
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Sokan temették az RMDSZ-t, az erdélyi magyarság közös összefogását és azt az erőt, amelyet az erdélyi magyarság képviselni tud a romániai politikai színtéren. Erre rácáfolt több mint 470 ezer választópolgár – hangzott el az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének hétfői sajtótájékoztatóján, amelyen az EP-választások eredménye került a középpontba.
2019. május 27., 18:282019. május 27., 18:28
Az európai parlamenti választások eredménye kapcsán tartott sajtótájékoztatót hétfőn Csíkszeredában Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke, Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő.

Összesítette megyékre vonatkozóan a Hotnews portál a vasárnapi EP-választás romániai eredményeit, amelyek szerint az RMDSZ négy megyében győzött: három székelyföldiben és egy partiumiban.
Mindhárman köszönetüket fejezték ki a választóknak a magas részvétel kapcsán, hiszen
Kiemelték továbbá az RMDSZ megkerülhetetlen politikai erejét, és örömüket fejezték ki a Fidesz-KDNP által elért kiemelkedő eredmény iránt is, miután a szavazatok 52,14 százalékát szerezték meg.
Borboly Csaba elsősorban a helyi lakosságnak mondott köszönetet, hiszen elmondása szerint a csíkiak körében a szavazáson való részvétel meghaladta az 50 százalékot. Ez szerinte az egyik legkiemelkedőbb eredménynek számít a Kárpát-medencében, olyan kiugró településekkel, mint Csíkdánfalva, ahol közel 63 százalékos volt a részvétel, illetve Csíkrákos, Csíkszentimre és Csíkkarcfalva, ahol a választópolgárok szinte 61 százaléka járult a szavazóurnákhoz. Azt is elmondta, hogy
Borboly szerint a jó eredmény azt is jelenti, hogy megnőtt az RMDSZ szerepe és felelőssége a Kárpát-medencei magyar képviselet terén, hiszen „olyan megkerülhetetlen erővé vált a szervezet, ami súlyosan ott van Bukarestben, és közel félmillió szavazattal súlyosan ott van Brüsszelben is.”
Fotó: Iszlai Katalin
Ezzel Tánczos Barna is egyetértett, aki szintén úgy fogalmazott: az RMDSZ a romániai politikai színtéren továbbra is megkerülhetetlen politikai erő. „Sokan temették az RMDSZ-t, az erdélyi magyarság közös összefogását, és azt az erőt, amelyet az erdélyi magyarság képviselni tud a romániai politikai színtéren. Erre rácáfolt több mint 470 ezer választópolgár, és számszerűsítve is egy olyan eredményt tudtunk elérni, amely precedens nélküli az európai parlamenti választásokon. A mi munkánk a legnehezebb, hiszen mi nem politikai párt vagyunk, mi nem tudjuk megengedni magunknak azt a luxust, hogy egyik vagy másik politikai nézettel bíró magyar embert kizárjunk, ezért segítségünkre volt a Magyar Polgári Párttal kötött megállapodás” – emelte ki a szenátor, utalva arra a Mezei János MPP-elnök és Vincze Lóránt FUEN-elnök által aláírt megállapodásra, amellyel a romániai magyar érdekképviselet erősítését vállalták a felek. Tánczos hozzátette: ettől eltekintve azt is tudni kell, hogy „a munka dandárját az RMDSZ vitte, az a szervezet, amely képes egy ilyen kampányt megszervezni, képes egy hatékony mozgósítási rendszert működtetni, és olyan célokat kitűzni, amelyekkel azonosulni tudnak az erdélyi magyar emberek.”
Korodi Attila arról beszélt a hétfői találkozón, hogy az ősszel eldől, hogy a következő hét évben milyen költségvetésből gazdálkodik majd az Európai Unió, és hogy ezt a költségvetést milyen arányban fordítja vidék-, infrastruktúra- és gazdaságfejlesztésre vagy más szociális ágazatok fejlesztésére.
– hangsúlyozta a képviselő.
Egy, a magyarországi eredményeket firtató újságírói kérdésre Tánczos Barna úgy fogalmazott: megnyugtatók és jók, illetve azt bizonyítják, hogy a Fidesz-KDNP továbbra is élvezi a választók bizalmát.

A Fidesz-KDNP nyerte a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választást, a kormánypártok 13 mandátumot szereztek, míg az ellenzék összesen nyolc képviselőt küldhet majd Brüsszelbe: a Demokratikus Koalíció (DK) négyet, a Momentum kettőt, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik pedig egyet-egyet.
„Az az eredmény, amit a jelenlegi kormánykoalíció el tudott érni, garancia egy erős Kárpát-medencei magyar képviseletre Brüsszelben.
Az egyik legfontosabb téma, amellyel többek között ez a Kárpát-medencei magyar összefogás foglalkozni fog, az a Minority SafePack, ebből a szempontból mindig élveztük a bizalmát, és segítségére számíthattunk a jelenlegi kormánykoalíciónak” – zárta Tánczos arra a 2013-as polgári kezdeményezésre utalva, amelynek célja, hogy jogalkotásra bírja az Európai Uniót az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének érdekében, és amelyet több mint 1,3 millióan támogattak aláírásukkal.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
10 hozzászólás