Megfagyhatnak a kályhájuk mellett, mert a saját erdejükből sem vághatják ki a fát

Ha nem tisztázott a jogi viszony, nem ad engedélyt a kitermelésre az erdészeti hivatal

Fotó: Pinti Attila

Nem tudnak saját erdeikből saját használatra fát kitermelni, mivel a jogviszonyok tisztázása hiányában az erdészeti hivatal nem engedélyezi azt. Ezen szeretnének törvénymódosítással változtatni a Nyárád menti erdőbirtokosok.

Antal Erika

2021. február 24., 15:502021. február 24., 15:50

Nem csupán a Nyárád, Küküllő és Görgény mentét, de a Hargita és Kovászna megyei erdőtulajdonosokat is érinti az, hogy amennyiben nem a saját nevükre van telekeltetve az erdő, az erdészeti hivatal nem hagyja jóvá az évi fakitermelési tervet, így nincs amivel fűteniük, illetve meg kell vásárolniuk a tűzifát.

Ahogy Kiss Tibor István görgényszentimrei alpolgármester a Székelyhonnak mondta, „megfagyhatnak a kályhájuk mellett, mert a saját erdejükből a saját fájukat nem vághatják ki”. Ha mégis megtennék, súlyos bírságot kellene fizetniük, de akár még a fát szállító járművet is elkobozná a hatóság tőlük, amennyiben rajtakapná őket a törvénytelen fakivágáson.

A Nyárádmente Kistérségi Társulás elnöke, Dászkel László érdeklődésünkre arról számolt be, hogy a közelmúltban összeült tizenhárom közigazgatási egység elöljárója és arról tanácskozott, miképpen lehetne ezt a kérdést megoldani úgy, hogy a tulajdonosok hozzájuthassanak a fájukhoz. Egy javaslatot fogalmaztak meg, amit eljuttattak Császár Károly szenátorhoz, Tánczos Barna környezetvédelmi, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszterhez, arra kérve őket, hogy módosítsák az erdészeti törvényt úgy, hogy a tulajdonjog igazolására elégséges legyen az illetékes polgármesteri hivatal által kiállított igazolás is, amely megjelöli az illető erdőparcella azonosító adatait is.

Tisztázatlan tulajdonjog

Balogh István, Csíkfalva polgármestere a Székelyhonnak elmondta,

egész Székelyföldön gondot jelent az, hogy annak ellenére, hogy a tulajdonosok adót fizetnek az erdeik után, mégsem termelhetik ki azokból a fát, mivel az erdészeti hivatal nem köt szerződést velük.

Az ok, hogy a tulajdonjogi viszonyok legtöbb esetben tisztázatlanok, az eredeti tulajdonos elhunyt, az örökösök pedig csak hagyatéki eljárás útján telekeltethetik saját nevükre az erdőparcellát. A hagyatéki eljárás azonban olyan költséges, hogy nem éri meg, ha kis területről van szó. A legtöbb tulajdonosnak pedig csak alig néhány tízáras területe van.

Nem új keletű ez a probléma – válaszolta megkeresésünkre Császár Károly szenátor, aki éppen szerda délutánra tervezett egy megbeszélést a környezetvédelmi miniszterrel a témában. „Azt javasolom, hogy a minisztérium hozzon létre egy munkacsoportot, amely találjon megoldást erre a kérdésre” – mondta Székelyhonnak a szenátor, hozzátéve, hogy szerinte

ha szövetkeznének a gazdák, akkor mint egyesület kérhetnék az erdészeti hivataltól a jóváhagyást, és akkor ki-ki a birtoka nagysága szerint vághatna fát a saját erdejéből.

Nyárádmagyaróson már folyamatban van az erdőtulajdonos gazdák egyesületének a megalakulása. Ahogy Kacsó Lajos polgármester érdeklődésünkre beszámolt róla, már csak a törvényszéki határozatot várják. „Több erdészeti hivatallal is egyeztettünk korábban, és csak így van arra lehetőség, hogy kitermeljék a tulajdonosok a törvényes keretek által megszabott famennyiséget” – fogalmazott az elöljáró, aki bízik abban is, hogy a telekeltetés költségei is módosulnak majd, hogy egy-egy örökölt birtoknak az átíratása ne kerüljön akkora nagy összegbe.