
Az általunk megkérdezett csíkszeredaiak nem tartanak élelmiszerválságtól, de a háború miatti bizonytalanság rányomja a bélyegét a jövőképükre. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Felvásárlási láz, benzingőzös levegő és „elgurult” jódtabletták: kétségtelen, hogy az orosz–ukrán háború Romániában is riadalmat keltett. De hogyan befolyásolhatja a székelyföldiek életét a háború? Változott-e jövőképük, tartanak-e élelmiszerhiánytól vagy egyéb válsághelyzettől az emberek? Erről érdeklődtünk.
2022. április 11., 15:002022. április 11., 15:00
2022. április 11., 16:372022. április 11., 16:37
Bizonytalan vállalkozók, döbbent fiatalok, aggódó nyugdíjasok – így foglalhatnánk össze tapasztalatainkat, miután a csíkszeredaiakat kérdeztük. Mint kiderült:
„Teljesen megváltoztatta jövőképemet a háború: vállalkozóként mindig a jövőben gondolkodom, de amikor ilyen dolgok történhetnek (a szomszéd országban), be kell látni, hogy semmilyen befektetés nem biztos” – nyilatkozta lapunknak Vass Csongor. A vállalkozó felháborodásának adott hangot, szerinte
„Nem lehet tudni, mi lesz a háború kimenetele, de elképesztő és hihetetlen, hogy a 21. század Európájában ilyesmi megtörténhet. Ez a háború, úgy látom, felülírja azt az ideológiát, amit felépítettek Európában, azt az ideológiát, miszerint nem az erő vagy az erőszak a megoldás. Így neveljük gyermekeinket: tanuljanak, legyenek értelmiségiek. De be kell látni, hogy képesek vagyunk egyik napról a másikra száz évet visszamenni az időben. Ez nem egy stabil jövő.”
„Élelmiszerhiány legalább nem fenyeget” – vélik a megkérdezettek, és hasonlóképpen nyilatkoztak a sugárzásveszélyről is. Volt azonban, aki valós fenyegetésként tekintette a sugárzást. „A háború még évekig is eltarthat, és határosak vagyunk Ukrajnával, úgyhogy leginkább lelkileg megterhelő, az anyagi hozadékáról ne is beszéljünk.
– fejtette ki véleményét a válaszadó.
Megkérdeztük az egyik csíkszeredai kávézó mellett cigarettázó fiatalokat is, akik szintén úgy érezték, befolyással lehet életükre a háború. „Esténként látom a vonaton, hogy sok a menekült. Élelmiszerhiánytól nem tartunk és sugárzásveszélytől sem, mindenhol emberek vannak, az oroszok is emberek.
– fogalmazott egyikük. Aki pedig úgy látja, hogy közvetve sem érinti a háború, így magyarázta álláspontját:
Abban a kérdésben, hogy hogyan védekezhetünk az online közösségi hálózatokon terjedő háborús álhírekkel szemben, többen annyit mondtak: nem kell őket elolvasni, de akadt olyan is, aki a kimondottan ideológiai tartalmú sajtóanyagok kiszűrését, elkerülését javasolta.
Ferencz Alpár
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Nem könnyű jegyet kapni az idén Budapesten rendezendő BL-döntőre, a semleges szurkolónak még ahhoz is nagy szerencsére volt szüksége, hogy egyáltalán sorba állhasson két jegyért.
A jobboldai közösség teljes megújításáról beszélt a miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a Patrióta Youtube csatornáján közvetített interjúban. Orbán Viktor úgy értékelte, a kormánypártok egyértelmű vereséget szenvedtek.
Mérgező vörösbarna papsapkagombát árultak a múlt héten a sepsiszentgyörgyi központi piacon, feltehetően a kucsmagombával való hasonlósága miatt. A figyelmeztetés különösen fontos, mert jelenleg mindkét gombafaj szezonja tart.
Csütörtöki ülésén a kormány mintegy 266,7 millió lejt különített el a kormányfőtitkárság költségvetéséből a nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatására.
Csütörtöki ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a pedagógusi álláshelyek meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
szóljon hozzá!