
25 500 kilogrammos hektáronkénti átlagtermést valósítottak meg idén a Hargita megyei gazdák
Fotó: Gecse Noémi
A krumplitermés 80 százalékát sikerült megmenteni a burgonyavésztől Hargita megyében, így a szezont jellemző nehézségek ellenére viszonylag jó termésátlagnak örülhetnek a gazdák. Idén jó áron kezdhetik meg a pityóka értékesítését, de a termésnek több mint fele még a földben van.
2019. szeptember 15., 21:582019. szeptember 15., 21:58
A csapadékos időjárás ellenére sikerült megelőzni a burgonyavész elterjedését a Hargita megyei krumpliföldek nagy részén, így „jó közepesnek” mondható termést takaríthatnak be a gazdák idén – tájékoztatott a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Török Jenő emlékeztetett, hogy májusban a sokévi átlagot többszörösen meghaladta az esők csapadékhozama, de júniusban és júliusban is sok eső esett, ami kedvezett a burgonyavész megjelenésének.
– fogalmazott a szakember.
A gazdák idén csak többletmunkával és a drágább, felszívódó permetezőszerek használatával tudták megmenteni a termést, ráadásul
ugyanis a nyár utolsó felében kiszáradt a talaj, és össze is tömörödött a gépek súlyától, amelyekkel korábban a növényvédelmi munkálatokat végezték, így a szokásosnál nehezebben tudnak dolgozni a burgonyabetakarító kombájnok, és sok rög kerül a válogatógépekre.
A kézi szedés esetében az jelenti a gondot a gazdáknak, hogy kevés a munkaerő, és meg is drágult – sorolta az idény végi nehézségeket Török Jenő. Megjegyezte viszont, hogy sok termelő már áttért a kombájnok használatára,
Vannak viszont olyan földek, amelyeken majdhogynem lehetetlen gépi betakarítást végezni.
Jó hír a gazdáknak, hogy idén kedvezően alakult a pityóka értékesítési ára. Mint arról Török Jenő beszámolt, jelenleg kilogrammonként 1,20–1,50 lejes termelői áron tudják eladni a krumplit a gazdák, ami magasabb, mint a tavalyi indulási ár. Ez több tényezőnek köszönhető, egyrészt hatással volt rá a burgonya tavalyi utolsó felvásárlási ára, a déli megyékben termelt nyári burgonya termelői ára, de az is, hogy csökkent a burgonyaföldek összterülete.
Fotó: Gecse Noémi
A székelyföldi pityóka piacát legjobban a Lengyelországból importált burgonya szokta rontani, de idén ott is szárazság volt, olyannyira, hogy
A Hargita megyei burgonya árát rendszerint a Kovászna megyei termés is lenyomja, de idén ott sincs olyan jó termés, mint máskor, ezért ők is megkérik az árát – sorolta a pityóka idei árát alakító tényezőket a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. „Nem tudjuk, hogy később pontosan hogy lesz. Nem lesz olyan nagy áremelkedés, mint tavaly, amikor 1 lejről indult és eljutott 1,80-ig, de abban reménykedem, hogy legalább a mostani árat tartani tudjuk” – utalt a burgonya jelenlegi 1,20–1,50 lejes kilónkénti termelői árára Török Jenő.
A fogyasztók az említett árnál drágábban jutnak hozzá a krumplihoz, a bolti ár ugyanis a 3,50–4 lejt is elérheti. Török Jenő szerint ezért nem a termelőket kellene okolniuk a vásárlóknak, hanem a nagy árrést alkalmazó kereskedőket. Annál is inkább, mert a krumplitermesztőknek az elmúlt években alig volt jövedelmük az alacsony áron értékesített termésből, ugyanis drága volt a vetőmag és sokat kellett permetezniük, hogy megelőzzék a burgonyavész elterjedését – magyarázta a szakember.
azokban az években ugyanis 14 500 hektárnyi területet foglaltak el a pityókaföldek a megyében. A csökkenés a burgonyaimport következménye, illetve azzal is magyarázható, hogy a kistermelők számára egyre nehezebbé vált az értékesítés. A jelenlegi krumpliföldeknek mintegy harmadát nagyon kis parcellák alkotják, ezeken csak családi szükségletre termesztenek pityókát. Idén hektáronként 25 500 kilogrammos átlagtermést valósítottak meg a Hargita megyei gazdák, és a termésnek valamivel több mint 40 százalékát takarították be mostanáig.
Szép a kukoricatermés is
„Nem rekordév, de jó közepesnek mondható év az idei” – értékelte az idei mezőgazdasági esztendőt Török Jenő. Elmondta, szép az idei kukoricatermés is, már csak csapadék kellene, hogy a növények alsó levelei ne száradjanak el, de azért is, hogy a kombájnok jobban tudjanak dolgozni, majd az őszi búza elvetéséhez is könnyebben lehessen előkészíteni a talajt. Az őszibúza-termés nem volt túlságosan jó – mert a tavalyi szárazság miatt nagyon nehéz körülmények között lehetett jó magágyat előkészíteni –, de a terméskiesést valamelyest pótolta a tavaszi búza és a tavaszi árpa. Takarmány bőségesen lett idén, csak nehéz volt a szénacsinálás a sok eső miatt, de sok gazda gépesítette már a betakarítást, így elég sokan befóliázott bálákat tudtak készíteni – számolt be az idei szezonról a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Csaknem duplájával haladta meg a megengedett sebességet egy autós az A1-es autópályán, ráadásul a jogosítványa is le volt járva. Az ellenőrzések során több szabálytalan sofőrt is lefüleltek a rendőrök, a kiszabott bírságok értéke 40 ezer lejre rúg.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
szóljon hozzá!