
A tusnádfürdői medvék számára nincs biztosítva az áthelyezés lehetősége
Fotó: Pinti Attila
Nem fogják be és nem szállítják el Magyarországra a Tusnádfürdőre rendszeresen bejáró medvéket, ahogy ezt tavaly szerették volna. Szigorú eljárásoknak, karanténkötelezettségnek kellene megfelelni, amely a gyakorlatban nehezen alkalmazható – tudtuk meg.
2021. január 05., 09:002021. január 05., 09:00
2021. január 05., 09:242021. január 05., 09:24
Tavaly augusztusban hozta nyilvánosságra Tusnádfürdő akkori polgármestere, Albert Tibor, hogy Magyarországról, Veresegyházáról érkezett egy felajánlás, melynek értelmében a Veresegyházi Medveotthonba tíz medvét fogadnának be azok közül, amelyek rendszeresen Tusnádfürdőn kószálnak. A városvezetés a felajánlást tartalmazó levelet le is fordíttatta román nyelvre, és elküldte a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, amely a szakminisztériumba továbbította. Azóta csaknem fél év telt el, ám a kezdeményezésről hiába érdeklődtünk az ősz folyamán is, előrelépés nem történt. Most megtudtuk, a szándék és a felajánlás ellenére a befogás és áthelyezés nem valósul meg.
A fürdőváros új polgármestere, Butyka Zsolt sem tudott kérdésünkre semmilyen újdonsággal szolgálni az ügy kapcsán, amelyről ő akkor értesült, amikor az nyilvánossá vált. A részletekről megkeresésünkre Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója tájékoztatott, aki ismeri a felajánlás tartalmát is. Mint elmondta,
Domokos emlékeztetett, az érvényben levő előírások szerint a külföldi áthelyezésre váró nagyvadakat befogásuk után két havi karanténban tartás és megfigyelés után lehetne elszállítani. Ennek kivitelezésére nem voltak meg a lehetőségek, ezt a tusnádfürdői polgármesteri hivatal nem tudta volna önerőből megoldani – ahogy egyébként a volt polgármester a bejelentéskor is jelezte.
Az igazgató szerint az ügynökség próbált közbenjárni az ügy érdekében, a minisztériumnak jelezték a felajánlást, de erre még választ nem kaptak. A Veresegyházi Medveotthon biztosította körülmények az állatvédőknek sem feleltek volna meg, mert nincs biztosítva megfelelő élettér a medvék számára – emlékeztetett.
Tavaly az áthelyezés lehetőségének felmerülése előtt Albert Tibor nyílt levélben fordult az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, illetve a szenátushoz és a képviselőházhoz is, segítséget kérve a városba bejáró medvék távol tartásához, egyúttal azt is jelezve, hogy a nagyvadak gátolják a lakókat az élethez, valamint a testi épséghez való jogaik gyakorlásában, megsértve egyúttal a tulajdonhoz való jogot is. A nyílt levél összesítése alapján akkor három anyamedve összesen hat boccsal, egy hím, illetve két fiatalabb példány jelent meg rendszeresen a város területén.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!