– fogalmazott a szakember.

A gazdák idén csak többletmunkával és a drágább, felszívódó permetezőszerek használatával tudták megmenteni a termést, ráadásul

ugyanis a nyár utolsó felében kiszáradt a talaj, és össze is tömörödött a gépek súlyától, amelyekkel korábban a növényvédelmi munkálatokat végezték, így a szokásosnál nehezebben tudnak dolgozni a burgonyabetakarító kombájnok, és sok rög kerül a válogatógépekre.

A kézi szedés esetében az jelenti a gondot a gazdáknak, hogy kevés a munkaerő, és meg is drágult – sorolta az idény végi nehézségeket Török Jenő. Megjegyezte viszont, hogy sok termelő már áttért a kombájnok használatára,

Vannak viszont olyan földek, amelyeken majdhogynem lehetetlen gépi betakarítást végezni.

Jó hír a gazdáknak, hogy idén kedvezően alakult a pityóka értékesítési ára. Mint arról Török Jenő beszámolt, jelenleg kilogrammonként 1,20–1,50 lejes termelői áron tudják eladni a krumplit a gazdák, ami magasabb, mint a tavalyi indulási ár. Ez több tényezőnek köszönhető, egyrészt hatással volt rá a burgonya tavalyi utolsó felvásárlási ára, a déli megyékben termelt nyári burgonya termelői ára, de az is, hogy csökkent a burgonyaföldek összterülete.

A Hargita megyei burgonya árát rendszerint a Kovászna megyei termés is lenyomja, de idén ott sincs olyan jó termés, mint máskor, ezért ők is megkérik az árát – sorolta a pityóka idei árát alakító tényezőket a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. „Nem tudjuk, hogy később pontosan hogy lesz. Nem lesz olyan nagy áremelkedés, mint tavaly, amikor 1 lejről indult és eljutott 1,80-ig, de abban reménykedem, hogy legalább a mostani árat tartani tudjuk” – utalt a burgonya jelenlegi 1,20–1,50 lejes kilónkénti termelői árára Török Jenő.

A fogyasztók az említett árnál drágábban jutnak hozzá a krumplihoz, a bolti ár ugyanis a 3,50–4 lejt is elérheti. Török Jenő szerint ezért nem a termelőket kellene okolniuk a vásárlóknak, hanem a nagy árrést alkalmazó kereskedőket. Annál is inkább, mert a krumplitermesztőknek az elmúlt években alig volt jövedelmük az alacsony áron értékesített termésből, ugyanis drága volt a vetőmag és sokat kellett permetezniük, hogy megelőzzék a burgonyavész elterjedését – magyarázta a szakember.

azokban az években ugyanis 14 500 hektárnyi területet foglaltak el a pityókaföldek a megyében. A csökkenés a burgonyaimport következménye, illetve azzal is magyarázható, hogy a kistermelők számára egyre nehezebbé vált az értékesítés. A jelenlegi krumpliföldeknek mintegy harmadát nagyon kis parcellák alkotják, ezeken csak családi szükségletre termesztenek pityókát. Idén hektáronként 25 500 kilogrammos átlagtermést valósítottak meg a Hargita megyei gazdák, és a termésnek valamivel több mint 40 százalékát takarították be mostanáig.