
Közel hétszáz elhalálozást jegyeztek októberben Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Több mint kétszer annyian haltak meg az elmúlt hónapban Hargita megyében, mint egy átlagos hónapban, vagy a koronavírus-járvány előtti év azonos időszakában. A nagymértékű növekedésre még a koronavírushoz köthető halálesetek hivatalos száma sem ad magyarázatot.
2021. november 14., 09:592021. november 14., 09:59
Összesen 674 halálesetet jegyeztek fel októberben a Hargita Megyei Személynyilvántartó Közszolgálatnál, ami messze meghaladja az elmúlt években regisztrált legmagasabb havi értékeket.
A növekedés azonban még az idei adatokhoz képest is jelentős, hiszen például a szeptemberi haláleseteknek (387) is majdnem a kétszerese. A járvány előtti időszakban a halálesetek havi számának az átlaga kevéssel haladta meg a 300-at, 2019-ben a legalacsonyabb havi érték 214 (december), míg a legmagasabb 407 (január) volt.
Az átlaghoz mérve tehát a „többlethalálozások” száma jócskán meghaladja a háromszázat, és erre még az igazolt Covid-halálesetek száma sem ad magyarázatot. A megyei prefektusi hivatal jelentései alapján mintegy 160, koronavírushoz köthető haláleset történt októberben Hargita megyében, tehát nagyjából még egy ennyivel magasabb az októberi halálesetek száma az átlagosnál.
Valószínű, hogy a koronavírushoz köthető halálesetek száma nagyobb, mint ami a hivatalos adatokból kitűnik, ugyanis sokan nem fordulnak orvoshoz, amikor megbetegszenek, és egy részüket otthon veszti életét, ugyanakkor
– vélekedett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A többlethalálozás sajnos azokat is tartalmazza, akik koronavírus-fertőzöttek és otthon halnak meg. Persze, tartalmazhatja azokat a krónikus betegeket is, akik esetleg nem mennek orvoshoz a koronavírustól való félelmük, vagy a tiltások miatt. De az orvosi ellátás mindvégig biztosított volt, tehát gyakorlatilag nehézségek árán ugyan, de el lehetett jutni a legnehezebb időszakokban, a fokozott korlátozások idején is az orvoshoz, ambuláns ellátásra” – fogalmazott.
Olyan esetek is történtek, hogy otthon meghaltak idős, koronavírus-fertőzött, de alapbetegségekkel rendelkező emberek, akiket nem vittek orvoshoz, és a hozzátartozók utólag sem szerették volna, hogy igazolást nyerjen a Covid-fertőzés, mert akkor nem tudtak volna hagyományos temetést szervezni. Automatikusan nem Covid-halálesetként kerülnek besorolásra azok a halálesetek sem, amikor egy páciens a Covid19-fertőzés súlyos formájából felépülve hazakerül, és esetleg hetekkel később életét veszti valamilyen, koronavírus-szövődménnyel összefüggésbe hozható ok miatt, mondta el kérdésünkre Tar Gyöngyi – így akár ilyen esetek is növelhették a többlethalálozások számát. A megyei egészségügyi szakhatóság vezetője arról is tájékoztatott, hogy
A megyei személynyilvántartó közszolgálat halálozásokra vonatkozó nyilvántartásának az adatai alapján egyébként jól lekövethetők a koronavírus járvány hullámai Hargita megyében. Az adatok szerint az előző, tavaszi járványhullám csúcsán a 400-at is meghaladta a havi halálesetek száma. A februári 331-hez képest márciusban 415-re, áprilisban pedig 438-ra nőtt a megyében feljegyzett elhalálozások száma. Ezt követően csökkent: májusban 380 halálesetet jegyez a statisztika. Az adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy idén nyáron kevesebben haltak meg Hargita megyében, mint a járvány előtti utolsó év, azaz 2019 azonos időszakában. Idén a három nyári hónap közül kettőben alacsonyabb volt ez a szám: júniusban 280 (2019 júniusában 273), júliusban 256 (2019 júliusában 320), augusztusban pedig 283 (2019 augusztusában 306).
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
2 hozzászólás