
Kérdőíves felméréseket, mélyinterjúkat, továbbá szakirodalmi kutatásokat is végeztek a vizsgálat során
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szakma, tudás, karrier 2022 címmel tartott nyílt napot a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) csütörtökön, a rendezvényen bemutatták az oktatás jelenlegi helyzetét felmérő, év elejétől zajló kutatás eredményeit. Hargita megyében viszonylag jó az elméleti, illetve szakoktatás megoszlásának az aránya, noha ez országos viszonylatban nem mondható el, a szakoktatásnak azonban alacsony a presztízse, és úgy általában az iskolák nagyobb részében keveset foglalkoznak a pályaorientációval és a pályakövetéssel – derült ki az előadásokon.
2022. december 15., 20:012022. december 15., 20:01
A nyílt napon zajló szakmai megbeszélések célja az, hogy legyen egy közös kiindulópont arra vonatkozóan, hogy „miként is állunk ma, ami az oktatást illeti” – mondta Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ nyílt napján tartott köszöntőbeszédében Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, az oktatás jövőjét illetően együttgondolkodásra, őszinte tanácskozásra biztatva az oktatási szakma jelen lévő képviselőit.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A tíz fős kutatócsoport három témában végzett kutatást, tájékoztatta a jelenlévőket Ilyés Ferenc, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ igazgatója.
Utóbbi esetében nagyon kezdetleges állapotok tapasztalhatók számos oktatási intézményben – jegyezte meg a SZÉK igazgatója.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kutatás céljaiban elsődleges szempontot jelentett a társadalmi elvárások megismerése, tehát az, hogy a diákok és a szülők miként gondolkodnak az említett kérdésekben, de a fiatalok tanulási lehetőségeinek a fejlesztése is szerepel a szempontok között, akárcsak annak a megismerése, hogy a gazdasági, illetve oktatási rendszerek miként tudnak összekapcsolódni. Kérdőíves felméréseket, mélyinterjúkat, továbbá szakirodalmi kutatásokat is végeztek a vizsgálat során – mondta el a módszertanról Ilyés Ferenc. Az alternatív, illetve magánoktatással kapcsolatos romániai jogi háttérrel kapcsolatban megjegyezte, a szabályozások meglehetősen megengedőek, erre számos példa is van a térség távolabbi nagyvárosaiban.
A kutatások fontosabb eredményeit Veres Hanga Katalin szociológus, közgazdász mutatta be. Több száz diákot, sok szülőt és oktatókat is megkérdeztek a kutatás során, amelyből egyebek mellett kiderült, hogy
Ez leggyakrabban sporttevékenységeket jelent, ezt pedig a magánórák – általánosban matematika, középiskolában román nyelv – követik.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az is kiderült a felmérésből, hogy a diákok hetente átlagban 9 órát tanulnak otthon, a legtöbbet a román nyelvet. A diákokat a tanáraikról alkotott véleményéről is megkérdezték: kiderült, a többség szerint tanárai felkészültek, hasznos feladatokat adnak, ösztönzőek és igazságosak, viszont nem tudják megszerettetni az általuk oktatott tantárgyat, és a diákok szerint
A szülők és a diákok körében uralkodó több véleménykülönbségekre is rávilágít a kutatás eredménye: a szakközépiskolai tudást illetően a diákok úgy vélik, annak a birtokában már jól el lehet helyezkedni, a szülők szerint viszont nem; a diákok szerint a szakiskolában megfelelően megtanulhatnak egy szakmát, a szülők viszont nem így gondolják; a tanulók az iskolák felszereltségével és az oktatók felkészültségével is elégedettebbek a szülőknél.
Az erdélyi magyar nyelvű elméleti képzésről, illetve a fejlesztések lehetséges irányvonalairól tartott előadást Dáné Szilárd, magyar nyelv és irodalom oktatásért felelős Hargita megyei tanfelügyelő, aki szerint szemléltette is, hogy időnként mennyire széllel szembeni harc jellemzi az oktatást.
Romániában túlsúlyban van a középiskolai elméleti oktatás a szakoktatás hátrányára, mutatott rá előadásában Dáné Szilárd, de arra is kitért, hogy Hargita megyében jobb ez az arány, nagyjából 56%, illetve 44%. Az érettségit – mint az elméleti oktatás mércéjét – illetően érdekességként a statisztikai adatok alapján elmondta,
Az érettségi és a továbbtanulás iránti érdeklődést illetően azt mondta, ő meglehetősen alacsonynak tartja az említett számokat.
– világított rá egy másik adatra.
Nagyon erőteljesen foglalkoztak a kutatásban azzal, hogy mennyire lenne indokolt egy magániskolának az elindítása Székelyföldön, de a válaszok alapján itt nagyon sokan nem ismerik, nem tudják, mi a magánoktatás – jegyezte meg a tanfelügyelő. A kutatás általános következtetései között egyebek között arra tért ki, hogy az eredmény szerint a közoktatás túlságosan elméleti jellegű, nem segíti a diákokat a munkaerő-piaci elhelyezkedésben.
