Meglehetősen alacsony a szakoktatás presztízse a diákok és szülők körében

Utóbbi esetében nagyon kezdetleges állapotok tapasztalhatók számos oktatási intézményben – jegyezte meg a SZÉK igazgatója.

Ez leggyakrabban sporttevékenységeket jelent, ezt pedig a magánórák – általánosban matematika, középiskolában román nyelv – követik.

A szülők és a diákok körében uralkodó több véleménykülönbségekre is rávilágít a kutatás eredménye: a szakközépiskolai tudást illetően a diákok úgy vélik, annak a birtokában már jól el lehet helyezkedni, a szülők szerint viszont nem; a diákok szerint a szakiskolában megfelelően megtanulhatnak egy szakmát, a szülők viszont nem így gondolják; a tanulók az iskolák felszereltségével és az oktatók felkészültségével is elégedettebbek a szülőknél.

Többen mennének egyetemre

Az erdélyi magyar nyelvű elméleti képzésről, illetve a fejlesztések lehetséges irányvonalairól tartott előadást Dáné Szilárd, magyar nyelv és irodalom oktatásért felelős Hargita megyei tanfelügyelő, aki szerint szemléltette is, hogy időnként mennyire széllel szembeni harc jellemzi az oktatást.

Romániában túlsúlyban van a középiskolai elméleti oktatás a szakoktatás hátrányára, mutatott rá előadásában Dáné Szilárd, de arra is kitért, hogy Hargita megyében jobb ez az arány, nagyjából 56%, illetve 44%. Az érettségit – mint az elméleti oktatás mércéjét – illetően érdekességként a statisztikai adatok alapján elmondta,

Az érettségi és a továbbtanulás iránti érdeklődést illetően azt mondta, ő meglehetősen alacsonynak tartja az említett számokat.

– világított rá egy másik adatra.

Nagyon erőteljesen foglalkoztak a kutatásban azzal, hogy mennyire lenne indokolt egy magániskolának az elindítása Székelyföldön, de a válaszok alapján itt nagyon sokan nem ismerik, nem tudják, mi a magánoktatás – jegyezte meg a tanfelügyelő. A kutatás általános következtetései között egyebek között arra tért ki, hogy az eredmény szerint a közoktatás túlságosan elméleti jellegű, nem segíti a diákokat a munkaerő-piaci elhelyezkedésben.

A szakiskola csak második opció

„Látjuk, hogy baj van az oktatási rendszerrel. Rengeteg információ áll a rendelkezésünkre, valamiért mégsem találjuk a lehetséges megoldásokat. Valószínű, hogy a kérdésfeltevés hibás” – mondta az erdélyi magyar nyelvű szakoktatás fejlesztésének lehetséges irányvonalairól tartott előadásában Trinfa Pálma, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola igazgatója, aki szerint éppen az említett okok miatt a kutatás során nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a megfelelő kérdéseket tegyék fel.

és ahhoz, hogy fejlesztéseket lehessen elérni a szakoktatásban, mentalitásváltásra lenne szükség, főként a szülők részéről, de nem csak. A szakiskolai osztályok beiskolázása jelenleg eléggé problémás: idén országszerte a szabad helyeknek csak a fele telt be az első fordulóban.

„Ebből azt a következtetés vonhatjuk le, hogy kevés az a tanuló, aki eredetileg valamilyen szakmát szeretne tanulni. A további fordulókban azok a tanulók jelentkeznek a szakiskolai helyekre, akik eredetileg nem oda szerettek volna menni. Ezért is van az, hogy általában a szakképző intézményeknek a vezetői szívesebben indítanak szaklíceumi osztályokat, azoknak a beiskolázása ugyanis nem jelent gondot, szemben a szakiskolai osztályokkal” – magyarázta Trinfa Pálma. Ő is kitért a diákok, a szülők, illetve esetenként az oktatók körében tapasztalt véleménykülönbségekre a szakiskolákat, valamint a felszereltséget illetően, rámutatva: valószínűleg azzal magyarázhatók a véleménykülönbségek, hogy vannak olyan szakmák, amelyeknek az oktatásához nem szükséges sok felszerelés, mások esetében viszont fontos lenne, hogy az adott iskolának felszerelt műhelye, laboratóriuma legyen. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy

A duális szakoktatással kapcsolatban Trinfa Pálma kiemelte, ahhoz, hogy az Székelyudvarhelyen működőképes legyen egy duális képzésű szakiskola, nagyon fontos lenne, hogy a partnercégek összefogjanak, e téren ne konkurenciaként tekintsenek egymásra.

Pályaorientáció, pályakövetés: nem megfelelő

Székely Szilárd, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ oktatója előadásában arról beszélt, hogy a pályakövetési rendszerek kiépítésének milyen lehetőségei vannak a kutatási eredmények tükrében. A pályaorientációs tevékenységek aktuális helyzetével kapcsolatban elmondta, a vizsgálat eredményei szerint az oktatási intézmények kevesebb mint a felében működik ez megfelelően, ráadásul az ehhez használt eszközök közül éppen a leggyakorlatibbakat tartják a legkevésbé hatékonynak a tanintézetekben.

A pályakövetés tekintetében sem jobb a helyzet, sőt, az csak a tanintézetek harmadában működik megfelelően. Az iskolák többségében ez jórészt abból áll, hogy egyszer felmérik, a diákok hány százalékának sikerült az érettségije, majd egyetemi felvételije, illetve hányan találtak munkát az iskola befejezését követően. Azt viszont, hogy például egy év múlva még azon a pályán vannak-e, nem vizsgálják, azaz nagyon rövid a pályakövetési tevékenység az oktatási egységek többségében – derült ki az előadáson.