
Közel hétszáz elhalálozást jegyeztek októberben Hargita megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Több mint kétszer annyian haltak meg az elmúlt hónapban Hargita megyében, mint egy átlagos hónapban, vagy a koronavírus-járvány előtti év azonos időszakában. A nagymértékű növekedésre még a koronavírushoz köthető halálesetek hivatalos száma sem ad magyarázatot.
2021. november 14., 09:592021. november 14., 09:59
Összesen 674 halálesetet jegyeztek fel októberben a Hargita Megyei Személynyilvántartó Közszolgálatnál, ami messze meghaladja az elmúlt években regisztrált legmagasabb havi értékeket.
A növekedés azonban még az idei adatokhoz képest is jelentős, hiszen például a szeptemberi haláleseteknek (387) is majdnem a kétszerese. A járvány előtti időszakban a halálesetek havi számának az átlaga kevéssel haladta meg a 300-at, 2019-ben a legalacsonyabb havi érték 214 (december), míg a legmagasabb 407 (január) volt.
Az átlaghoz mérve tehát a „többlethalálozások” száma jócskán meghaladja a háromszázat, és erre még az igazolt Covid-halálesetek száma sem ad magyarázatot. A megyei prefektusi hivatal jelentései alapján mintegy 160, koronavírushoz köthető haláleset történt októberben Hargita megyében, tehát nagyjából még egy ennyivel magasabb az októberi halálesetek száma az átlagosnál.
Valószínű, hogy a koronavírushoz köthető halálesetek száma nagyobb, mint ami a hivatalos adatokból kitűnik, ugyanis sokan nem fordulnak orvoshoz, amikor megbetegszenek, és egy részüket otthon veszti életét, ugyanakkor
– vélekedett megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A többlethalálozás sajnos azokat is tartalmazza, akik koronavírus-fertőzöttek és otthon halnak meg. Persze, tartalmazhatja azokat a krónikus betegeket is, akik esetleg nem mennek orvoshoz a koronavírustól való félelmük, vagy a tiltások miatt. De az orvosi ellátás mindvégig biztosított volt, tehát gyakorlatilag nehézségek árán ugyan, de el lehetett jutni a legnehezebb időszakokban, a fokozott korlátozások idején is az orvoshoz, ambuláns ellátásra” – fogalmazott.
Olyan esetek is történtek, hogy otthon meghaltak idős, koronavírus-fertőzött, de alapbetegségekkel rendelkező emberek, akiket nem vittek orvoshoz, és a hozzátartozók utólag sem szerették volna, hogy igazolást nyerjen a Covid-fertőzés, mert akkor nem tudtak volna hagyományos temetést szervezni. Automatikusan nem Covid-halálesetként kerülnek besorolásra azok a halálesetek sem, amikor egy páciens a Covid19-fertőzés súlyos formájából felépülve hazakerül, és esetleg hetekkel később életét veszti valamilyen, koronavírus-szövődménnyel összefüggésbe hozható ok miatt, mondta el kérdésünkre Tar Gyöngyi – így akár ilyen esetek is növelhették a többlethalálozások számát. A megyei egészségügyi szakhatóság vezetője arról is tájékoztatott, hogy
A megyei személynyilvántartó közszolgálat halálozásokra vonatkozó nyilvántartásának az adatai alapján egyébként jól lekövethetők a koronavírus járvány hullámai Hargita megyében. Az adatok szerint az előző, tavaszi járványhullám csúcsán a 400-at is meghaladta a havi halálesetek száma. A februári 331-hez képest márciusban 415-re, áprilisban pedig 438-ra nőtt a megyében feljegyzett elhalálozások száma. Ezt követően csökkent: májusban 380 halálesetet jegyez a statisztika. Az adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy idén nyáron kevesebben haltak meg Hargita megyében, mint a járvány előtti utolsó év, azaz 2019 azonos időszakában. Idén a három nyári hónap közül kettőben alacsonyabb volt ez a szám: júniusban 280 (2019 júniusában 273), júliusban 256 (2019 júliusában 320), augusztusban pedig 283 (2019 augusztusában 306).
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
2 hozzászólás