
Az általunk megkérdezett csíkszeredaiak nem tartanak élelmiszerválságtól, de a háború miatti bizonytalanság rányomja a bélyegét a jövőképükre. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Felvásárlási láz, benzingőzös levegő és „elgurult” jódtabletták: kétségtelen, hogy az orosz–ukrán háború Romániában is riadalmat keltett. De hogyan befolyásolhatja a székelyföldiek életét a háború? Változott-e jövőképük, tartanak-e élelmiszerhiánytól vagy egyéb válsághelyzettől az emberek? Erről érdeklődtünk.
2022. április 11., 15:002022. április 11., 15:00
2022. április 11., 16:372022. április 11., 16:37
Bizonytalan vállalkozók, döbbent fiatalok, aggódó nyugdíjasok – így foglalhatnánk össze tapasztalatainkat, miután a csíkszeredaiakat kérdeztük. Mint kiderült:
„Teljesen megváltoztatta jövőképemet a háború: vállalkozóként mindig a jövőben gondolkodom, de amikor ilyen dolgok történhetnek (a szomszéd országban), be kell látni, hogy semmilyen befektetés nem biztos” – nyilatkozta lapunknak Vass Csongor. A vállalkozó felháborodásának adott hangot, szerinte
„Nem lehet tudni, mi lesz a háború kimenetele, de elképesztő és hihetetlen, hogy a 21. század Európájában ilyesmi megtörténhet. Ez a háború, úgy látom, felülírja azt az ideológiát, amit felépítettek Európában, azt az ideológiát, miszerint nem az erő vagy az erőszak a megoldás. Így neveljük gyermekeinket: tanuljanak, legyenek értelmiségiek. De be kell látni, hogy képesek vagyunk egyik napról a másikra száz évet visszamenni az időben. Ez nem egy stabil jövő.”
„Élelmiszerhiány legalább nem fenyeget” – vélik a megkérdezettek, és hasonlóképpen nyilatkoztak a sugárzásveszélyről is. Volt azonban, aki valós fenyegetésként tekintette a sugárzást. „A háború még évekig is eltarthat, és határosak vagyunk Ukrajnával, úgyhogy leginkább lelkileg megterhelő, az anyagi hozadékáról ne is beszéljünk.
– fejtette ki véleményét a válaszadó.
Megkérdeztük az egyik csíkszeredai kávézó mellett cigarettázó fiatalokat is, akik szintén úgy érezték, befolyással lehet életükre a háború. „Esténként látom a vonaton, hogy sok a menekült. Élelmiszerhiánytól nem tartunk és sugárzásveszélytől sem, mindenhol emberek vannak, az oroszok is emberek.
– fogalmazott egyikük. Aki pedig úgy látja, hogy közvetve sem érinti a háború, így magyarázta álláspontját:
Abban a kérdésben, hogy hogyan védekezhetünk az online közösségi hálózatokon terjedő háborús álhírekkel szemben, többen annyit mondtak: nem kell őket elolvasni, de akadt olyan is, aki a kimondottan ideológiai tartalmú sajtóanyagok kiszűrését, elkerülését javasolta.
Ferencz Alpár
Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel az Igazságügyi Minisztérium irányítására Magyar Péter leendő miniszterelnök pénteken.
Instabillá válik az időjárás már ma délutántól, és az ország nagy részén vasárnapig esőzések várhatók. Több megyére elsőfokú, sárga jelzésű riasztást adott ki a meteorológiai szolgálat légköri instabilitás és jelentős mennyiségű csapadék miatt.
Székelyföld lenyűgöző tájai, legendás helyszínei és természeti kincsei most egy izgalmas online játék keretében kerülnek reflektorfénybe. Kvízjátékunk lehetőséget kínál arra, hogy a résztvevők értékes nyereményekkel gazdagodjanak.
Bemutatta középiskolás aktív önkéntesét a Hargita megyei tűzoltóság az Életmentő szenvedéllyel elnevezésű program tízéves évfordulóján. A parancsnokság új jelentkezőket is vár a programba.
Legszebb virágaikat mutatják be, és kínálják eladásra az udvarfalvi termesztők szombaton és vasárnap a hagyományos kiállításon és vásáron. Szombaton a településen Májusfa néptánctalálkozót is tartanak, immár nyolcadik alkalommal.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.
Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
szóljon hozzá!