Fakanalat ragadtak a székely, az örmény, a magyar és a román konyha mesterszakácsai

A Konyhák Csatájaként ismert rendezvényt újra megszervezték a csíkszentmiklósi sportpályán a hétvégén, csakhogy ezúttal más névvel. „Azért neveztük át Nemzetek Konyhája névre, mert úgy éreztük, nem csata folyik itt, hanem inkább egy baráti összejövetel” – magyarázta érdeklődésünkre András Róbert szervező. Hozzátette, idén is négy konyhát mutatnak be, a magyar, a székely, az örmény és a román konyhát.

Elfeledett recept

„Otthonunknak tekintjük Csíkszentmiklóst, hiszen a kolbászfesztiválokra is rendszeresen eljövünk, és már sokadik alkalommal veszünk részt a nemzetek konyhája rendezvényen” – mondta Hajdú Zoltán gyulai mesterszakács, hozzátéve, hogy idén egyfajta parasztos étellel készültek, viharsarki recept alapján. „Olyan ételt szerettünk volna bemutatni, amely elfeledetté vált” – fogalmazott a magyar konyhát képviselő mesterszakács. Mint részletezte, ez a fajta étel füstölt húsból készül, van benne kevés savanyúkáposzta, sertés hús, gyulai kolbász.

Régen, amikor nem volt hűtőszekrény, ahol tárolni lehetett az élelmet, főként a tavaszi időszakban készítették ezt a fajta ételt, amikor maradt még egy kevés hordós káposzta, a padlásról levették a füstölt húst, a kolbászt és hozzáadták az ételhez a házi készítésű paradicsomsűrítményt.

A csombor és a kapor

A székely konyha ízvilágát Benedek Árpád gyergyószentmiklósi mesterszakács ismertette. Miközben a hatalmas üstben kavargatta a piruló fehér hagymát elárulta, hogy mi is „sül ki belőle”.  „A székely ízvilág, amelyet most bemutatunk az a csombor és kapor ötvözete, amelyet paradicsomlével gazdagítunk és tejfölös habarást készítünk még hozzá. Gyakorlatilag paradicsomos, húsos káposztát készítünk édes káposztából, teszünk hozzá friss zöld paprikát, piros kápiát és fehér hagymát. Roppanósra készítjük és kis ecettel savanyítjuk” – sorolta.