karban van tartva, az érintettek egészségesnek érezhetik magukat, de valójában nem azok.

– hangsúlyozta Tar Gyöngyi. Hozzátette: ahhoz, hogy valóban egészségesen éljünk, elsősorban azt kell tudatosítani, hogy

„Nem az állam, nem a miniszter, nem a háziorvos, nem a család, hanem én. Nálunk talán arra vezethető vissza a rossz egészségtudatosság, hogy a kommunizmus idejéből megmaradt az a téves felfogás, hogy alkotmányos jogunk, és számunkra biztosítani kell.

Persze, sok mindent valóban az államnak kell biztosítania, de ettől függetlenül mindenki a saját egészségének a kovácsa.

– húzta alá a szakember.

Sérültek a társas kapcsolatok

A mentális egészséggel kapcsolatosan továbbá arra is kitért, hogy az elmúlt megterhelő időszakban még inkább előtérbe került a lelki, érzelmi egészség. Nagyon nagy stressznek és nyomásnak volt és van kitéve a lakosság, de ez ellen is hatékonyan lehet védekezni.

Ha mindez ellenére is úgy érezzük, hogy segítségre van szükségünk, merjünk másokhoz fordulni, ha nem is szakemberhez, akkor barátokhoz, családtagokhoz. „Talán a társas kapcsolatok sérültek leginkább először a járvány, most meg a háború miatt.

Ha viselkedésükben furcsa változásokat észlelünk, esetleg érdektelenné válnak több minden iránt, idejében figyelmeztessük őket vagy forduljunk közösen szakemberhez” – emelte ki Tar Gyöngyi.