– magyarázta az oktató.

A csoportvezető hangsúlyozta, ők a „faluért vannak”, többnyire ezért otthon vannak fellépéseik, nagyobb ünnepeken, falunapokkor, húsvétkor, karácsonykor, az öregek napja alkalmából örvendeztetik meg a közösséget egy-egy produkcióval, és volt már közös fellépésük a Csíkszentsimoni Fúvószenekarral is.

Részt vesznek a csíkszeredai Csűrdöngölő találkozón, a nagyok csoportjával az Ezer Székely Leány Napján, 2014-ben házigazdái is voltak a rendezvénynek. A tusnádfürdői gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozókra, valamint az alcsíki néptánccsoportok találkozójára is elmennek. Házigazdái és társszervezői a Csíkszentsimoni Művésztábornak. Idén július 25. és augusztus 3. között tartják a tábort, amely a kapcsolatépítésre is kiváló, Makóról is várnak vendégeket. Ugyanakkor tervezik, hogy nyár végén a csíkszentsimoni táncosok látogatnak majd a magyarországi településre.

Az oktatók ősszel bemennek az osztályokba, és új tagokat igyekeznek toborozni, mivel fontosnak tartják, hogy már kicsi korban kialakuljon a helyes testtartás, hogy a rendszeres testmozgáson túl fejlesszék a gyerekek állóképességét, ritmusérzékét, megtanítsák őket a magyar néptáncokra, népdalokra, csárdáslépésekre, gyermekjátékokra. Mindezt vidám hangulatban, játékos formában.

Fontos tehát a szülő hozzáállása. Ugyanakkor sokféle program van manapság, úszni járnak a gyerekek, tékvandózni stb. A szülő azt mondja, még ráér táncikálni a gyermek. Sokan nem érzik azt, hogy mennyire hasznos. Van egy időszak, amin át kell lendüljön a gyerek, és ha megfertőzi a néptánc, akkor szeretni fogja a későbbiekben is. De kell a támogatottság. Akik járnak, azok nem rosszabb tanulók, nem maradnak le amiatt, hogy egy héten egyszer eljönnek, sőt, sokkal fogékonyabbak. Mert itt megtanulnak figyelni. Manapság nem bírnak figyelni a gyerekek hosszabb ideig, állandóan kell a változás, talán a sok kütyü teszi. Nehéz lekötni a figyelmüket. Itt észrevétlenül eltelik az idő a tánccal és a játékkal. A másik fontos dolog, hogy közösség épül ilyenkor. A néptánc hatalmas összetartó ereje meghatározza egymáshoz való viszonyulásunkat” – hangsúlyozta Sándor Katalin.