„Látjuk, hogy baj van az oktatási rendszerrel. Rengeteg információ áll a rendelkezésünkre, valamiért mégsem találjuk a lehetséges megoldásokat. Valószínű, hogy a kérdésfeltevés hibás” – mondta az erdélyi magyar nyelvű szakoktatás fejlesztésének lehetséges irányvonalairól tartott előadásában Trinfa Pálma, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola igazgatója, aki szerint éppen az említett okok miatt a kutatás során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a megfelelő kérdéseket tegyék fel.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az eredmények alapján elmondta,
és ahhoz, hogy fejlesztéseket lehessen elérni a szakoktatásban, mentalitásváltásra lenne szükség, főként a szülők részéről, de nem csak. A szakiskolai osztályok beiskolázása jelenleg eléggé problémás: idén országszerte a szabad helyeknek csak a fele telt be az első fordulóban.
„Ebből azt a következtetés vonhatjuk le, hogy kevés az a tanuló, aki eredetileg valamilyen szakmát szeretne tanulni. A további fordulókban azok a tanulók jelentkeznek a szakiskolai helyekre, akik eredetileg nem oda szerettek volna menni. Ezért is van az, hogy általában a szakképző intézményeknek a vezetői szívesebben indítanak szaklíceumi osztályokat, azoknak a beiskolázása ugyanis nem jelent gondot, szemben a szakiskolai osztályokkal” – magyarázta Trinfa Pálma. Ő is kitért a diákok, a szülők, illetve esetenként az oktatók körében tapasztalt véleménykülönbségekre a szakiskolákat, valamint a felszereltséget illetően, rámutatva: valószínűleg azzal magyarázhatók a véleménykülönbségek, hogy vannak olyan szakmák, amelyeknek az oktatásához nem szükséges sok felszerelés, mások esetében viszont fontos lenne, hogy az adott iskolának felszerelt műhelye, laboratóriuma legyen. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy
A duális szakoktatással kapcsolatban Trinfa Pálma kiemelte, ahhoz, hogy az Székelyudvarhelyen működőképes legyen egy duális képzésű szakiskola, nagyon fontos lenne, hogy a partnercégek összefogjanak, e téren ne konkurenciaként tekintsenek egymásra.
Székely Szilárd, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ oktatója előadásában arról beszélt, hogy a pályakövetési rendszerek kiépítésének milyen lehetőségei vannak a kutatási eredmények tükrében. A pályaorientációs tevékenységek aktuális helyzetével kapcsolatban elmondta, a vizsgálat eredményei szerint az oktatási intézmények kevesebb mint a felében működik ez megfelelően, ráadásul az ehhez használt eszközök közül éppen a leggyakorlatibbakat tartják a legkevésbé hatékonynak a tanintézetekben.
A pályakövetés tekintetében sem jobb a helyzet, sőt, az csak a tanintézetek harmadában működik megfelelően. Az iskolák többségében ez jórészt abból áll, hogy egyszer felmérik, a diákok hány százalékának sikerült az érettségije, majd egyetemi felvételije, illetve hányan találtak munkát az iskola befejezését követően. Azt viszont, hogy például egy év múlva még azon a pályán vannak-e, nem vizsgálják, azaz nagyon rövid a pályakövetési tevékenység az oktatási egységek többségében – derült ki az előadáson.
A betegszabadság első napját fizetni fogják a krónikus betegeknek, az országos egészségügyi programokban nyilvántartott pácienseknek, a nappali kórházi ellátásban részesülőknek, valamint orvosi és sebészeti sürgősségi esetekben is.
Elfogadta el a képviselőház az RMDSZ által szorgalmazott törvénytervezetet, amely megduplázza a medvepopuláció kilövési kvótáját, és lehetővé teszi, hogy évente 859 egyedet lőjenek ki megelőzési céllal.
Ötszáz dolgozóját bocsátja el egy Beszterce-Naszód megyei iparvállalat, a RAAL Rt. Ez már a második leépítésük idén.
Magyar Péter Lőrincz Viktóriát, Kaposvár és térsége megválasztott országgyűlési képviselőjét kérte fel a megalakuló Tisza-kormány terület- és vidékfejlesztési miniszterének, a Miniszterelnökség vezetésével pedig Ruff Bálint politikai elemzőt bízta meg.
A hegyekben és Erdély délkeleti részén vegyes halmazállapotú csapadékra, 1400 méter felett havazásra, ugyanakkor megerősödő szélre, hidegre és talajmenti fagyra figyelmeztető előrejelzést adott ki péntek reggelig az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A román kormány megvásárolta a moldovai Giurgiulești kikötőjét. A romániai tengeri kikötőket üzemeltető állami vállalat (APM) 62 millió dollárt fizetett ki a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjéért.
Hat személy kapott elismerést értékteremtő és példamutató közösségépítő munkájáért kedden este Székelyudvarhelyen a Legprímább Polgárok díjátadóján. A felszólalók szerint a város ereje a hasonló kiváló emberekben rejlik.
Ferenc pápa olyan időben vezette az egyházat, amely korszakváltást képviselt, és ő tudatában is volt a változásnak – írta XIV. Leó pápa elődje halála első évfordulójára küldött üzenetében.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keddi egyeztetésén megállapodás született arról, hogy ha a PSD miniszterei kilépnek a kormányból, a hivatalban maradó tárcavezetők ideiglenesen átveszik a helyüket.
Május 9-én 10 órára hívta össze az új Országgyűlés alakuló ülését Sulyok Tamás köztársasági elnök.
1 hozzászólás