
A károsultak év eleje óta 600 000 lej értékben igényeltek kártérítést, ebből 251 000 lejt már meg is kaptak a jogosultak
Fotó: Barabás Ákos
A kártérítési eljárások adatai szerint év eleje óta mintegy 600 ezer lejnyi kárt okoztak a medvék és a farkasok Hargita megyében. Több mint 200 káresetről készült feljegyzés megyeszerte, ezek jó része a háziállat-állományt érintette.
2023. augusztus 08., 21:072023. augusztus 08., 21:07
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél 215 olyan vadkár-felmérésről készült feljegyzés az év eleje óta, amelyek védett vadak – medvék és farkasok – által okozott károkról szólnak. Amint arról érdeklődésünkre Domokos László József, az ügynökség vezetője beszámolt,
Ez 203 esetet jelent a 215-ből, a fennmaradó 12 esetben pedig farkasportyázásokhoz köthetők a gazdaságokban keletkezett veszteségek.
A károk többsége az állatállományban keletkezett, közel hatszáz háziállatot pusztítottak el a vadak:
Mezőgazdasági károk 2-3 hektárnyi területen keletkeztek a vadak garázdálkodásai során, ugyanakkor 83 méhkaptárt is tönkretettek a medvék. A mezőgazdasági károk mértéke egyelőre alacsony, azok ugyanis a tapasztalatok alapján a gabonafélék, főként a takarmányként termesztett silókukorica érése közeledtével kezdenek majd megszaporodni.
A feljegyzett esetek közt volt olyan, amelyben mintegy tíz juhot öltek meg a vadak, a hasonló esetek számítanak a legnagyobb károknak.
– mondta el kérdésünkre Domokos László József.
A károsult gazdák idén összesen mintegy 600 000 lej értékben nyújtottak be kártérítési igényt a megyei környezetvédelmi ügynökséghez, az összegnek közel a felét – 251 000 lejt – már meg is kapták a jogosultak, de a hátramaradt összeg megítélésére vonatkozó procedúrák is folyamatban vannak – tájékoztatott az ügynökség igazgatója.
Kérdésünkre elmondta, kicsit bürokratikus a folyamat, ugyanis a kárfelmérést az elbírálás követi, jegyzőkönyveket, iratcsomókat kell készíteni, majd a szaktárcától kell igényelni a kártérítést, a pénzt pedig az ügynökségnek folyósítják, onnan utalják át a károsultak bankszámláira. De még úgy is, hogy kicsit bonyodalmas az eljárás,
– tudtuk meg Domokos László Józseftől.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
2 hozzászólás