
Fotó: Gergely Imre
Az ’90-es évek elején Erdély-szinten az elsők között indult el Gyergyószentmiklóson a helyi televízió. A videókazetták rengeteg, mostanra történelminek nevezhető, kultúrtörténeti értéket őriztek meg, ám az akkor használt technológia már elavultnak számít. A Városi Könyvtár digitalizálással tenné újra elérhetővé a gazdag mozgóképanyagot.
2021. október 31., 16:022021. október 31., 16:02
Egyelőre 80 órányi anyagot sikerült digitalizálni abból a több száz VHS-kazettából, amely a régi gyergyószentmiklósi tévék archívumát jelenti. A tulajdonosváltások során a kazetták Hodgyai Géza vállalkozóhoz kerültek, és ő adományozta ezeket a Városi Könyvtárnak. A szalagok egy ideig olyan helyen voltak tárolva, amely nem volt megfelelő az állapotuk megőrzésére, sok közülük megázott, -penészedett. Ezek megmentése indult el a digitalizálás elkezdésével – mondta el Vincze Csilla, a könyvtár vezetője, aki korábban évekig a helyi tévé munkatársa volt. A munkához
Simon Zoltán és Berszán György vállalták, hogy segítenek a digitalizálás folyamatában, illetve a megrongálódott kazetták szakszerű restaurálásában.
Az eddig elvégzett munkát Hargita Megye Tanácsa is támogatta, Barti Tihamér alelnök az első digitalizált felvételek bemutatása kapcsán leszögezte, a tévénél dolgozó szerkesztők, operatőrök valószínűleg nem gondoltak arra, hogy mindennapi munkájuk során kortörténeti szempontból mennyire fontos feladatot végeznek. A felvételek megmentése azonban akkor lesz igazán érték, ha használni fogják, például tudományos dolgozatok, kutatómunkákhoz jelenthetnek forrást.
Fotó: Gergely Imre
A híradókból lekövethető, hogy mi miért és hogyan történt az adott időszakban, ami a város történelméhez ad fontos adalékokat, de találkozhatunk itt olyan személyiségekkel is, akik ma már nincsenek közöttünk, például Karancsi Sándor vagy Páll Lajos festőművész, továbbá Kercsó Attila költő alakját, hangját is megőrizték a szalagok – mutatott rá Vincze Csilla. A mostani munkához
Cél azonban az is, hogy egy korszerű, modern eszközökkel felszerelt digitalizáló műhely jöjjön létre, és a könyvtárnak megnyílhatna a digitális részlege is, ahol bárki hozzáférne a szakszerűen katalogizált filmanyagokhoz. Az is az elképzelésekhez tartozik, hogy idővel bárki behozhassa a tulajdonában lévő VHS-kazettákat, és azokat is digitalizálni lehetne. Egy lakodalom felvétele is lehet kordokumentum, ilyen felvételek segítettek a gyergyói tánc kutatásában is – hangzott el.
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
Az iskola fennállásának 50. évfordulójára megújult a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakképző Líceum. Korszerű műhelyek és laborok várják a diákokat, az intézmény pedig ma már az egyik legnépszerűbb szaklíceum Maros megyében.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
szóljon hozzá!