
Az általunk megkérdezett csíkszeredaiak nem tartanak élelmiszerválságtól, de a háború miatti bizonytalanság rányomja a bélyegét a jövőképükre. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Felvásárlási láz, benzingőzös levegő és „elgurult” jódtabletták: kétségtelen, hogy az orosz–ukrán háború Romániában is riadalmat keltett. De hogyan befolyásolhatja a székelyföldiek életét a háború? Változott-e jövőképük, tartanak-e élelmiszerhiánytól vagy egyéb válsághelyzettől az emberek? Erről érdeklődtünk.
2022. április 11., 15:002022. április 11., 15:00
2022. április 11., 16:372022. április 11., 16:37
Bizonytalan vállalkozók, döbbent fiatalok, aggódó nyugdíjasok – így foglalhatnánk össze tapasztalatainkat, miután a csíkszeredaiakat kérdeztük. Mint kiderült:
„Teljesen megváltoztatta jövőképemet a háború: vállalkozóként mindig a jövőben gondolkodom, de amikor ilyen dolgok történhetnek (a szomszéd országban), be kell látni, hogy semmilyen befektetés nem biztos” – nyilatkozta lapunknak Vass Csongor. A vállalkozó felháborodásának adott hangot, szerinte
„Nem lehet tudni, mi lesz a háború kimenetele, de elképesztő és hihetetlen, hogy a 21. század Európájában ilyesmi megtörténhet. Ez a háború, úgy látom, felülírja azt az ideológiát, amit felépítettek Európában, azt az ideológiát, miszerint nem az erő vagy az erőszak a megoldás. Így neveljük gyermekeinket: tanuljanak, legyenek értelmiségiek. De be kell látni, hogy képesek vagyunk egyik napról a másikra száz évet visszamenni az időben. Ez nem egy stabil jövő.”
„Élelmiszerhiány legalább nem fenyeget” – vélik a megkérdezettek, és hasonlóképpen nyilatkoztak a sugárzásveszélyről is. Volt azonban, aki valós fenyegetésként tekintette a sugárzást. „A háború még évekig is eltarthat, és határosak vagyunk Ukrajnával, úgyhogy leginkább lelkileg megterhelő, az anyagi hozadékáról ne is beszéljünk.
– fejtette ki véleményét a válaszadó.
Megkérdeztük az egyik csíkszeredai kávézó mellett cigarettázó fiatalokat is, akik szintén úgy érezték, befolyással lehet életükre a háború. „Esténként látom a vonaton, hogy sok a menekült. Élelmiszerhiánytól nem tartunk és sugárzásveszélytől sem, mindenhol emberek vannak, az oroszok is emberek.
– fogalmazott egyikük. Aki pedig úgy látja, hogy közvetve sem érinti a háború, így magyarázta álláspontját:
Abban a kérdésben, hogy hogyan védekezhetünk az online közösségi hálózatokon terjedő háborús álhírekkel szemben, többen annyit mondtak: nem kell őket elolvasni, de akadt olyan is, aki a kimondottan ideológiai tartalmú sajtóanyagok kiszűrését, elkerülését javasolta.
Ferencz Alpár
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
szóljon hozzá!