
Az általunk megkérdezett csíkszeredaiak nem tartanak élelmiszerválságtól, de a háború miatti bizonytalanság rányomja a bélyegét a jövőképükre. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Felvásárlási láz, benzingőzös levegő és „elgurult” jódtabletták: kétségtelen, hogy az orosz–ukrán háború Romániában is riadalmat keltett. De hogyan befolyásolhatja a székelyföldiek életét a háború? Változott-e jövőképük, tartanak-e élelmiszerhiánytól vagy egyéb válsághelyzettől az emberek? Erről érdeklődtünk.
2022. április 11., 15:002022. április 11., 15:00
2022. április 11., 16:372022. április 11., 16:37
Bizonytalan vállalkozók, döbbent fiatalok, aggódó nyugdíjasok – így foglalhatnánk össze tapasztalatainkat, miután a csíkszeredaiakat kérdeztük. Mint kiderült:
„Teljesen megváltoztatta jövőképemet a háború: vállalkozóként mindig a jövőben gondolkodom, de amikor ilyen dolgok történhetnek (a szomszéd országban), be kell látni, hogy semmilyen befektetés nem biztos” – nyilatkozta lapunknak Vass Csongor. A vállalkozó felháborodásának adott hangot, szerinte
„Nem lehet tudni, mi lesz a háború kimenetele, de elképesztő és hihetetlen, hogy a 21. század Európájában ilyesmi megtörténhet. Ez a háború, úgy látom, felülírja azt az ideológiát, amit felépítettek Európában, azt az ideológiát, miszerint nem az erő vagy az erőszak a megoldás. Így neveljük gyermekeinket: tanuljanak, legyenek értelmiségiek. De be kell látni, hogy képesek vagyunk egyik napról a másikra száz évet visszamenni az időben. Ez nem egy stabil jövő.”
„Élelmiszerhiány legalább nem fenyeget” – vélik a megkérdezettek, és hasonlóképpen nyilatkoztak a sugárzásveszélyről is. Volt azonban, aki valós fenyegetésként tekintette a sugárzást. „A háború még évekig is eltarthat, és határosak vagyunk Ukrajnával, úgyhogy leginkább lelkileg megterhelő, az anyagi hozadékáról ne is beszéljünk.
– fejtette ki véleményét a válaszadó.
Megkérdeztük az egyik csíkszeredai kávézó mellett cigarettázó fiatalokat is, akik szintén úgy érezték, befolyással lehet életükre a háború. „Esténként látom a vonaton, hogy sok a menekült. Élelmiszerhiánytól nem tartunk és sugárzásveszélytől sem, mindenhol emberek vannak, az oroszok is emberek.
– fogalmazott egyikük. Aki pedig úgy látja, hogy közvetve sem érinti a háború, így magyarázta álláspontját:
Abban a kérdésben, hogy hogyan védekezhetünk az online közösségi hálózatokon terjedő háborús álhírekkel szemben, többen annyit mondtak: nem kell őket elolvasni, de akadt olyan is, aki a kimondottan ideológiai tartalmú sajtóanyagok kiszűrését, elkerülését javasolta.
Ferencz Alpár
A fertőző felső légúti megbetegedések összesített száma is csökkent Hargita megyében, de ezen belül az influenzás esetek számában még egyértelműbb visszaesés tapasztalható. A szövődményes, azaz tüdőgyulladás-esetek száma viszont nőtt.
A központi állami intézmények személyi kiadásainak tízszázalékos csökkentését írja elő a közigazgatási reformról szóló sürgősségirendelet-tervezet, amelyet a koalíció által jóváhagyott formában bocsátott szerdán közvitára a fejlesztési minisztérium.
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.
Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
szóljon hozzá!