
Ha nem tisztázott a jogi viszony, nem ad engedélyt a kitermelésre az erdészeti hivatal
Fotó: Pinti Attila
Nem tudnak saját erdeikből saját használatra fát kitermelni, mivel a jogviszonyok tisztázása hiányában az erdészeti hivatal nem engedélyezi azt. Ezen szeretnének törvénymódosítással változtatni a Nyárád menti erdőbirtokosok.
2021. február 24., 15:502021. február 24., 15:50
Nem csupán a Nyárád, Küküllő és Görgény mentét, de a Hargita és Kovászna megyei erdőtulajdonosokat is érinti az, hogy amennyiben nem a saját nevükre van telekeltetve az erdő, az erdészeti hivatal nem hagyja jóvá az évi fakitermelési tervet, így nincs amivel fűteniük, illetve meg kell vásárolniuk a tűzifát.
Ahogy Kiss Tibor István görgényszentimrei alpolgármester a Székelyhonnak mondta, „megfagyhatnak a kályhájuk mellett, mert a saját erdejükből a saját fájukat nem vághatják ki”. Ha mégis megtennék, súlyos bírságot kellene fizetniük, de akár még a fát szállító járművet is elkobozná a hatóság tőlük, amennyiben rajtakapná őket a törvénytelen fakivágáson.
A Nyárádmente Kistérségi Társulás elnöke, Dászkel László érdeklődésünkre arról számolt be, hogy a közelmúltban összeült tizenhárom közigazgatási egység elöljárója és arról tanácskozott, miképpen lehetne ezt a kérdést megoldani úgy, hogy a tulajdonosok hozzájuthassanak a fájukhoz. Egy javaslatot fogalmaztak meg, amit eljuttattak Császár Károly szenátorhoz, Tánczos Barna környezetvédelmi, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszterhez, arra kérve őket, hogy módosítsák az erdészeti törvényt úgy, hogy a tulajdonjog igazolására elégséges legyen az illetékes polgármesteri hivatal által kiállított igazolás is, amely megjelöli az illető erdőparcella azonosító adatait is.
Balogh István, Csíkfalva polgármestere a Székelyhonnak elmondta,
Az ok, hogy a tulajdonjogi viszonyok legtöbb esetben tisztázatlanok, az eredeti tulajdonos elhunyt, az örökösök pedig csak hagyatéki eljárás útján telekeltethetik saját nevükre az erdőparcellát. A hagyatéki eljárás azonban olyan költséges, hogy nem éri meg, ha kis területről van szó. A legtöbb tulajdonosnak pedig csak alig néhány tízáras területe van.
Nem új keletű ez a probléma – válaszolta megkeresésünkre Császár Károly szenátor, aki éppen szerda délutánra tervezett egy megbeszélést a környezetvédelmi miniszterrel a témában. „Azt javasolom, hogy a minisztérium hozzon létre egy munkacsoportot, amely találjon megoldást erre a kérdésre” – mondta Székelyhonnak a szenátor, hozzátéve, hogy szerinte
Nyárádmagyaróson már folyamatban van az erdőtulajdonos gazdák egyesületének a megalakulása. Ahogy Kacsó Lajos polgármester érdeklődésünkre beszámolt róla, már csak a törvényszéki határozatot várják. „Több erdészeti hivatallal is egyeztettünk korábban, és csak így van arra lehetőség, hogy kitermeljék a tulajdonosok a törvényes keretek által megszabott famennyiséget” – fogalmazott az elöljáró, aki bízik abban is, hogy a telekeltetés költségei is módosulnak majd, hogy egy-egy örökölt birtoknak az átíratása ne kerüljön akkora nagy összegbe.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
2 hozzászólás