
Közel hétszáz elhalálozást jegyeztek októberben Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Több mint kétszer annyian haltak meg az elmúlt hónapban Hargita megyében, mint egy átlagos hónapban, vagy a koronavírus-járvány előtti év azonos időszakában. A nagymértékű növekedésre még a koronavírushoz köthető halálesetek hivatalos száma sem ad magyarázatot.
2021. november 14., 09:592021. november 14., 09:59
Összesen 674 halálesetet jegyeztek fel októberben a Hargita Megyei Személynyilvántartó Közszolgálatnál, ami messze meghaladja az elmúlt években regisztrált legmagasabb havi értékeket.
A növekedés azonban még az idei adatokhoz képest is jelentős, hiszen például a szeptemberi haláleseteknek (387) is majdnem a kétszerese. A járvány előtti időszakban a halálesetek havi számának az átlaga kevéssel haladta meg a 300-at, 2019-ben a legalacsonyabb havi érték 214 (december), míg a legmagasabb 407 (január) volt.
Az átlaghoz mérve tehát a „többlethalálozások” száma jócskán meghaladja a háromszázat, és erre még az igazolt Covid-halálesetek száma sem ad magyarázatot. A megyei prefektusi hivatal jelentései alapján mintegy 160, koronavírushoz köthető haláleset történt októberben Hargita megyében, tehát nagyjából még egy ennyivel magasabb az októberi halálesetek száma az átlagosnál.
Valószínű, hogy a koronavírushoz köthető halálesetek száma nagyobb, mint ami a hivatalos adatokból kitűnik, ugyanis sokan nem fordulnak orvoshoz, amikor megbetegszenek, és egy részüket otthon veszti életét, ugyanakkor
– vélekedett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A többlethalálozás sajnos azokat is tartalmazza, akik koronavírus-fertőzöttek és otthon halnak meg. Persze, tartalmazhatja azokat a krónikus betegeket is, akik esetleg nem mennek orvoshoz a koronavírustól való félelmük, vagy a tiltások miatt. De az orvosi ellátás mindvégig biztosított volt, tehát gyakorlatilag nehézségek árán ugyan, de el lehetett jutni a legnehezebb időszakokban, a fokozott korlátozások idején is az orvoshoz, ambuláns ellátásra” – fogalmazott.
Olyan esetek is történtek, hogy otthon meghaltak idős, koronavírus-fertőzött, de alapbetegségekkel rendelkező emberek, akiket nem vittek orvoshoz, és a hozzátartozók utólag sem szerették volna, hogy igazolást nyerjen a Covid-fertőzés, mert akkor nem tudtak volna hagyományos temetést szervezni. Automatikusan nem Covid-halálesetként kerülnek besorolásra azok a halálesetek sem, amikor egy páciens a Covid19-fertőzés súlyos formájából felépülve hazakerül, és esetleg hetekkel később életét veszti valamilyen, koronavírus-szövődménnyel összefüggésbe hozható ok miatt, mondta el kérdésünkre Tar Gyöngyi – így akár ilyen esetek is növelhették a többlethalálozások számát. A megyei egészségügyi szakhatóság vezetője arról is tájékoztatott, hogy
A megyei személynyilvántartó közszolgálat halálozásokra vonatkozó nyilvántartásának az adatai alapján egyébként jól lekövethetők a koronavírus járvány hullámai Hargita megyében. Az adatok szerint az előző, tavaszi járványhullám csúcsán a 400-at is meghaladta a havi halálesetek száma. A februári 331-hez képest márciusban 415-re, áprilisban pedig 438-ra nőtt a megyében feljegyzett elhalálozások száma. Ezt követően csökkent: májusban 380 halálesetet jegyez a statisztika. Az adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy idén nyáron kevesebben haltak meg Hargita megyében, mint a járvány előtti utolsó év, azaz 2019 azonos időszakában. Idén a három nyári hónap közül kettőben alacsonyabb volt ez a szám: júniusban 280 (2019 júniusában 273), júliusban 256 (2019 júliusában 320), augusztusban pedig 283 (2019 augusztusában 306).
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
2 hozzászólás