
Legalább kétezer éves ezüst nyakéket találtak Madéfalva területén. A megyei kulturális igazgatóságnál őrzik
Fotó: Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság
Egy 206 grammos, ezüst torques nyakékre bukkantak Madéfalván. A lelet feltehetően 2000 éves, de ahhoz, hogy műkinccsé nyilvánítsák, szakértői vizsgálatra van szükség. További sorsáról a kulturális minisztérium dönt, várhatóan a Csíki Székely Múzeumba kerül megőrzésre.
2017. április 21., 21:102017. április 21., 21:10
2017. április 21., 21:242017. április 21., 21:24
„Eddig ez a legnagyobb lelet, amit találtam, jó lenne tudni a történetét” – mondta a madéfalvi Turcas János, az ezüst torques nyakdísz megtalálója, akinek hobbija a kincsvadászat. Mint mesélte, eddig többnyire régi pénzérmékre bukkant fémkeresője segítségével.
– jegyezte meg.
Magyarázata szerint a vasfémet és a nemesfémet is érzékeli a fémdetektor, keresés közben pedig sok gödröt kell ásni, 99 százalékban eredmény nélkül „A nyakék nem vízszintesen, hanem merőlegesen volt a földben, a felső fele a talajszinttől hozzávetőleg 15–20 centiméterre volt. Első benyomásra azt gondoltam, hogy csavart huzal. Eltettem, majd otthon megmostam, ránézésre hajpántnak tűnt. Megosztottam róla egy képet a Facebook közösségi oldalon található szakcsoportban, így derült ki, hogy értékes nyakék” – osztotta meg a lelet útját a megtalálója.
Hozzátette, 206 grammos ezüst tárgy, és mivel
Szőcs László, Madéfalva polgármesteri feladatkörrel megbízott alpolgármestere érdeklődésünkre megerősítette, hogy a leletet a helybéli lakos bevitte a hivatalba, amelyet átvettek tőle a törvény előírásai szerint, majd még aznap továbbadták azt a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóságnak.
– közölte Bakos László. A Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője hozzátette, ezután az a feladatuk, hogy összeállítsák a lelet dokumentációját, amelyet eljuttatnak a kulturális minisztériumhoz. Az igazgatóság szakembereinek első vizsgálata alapján feltételezik, hogy egy 2000 éves, vaskori ezüst dák torques nyakékről van szó.
Bakos elmondása szerint a tárgy besorolását, szakértői vizsgálatát az intézmény kellene elvégeztesse, azonban a törvény előírásai szerint nem fordíthatnak erre pénzt. Így a kulturális minisztérium bizottsága dönti majd el, hogy melyik múzeumnak adják át, hogy az végeztesse el a lelet besorolását, adott esetben műkinccsé nyilváníttatását. Valószínűnek tartja, hogy a Csíki Székely Múzeumnak fogják átadni, a múzeumnak pedig 30–60 napja lesz arra, hogy elvégeztesse a lelet szakértői vizsgálatát.
Európa-szerte használták
Kosza Antal, a kulturális igazgatóság régészfelügyelője elmondta, ezt a fajta nyakdíszt Európa-szerte használták, nemcsak a dákok, hanem például a kelták is. A madéfalvi lelet elsősorban régisége miatt értékes, és nem azért, mert ezüstből van. A szakember elmondta, a talált helyszín alapján feltételezik, hogy elásott kincsről van szó, hiszen nem régészeti lelőhelyen találták. Ezt azonban le kell ellenőrizni, régészeti vizsgálatot kell lefolytatni, ezért értesítették az illetékes polgármesteri hivatalt, hogy a talált helynek 50 méteres körzete védett régészeti lelőhelynek minősül legkevesebb egy évig. A lelet mellett három vasból készült nyílhegyet is talált a közelben a kincskereső, amelyek szintén a kulturális igazgatósághoz kerültek. Ezek valószínűleg a középkorból származnak, tudtuk meg.
Szerettünk volna fényképet készíteni a leletről, de nem engedélyezték, így az igazgatóság által rendelkezésünkre bocsátott fotót használhattuk.
„Eléggé különleges darab” – véleményezte az ezüst tárgyat Darvas Lóránt régész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa, hozzátéve, hogy hasonlót a gyulafehérvári múzeumban őriznek. Mint mondta, elásott kincsről lehet szó. Nem furcsa, hogy Madéfalván ilyet találtak, itt éltek egykoron a vaskori dákok, és itt húzódik az egykori római birodalom határvidéke is. A római hódítások során a dákok várait lerombolták, felégették, a lakosságot elűzték. Feltételezése szerint ilyen helyzetben menekülhetett a nyakék tulajdonosa, és ásta el a földbe kincsét.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
Látványos kísérlettel mutatták be a Hargita megyei hegyi csendőrök, hogy milyen gyorsan fagy meg a víz mínusz 17 Celsius-fokban.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!