Fakanalat ragadtak a székely, az örmény, a magyar és a román konyha mesterszakácsai

A Konyhák Csatájaként ismert rendezvényt újra megszervezték a csíkszentmiklósi sportpályán a hétvégén, csakhogy ezúttal más névvel. „Azért neveztük át Nemzetek Konyhája névre, mert úgy éreztük, nem csata folyik itt, hanem inkább egy baráti összejövetel” – magyarázta érdeklődésünkre András Róbert szervező. Hozzátette, idén is négy konyhát mutatnak be, a magyar, a székely, az örmény és a román konyhát.

„Otthonunknak tekintjük Csíkszentmiklóst, hiszen a kolbászfesztiválokra is rendszeresen eljövünk, és már sokadik alkalommal veszünk részt a nemzetek konyhája rendezvényen” – mondta Hajdú Zoltán gyulai mesterszakács, hozzátéve, hogy idén egyfajta parasztos étellel készültek, viharsarki recept alapján. „Olyan ételt szerettünk volna bemutatni, amely elfeledetté vált” – fogalmazott a magyar konyhát képviselő mesterszakács. Mint részletezte, ez a fajta étel füstölt húsból készül, van benne kevés savanyúkáposzta, sertés hús, gyulai kolbász.

Régen, amikor nem volt hűtőszekrény, ahol tárolni lehetett az élelmet, főként a tavaszi időszakban készítették ezt a fajta ételt, amikor maradt még egy kevés hordós káposzta, a padlásról levették a füstölt húst, a kolbászt és hozzáadták az ételhez a házi készítésű paradicsomsűrítményt.

A székely konyha ízvilágát Benedek Árpád gyergyószentmiklósi mesterszakács ismertette. Miközben a hatalmas üstben kavargatta a piruló fehér hagymát elárulta, hogy mi is „sül ki belőle”.  „A székely ízvilág, amelyet most bemutatunk az a csombor és kapor ötvözete, amelyet paradicsomlével gazdagítunk és tejfölös habarást készítünk még hozzá. Gyakorlatilag paradicsomos, húsos káposztát készítünk édes káposztából, teszünk hozzá friss zöld paprikát, piros kápiát és fehér hagymát. Roppanósra készítjük és kis ecettel savanyítjuk” – sorolta.

Mint megtudtuk, már sokadik alkalommal vesz részt ezen a rendezvényen. Azzal ő is egyetértett, hogy

ez nem a csatáról szól a mesterszakácsok között, hanem a barátkozásról, az ismerkedésről, és arról, hogy megkóstolják egymás konyháinak ízvilágát.  

Zakariás István, a Csíkkörzeti Örmény–Magyar Szentháromság Alapítvány részéről az örmény konyhát hivatott bemutatni. Érdeklődésünkre elmondta, a dolma nevű étellel készültek, amely töltött zöldséget jelent. „Mi most egyfajta töltött káposztát készítünk el, amely abban különbözik a mások által ismert hagyományos töltött káposztától, hogy szőlőlevelet is használnak hozzá, továbbá a töltelékbe tesznek mazsolát, paradicsompasztát és majorannát is” – sorolta. Édes káposztával készítették, úgy, hogy az üstbe egy rend töltött káposztára tették a töltött szőlőlevelet, közéjük pedig szeletelve került hagyma és aszalt gyümölcsök, mint például szilva, körte alma és kétféle barack.

A román konyhát Brindas János képviselte, aki ugyan gyulai mesterszakács, azonban a határmentén lakik és sokat jár Romániába, Arad megyébe, ahonnan megtanulta az ottani konyha fogásait. A „papi kedvenc ételének” elkészítési módját szintén ott sajátította el. „Jár bele vöröshagyma, paprika, paradicsom, gomba sertéshús, és fűszerek, és még tesz bele tarhonyát és kevés burgonyát is” – mutatta be a hozzávalókat.

A mesterszakácsok gasztronómiai bemutatója mellett nyolc helyi és magyarországi csapat, baráti társaság főzőversenyét is megtartották, ugyanakkor a színpadi fellépők gondoskodtak a jó hangulatról, zenélt többek között a csíkcsicsói fúvószenekar, majd a Székely Góbék viccein nevethetett a közönség. A nap ügyességi versenyekkel és további előadásokkal és bulival folytatódott. Vasárnap szintén színes programokkal készültek a szervezők.