
Közel hétszáz elhalálozást jegyeztek októberben Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Több mint kétszer annyian haltak meg az elmúlt hónapban Hargita megyében, mint egy átlagos hónapban, vagy a koronavírus-járvány előtti év azonos időszakában. A nagymértékű növekedésre még a koronavírushoz köthető halálesetek hivatalos száma sem ad magyarázatot.
2021. november 14., 09:592021. november 14., 09:59
Összesen 674 halálesetet jegyeztek fel októberben a Hargita Megyei Személynyilvántartó Közszolgálatnál, ami messze meghaladja az elmúlt években regisztrált legmagasabb havi értékeket.
A növekedés azonban még az idei adatokhoz képest is jelentős, hiszen például a szeptemberi haláleseteknek (387) is majdnem a kétszerese. A járvány előtti időszakban a halálesetek havi számának az átlaga kevéssel haladta meg a 300-at, 2019-ben a legalacsonyabb havi érték 214 (december), míg a legmagasabb 407 (január) volt.
Az átlaghoz mérve tehát a „többlethalálozások” száma jócskán meghaladja a háromszázat, és erre még az igazolt Covid-halálesetek száma sem ad magyarázatot. A megyei prefektusi hivatal jelentései alapján mintegy 160, koronavírushoz köthető haláleset történt októberben Hargita megyében, tehát nagyjából még egy ennyivel magasabb az októberi halálesetek száma az átlagosnál.
Valószínű, hogy a koronavírushoz köthető halálesetek száma nagyobb, mint ami a hivatalos adatokból kitűnik, ugyanis sokan nem fordulnak orvoshoz, amikor megbetegszenek, és egy részüket otthon veszti életét, ugyanakkor
– vélekedett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A többlethalálozás sajnos azokat is tartalmazza, akik koronavírus-fertőzöttek és otthon halnak meg. Persze, tartalmazhatja azokat a krónikus betegeket is, akik esetleg nem mennek orvoshoz a koronavírustól való félelmük, vagy a tiltások miatt. De az orvosi ellátás mindvégig biztosított volt, tehát gyakorlatilag nehézségek árán ugyan, de el lehetett jutni a legnehezebb időszakokban, a fokozott korlátozások idején is az orvoshoz, ambuláns ellátásra” – fogalmazott.
Olyan esetek is történtek, hogy otthon meghaltak idős, koronavírus-fertőzött, de alapbetegségekkel rendelkező emberek, akiket nem vittek orvoshoz, és a hozzátartozók utólag sem szerették volna, hogy igazolást nyerjen a Covid-fertőzés, mert akkor nem tudtak volna hagyományos temetést szervezni. Automatikusan nem Covid-halálesetként kerülnek besorolásra azok a halálesetek sem, amikor egy páciens a Covid19-fertőzés súlyos formájából felépülve hazakerül, és esetleg hetekkel később életét veszti valamilyen, koronavírus-szövődménnyel összefüggésbe hozható ok miatt, mondta el kérdésünkre Tar Gyöngyi – így akár ilyen esetek is növelhették a többlethalálozások számát. A megyei egészségügyi szakhatóság vezetője arról is tájékoztatott, hogy
A megyei személynyilvántartó közszolgálat halálozásokra vonatkozó nyilvántartásának az adatai alapján egyébként jól lekövethetők a koronavírus járvány hullámai Hargita megyében. Az adatok szerint az előző, tavaszi járványhullám csúcsán a 400-at is meghaladta a havi halálesetek száma. A februári 331-hez képest márciusban 415-re, áprilisban pedig 438-ra nőtt a megyében feljegyzett elhalálozások száma. Ezt követően csökkent: májusban 380 halálesetet jegyez a statisztika. Az adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy idén nyáron kevesebben haltak meg Hargita megyében, mint a járvány előtti utolsó év, azaz 2019 azonos időszakában. Idén a három nyári hónap közül kettőben alacsonyabb volt ez a szám: júniusban 280 (2019 júniusában 273), júliusban 256 (2019 júliusában 320), augusztusban pedig 283 (2019 augusztusában 306).
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
2 hozzászólás