
Fotó: Gábos Albin
A székely, az örmény, a magyar és a román konyha mesterszakácsai ragadtak fakanalat a csíkszentmiklósi Nemzetek Konyhája rendezvényen szombaton, hogy bemutassák ízvilágukat. A kétnapos esemény nemcsak a gasztronómiai „csatározásról” szól, hanem a barátkozásról, a jókedvről is.
2019. július 20., 17:302019. július 20., 17:30
2019. július 20., 18:222019. július 20., 18:22
A Konyhák Csatájaként ismert rendezvényt újra megszervezték a csíkszentmiklósi sportpályán a hétvégén, csakhogy ezúttal más névvel. „Azért neveztük át Nemzetek Konyhája névre, mert úgy éreztük, nem csata folyik itt, hanem inkább egy baráti összejövetel” – magyarázta érdeklődésünkre András Róbert szervező. Hozzátette, idén is négy konyhát mutatnak be, a magyar, a székely, az örmény és a román konyhát.
„Otthonunknak tekintjük Csíkszentmiklóst, hiszen a kolbászfesztiválokra is rendszeresen eljövünk, és már sokadik alkalommal veszünk részt a nemzetek konyhája rendezvényen” – mondta Hajdú Zoltán gyulai mesterszakács, hozzátéve, hogy idén egyfajta parasztos étellel készültek, viharsarki recept alapján. „Olyan ételt szerettünk volna bemutatni, amely elfeledetté vált” – fogalmazott a magyar konyhát képviselő mesterszakács. Mint részletezte, ez a fajta étel füstölt húsból készül, van benne kevés savanyúkáposzta, sertés hús, gyulai kolbász.
Régen, amikor nem volt hűtőszekrény, ahol tárolni lehetett az élelmet, főként a tavaszi időszakban készítették ezt a fajta ételt, amikor maradt még egy kevés hordós káposzta, a padlásról levették a füstölt húst, a kolbászt és hozzáadták az ételhez a házi készítésű paradicsomsűrítményt.
A székely konyha ízvilágát Benedek Árpád gyergyószentmiklósi mesterszakács ismertette. Miközben a hatalmas üstben kavargatta a piruló fehér hagymát elárulta, hogy mi is „sül ki belőle”. „A székely ízvilág, amelyet most bemutatunk az a csombor és kapor ötvözete, amelyet paradicsomlével gazdagítunk és tejfölös habarást készítünk még hozzá. Gyakorlatilag paradicsomos, húsos káposztát készítünk édes káposztából, teszünk hozzá friss zöld paprikát, piros kápiát és fehér hagymát. Roppanósra készítjük és kis ecettel savanyítjuk” – sorolta.
Fotó: Gábos Albin
Mint megtudtuk, már sokadik alkalommal vesz részt ezen a rendezvényen. Azzal ő is egyetértett, hogy
Zakariás István, a Csíkkörzeti Örmény–Magyar Szentháromság Alapítvány részéről az örmény konyhát hivatott bemutatni. Érdeklődésünkre elmondta, a dolma nevű étellel készültek, amely töltött zöldséget jelent. „Mi most egyfajta töltött káposztát készítünk el, amely abban különbözik a mások által ismert hagyományos töltött káposztától, hogy szőlőlevelet is használnak hozzá, továbbá a töltelékbe tesznek mazsolát, paradicsompasztát és majorannát is” – sorolta. Édes káposztával készítették, úgy, hogy az üstbe egy rend töltött káposztára tették a töltött szőlőlevelet, közéjük pedig szeletelve került hagyma és aszalt gyümölcsök, mint például szilva, körte alma és kétféle barack.
Fotó: Gábos Albin
A román konyhát Brindas János képviselte, aki ugyan gyulai mesterszakács, azonban a határmentén lakik és sokat jár Romániába, Arad megyébe, ahonnan megtanulta az ottani konyha fogásait. A „papi kedvenc ételének” elkészítési módját szintén ott sajátította el. „Jár bele vöröshagyma, paprika, paradicsom, gomba sertéshús, és fűszerek, és még tesz bele tarhonyát és kevés burgonyát is” – mutatta be a hozzávalókat.
A mesterszakácsok gasztronómiai bemutatója mellett nyolc helyi és magyarországi csapat, baráti társaság főzőversenyét is megtartották, ugyanakkor a színpadi fellépők gondoskodtak a jó hangulatról, zenélt többek között a csíkcsicsói fúvószenekar, majd a Székely Góbék viccein nevethetett a közönség. A nap ügyességi versenyekkel és további előadásokkal és bulival folytatódott. Vasárnap szintén színes programokkal készültek a szervezők.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!