
Közel hétszáz elhalálozást jegyeztek októberben Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Több mint kétszer annyian haltak meg az elmúlt hónapban Hargita megyében, mint egy átlagos hónapban, vagy a koronavírus-járvány előtti év azonos időszakában. A nagymértékű növekedésre még a koronavírushoz köthető halálesetek hivatalos száma sem ad magyarázatot.
2021. november 14., 09:592021. november 14., 09:59
Összesen 674 halálesetet jegyeztek fel októberben a Hargita Megyei Személynyilvántartó Közszolgálatnál, ami messze meghaladja az elmúlt években regisztrált legmagasabb havi értékeket.
A növekedés azonban még az idei adatokhoz képest is jelentős, hiszen például a szeptemberi haláleseteknek (387) is majdnem a kétszerese. A járvány előtti időszakban a halálesetek havi számának az átlaga kevéssel haladta meg a 300-at, 2019-ben a legalacsonyabb havi érték 214 (december), míg a legmagasabb 407 (január) volt.
Az átlaghoz mérve tehát a „többlethalálozások” száma jócskán meghaladja a háromszázat, és erre még az igazolt Covid-halálesetek száma sem ad magyarázatot. A megyei prefektusi hivatal jelentései alapján mintegy 160, koronavírushoz köthető haláleset történt októberben Hargita megyében, tehát nagyjából még egy ennyivel magasabb az októberi halálesetek száma az átlagosnál.
Valószínű, hogy a koronavírushoz köthető halálesetek száma nagyobb, mint ami a hivatalos adatokból kitűnik, ugyanis sokan nem fordulnak orvoshoz, amikor megbetegszenek, és egy részüket otthon veszti életét, ugyanakkor
– vélekedett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A többlethalálozás sajnos azokat is tartalmazza, akik koronavírus-fertőzöttek és otthon halnak meg. Persze, tartalmazhatja azokat a krónikus betegeket is, akik esetleg nem mennek orvoshoz a koronavírustól való félelmük, vagy a tiltások miatt. De az orvosi ellátás mindvégig biztosított volt, tehát gyakorlatilag nehézségek árán ugyan, de el lehetett jutni a legnehezebb időszakokban, a fokozott korlátozások idején is az orvoshoz, ambuláns ellátásra” – fogalmazott.
Olyan esetek is történtek, hogy otthon meghaltak idős, koronavírus-fertőzött, de alapbetegségekkel rendelkező emberek, akiket nem vittek orvoshoz, és a hozzátartozók utólag sem szerették volna, hogy igazolást nyerjen a Covid-fertőzés, mert akkor nem tudtak volna hagyományos temetést szervezni. Automatikusan nem Covid-halálesetként kerülnek besorolásra azok a halálesetek sem, amikor egy páciens a Covid19-fertőzés súlyos formájából felépülve hazakerül, és esetleg hetekkel később életét veszti valamilyen, koronavírus-szövődménnyel összefüggésbe hozható ok miatt, mondta el kérdésünkre Tar Gyöngyi – így akár ilyen esetek is növelhették a többlethalálozások számát. A megyei egészségügyi szakhatóság vezetője arról is tájékoztatott, hogy
A megyei személynyilvántartó közszolgálat halálozásokra vonatkozó nyilvántartásának az adatai alapján egyébként jól lekövethetők a koronavírus járvány hullámai Hargita megyében. Az adatok szerint az előző, tavaszi járványhullám csúcsán a 400-at is meghaladta a havi halálesetek száma. A februári 331-hez képest márciusban 415-re, áprilisban pedig 438-ra nőtt a megyében feljegyzett elhalálozások száma. Ezt követően csökkent: májusban 380 halálesetet jegyez a statisztika. Az adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy idén nyáron kevesebben haltak meg Hargita megyében, mint a járvány előtti utolsó év, azaz 2019 azonos időszakában. Idén a három nyári hónap közül kettőben alacsonyabb volt ez a szám: júniusban 280 (2019 júniusában 273), júliusban 256 (2019 júliusában 320), augusztusban pedig 283 (2019 augusztusában 306).
A fertőző felső légúti megbetegedések összesített száma is csökkent Hargita megyében, de ezen belül az influenzás esetek számában még egyértelműbb visszaesés tapasztalható. A szövődményes, azaz tüdőgyulladás-esetek száma viszont nőtt.
A központi állami intézmények személyi kiadásainak tízszázalékos csökkentését írja elő a közigazgatási reformról szóló sürgősségirendelet-tervezet, amelyet a koalíció által jóváhagyott formában bocsátott szerdán közvitára a fejlesztési minisztérium.
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
2 hozzászólás