
Az általunk megkérdezett csíkszeredaiak nem tartanak élelmiszerválságtól, de a háború miatti bizonytalanság rányomja a bélyegét a jövőképükre. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Felvásárlási láz, benzingőzös levegő és „elgurult” jódtabletták: kétségtelen, hogy az orosz–ukrán háború Romániában is riadalmat keltett. De hogyan befolyásolhatja a székelyföldiek életét a háború? Változott-e jövőképük, tartanak-e élelmiszerhiánytól vagy egyéb válsághelyzettől az emberek? Erről érdeklődtünk.
2022. április 11., 15:002022. április 11., 15:00
2022. április 11., 16:372022. április 11., 16:37
Bizonytalan vállalkozók, döbbent fiatalok, aggódó nyugdíjasok – így foglalhatnánk össze tapasztalatainkat, miután a csíkszeredaiakat kérdeztük. Mint kiderült:
„Teljesen megváltoztatta jövőképemet a háború: vállalkozóként mindig a jövőben gondolkodom, de amikor ilyen dolgok történhetnek (a szomszéd országban), be kell látni, hogy semmilyen befektetés nem biztos” – nyilatkozta lapunknak Vass Csongor. A vállalkozó felháborodásának adott hangot, szerinte
„Nem lehet tudni, mi lesz a háború kimenetele, de elképesztő és hihetetlen, hogy a 21. század Európájában ilyesmi megtörténhet. Ez a háború, úgy látom, felülírja azt az ideológiát, amit felépítettek Európában, azt az ideológiát, miszerint nem az erő vagy az erőszak a megoldás. Így neveljük gyermekeinket: tanuljanak, legyenek értelmiségiek. De be kell látni, hogy képesek vagyunk egyik napról a másikra száz évet visszamenni az időben. Ez nem egy stabil jövő.”
„Élelmiszerhiány legalább nem fenyeget” – vélik a megkérdezettek, és hasonlóképpen nyilatkoztak a sugárzásveszélyről is. Volt azonban, aki valós fenyegetésként tekintette a sugárzást. „A háború még évekig is eltarthat, és határosak vagyunk Ukrajnával, úgyhogy leginkább lelkileg megterhelő, az anyagi hozadékáról ne is beszéljünk.
– fejtette ki véleményét a válaszadó.
Megkérdeztük az egyik csíkszeredai kávézó mellett cigarettázó fiatalokat is, akik szintén úgy érezték, befolyással lehet életükre a háború. „Esténként látom a vonaton, hogy sok a menekült. Élelmiszerhiánytól nem tartunk és sugárzásveszélytől sem, mindenhol emberek vannak, az oroszok is emberek.
– fogalmazott egyikük. Aki pedig úgy látja, hogy közvetve sem érinti a háború, így magyarázta álláspontját:
Abban a kérdésben, hogy hogyan védekezhetünk az online közösségi hálózatokon terjedő háborús álhírekkel szemben, többen annyit mondtak: nem kell őket elolvasni, de akadt olyan is, aki a kimondottan ideológiai tartalmú sajtóanyagok kiszűrését, elkerülését javasolta.
Ferencz Alpár
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
szóljon hozzá!