
25 500 kilogrammos hektáronkénti átlagtermést valósítottak meg idén a Hargita megyei gazdák
Fotó: Gecse Noémi
A krumplitermés 80 százalékát sikerült megmenteni a burgonyavésztől Hargita megyében, így a szezont jellemző nehézségek ellenére viszonylag jó termésátlagnak örülhetnek a gazdák. Idén jó áron kezdhetik meg a pityóka értékesítését, de a termésnek több mint fele még a földben van.
2019. szeptember 15., 21:582019. szeptember 15., 21:58
A csapadékos időjárás ellenére sikerült megelőzni a burgonyavész elterjedését a Hargita megyei krumpliföldek nagy részén, így „jó közepesnek” mondható termést takaríthatnak be a gazdák idén – tájékoztatott a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Török Jenő emlékeztetett, hogy májusban a sokévi átlagot többszörösen meghaladta az esők csapadékhozama, de júniusban és júliusban is sok eső esett, ami kedvezett a burgonyavész megjelenésének.
– fogalmazott a szakember.
A gazdák idén csak többletmunkával és a drágább, felszívódó permetezőszerek használatával tudták megmenteni a termést, ráadásul
ugyanis a nyár utolsó felében kiszáradt a talaj, és össze is tömörödött a gépek súlyától, amelyekkel korábban a növényvédelmi munkálatokat végezték, így a szokásosnál nehezebben tudnak dolgozni a burgonyabetakarító kombájnok, és sok rög kerül a válogatógépekre.
A kézi szedés esetében az jelenti a gondot a gazdáknak, hogy kevés a munkaerő, és meg is drágult – sorolta az idény végi nehézségeket Török Jenő. Megjegyezte viszont, hogy sok termelő már áttért a kombájnok használatára,
Vannak viszont olyan földek, amelyeken majdhogynem lehetetlen gépi betakarítást végezni.
Jó hír a gazdáknak, hogy idén kedvezően alakult a pityóka értékesítési ára. Mint arról Török Jenő beszámolt, jelenleg kilogrammonként 1,20–1,50 lejes termelői áron tudják eladni a krumplit a gazdák, ami magasabb, mint a tavalyi indulási ár. Ez több tényezőnek köszönhető, egyrészt hatással volt rá a burgonya tavalyi utolsó felvásárlási ára, a déli megyékben termelt nyári burgonya termelői ára, de az is, hogy csökkent a burgonyaföldek összterülete.
Fotó: Gecse Noémi
A székelyföldi pityóka piacát legjobban a Lengyelországból importált burgonya szokta rontani, de idén ott is szárazság volt, olyannyira, hogy
A Hargita megyei burgonya árát rendszerint a Kovászna megyei termés is lenyomja, de idén ott sincs olyan jó termés, mint máskor, ezért ők is megkérik az árát – sorolta a pityóka idei árát alakító tényezőket a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. „Nem tudjuk, hogy később pontosan hogy lesz. Nem lesz olyan nagy áremelkedés, mint tavaly, amikor 1 lejről indult és eljutott 1,80-ig, de abban reménykedem, hogy legalább a mostani árat tartani tudjuk” – utalt a burgonya jelenlegi 1,20–1,50 lejes kilónkénti termelői árára Török Jenő.
A fogyasztók az említett árnál drágábban jutnak hozzá a krumplihoz, a bolti ár ugyanis a 3,50–4 lejt is elérheti. Török Jenő szerint ezért nem a termelőket kellene okolniuk a vásárlóknak, hanem a nagy árrést alkalmazó kereskedőket. Annál is inkább, mert a krumplitermesztőknek az elmúlt években alig volt jövedelmük az alacsony áron értékesített termésből, ugyanis drága volt a vetőmag és sokat kellett permetezniük, hogy megelőzzék a burgonyavész elterjedését – magyarázta a szakember.
azokban az években ugyanis 14 500 hektárnyi területet foglaltak el a pityókaföldek a megyében. A csökkenés a burgonyaimport következménye, illetve azzal is magyarázható, hogy a kistermelők számára egyre nehezebbé vált az értékesítés. A jelenlegi krumpliföldeknek mintegy harmadát nagyon kis parcellák alkotják, ezeken csak családi szükségletre termesztenek pityókát. Idén hektáronként 25 500 kilogrammos átlagtermést valósítottak meg a Hargita megyei gazdák, és a termésnek valamivel több mint 40 százalékát takarították be mostanáig.
Szép a kukoricatermés is
„Nem rekordév, de jó közepesnek mondható év az idei” – értékelte az idei mezőgazdasági esztendőt Török Jenő. Elmondta, szép az idei kukoricatermés is, már csak csapadék kellene, hogy a növények alsó levelei ne száradjanak el, de azért is, hogy a kombájnok jobban tudjanak dolgozni, majd az őszi búza elvetéséhez is könnyebben lehessen előkészíteni a talajt. Az őszibúza-termés nem volt túlságosan jó – mert a tavalyi szárazság miatt nagyon nehéz körülmények között lehetett jó magágyat előkészíteni –, de a terméskiesést valamelyest pótolta a tavaszi búza és a tavaszi árpa. Takarmány bőségesen lett idén, csak nehéz volt a szénacsinálás a sok eső miatt, de sok gazda gépesítette már a betakarítást, így elég sokan befóliázott bálákat tudtak készíteni – számolt be az idei szezonról a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.
A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.
Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.
Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.
szóljon hozzá!