Népes közönség előtt szervezték meg szombat délután a háromszéki Csomakőrösön a 32. Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét. Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és a tudományos élet kiemelt figyelmet szentel jeles tudósunk emlékének ápolására. Brendus Réka, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője szerint az évente megszervezett ünnepség egy eszmeiség piedesztálja, a tényleges összetartozás érzése.
2022. április 30., 20:552022. április 30., 20:55
2022. április 30., 21:032022. április 30., 21:03
Fotó: Pinti Attila
Népes közönség előtt szervezték meg szombat délután a háromszéki Csomakőrösön a 32. Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét. Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és a tudományos élet kiemelt figyelmet szentel jeles tudósunk emlékének ápolására. Brendus Réka, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője szerint az évente megszervezett ünnepség egy eszmeiség piedesztálja, a tényleges összetartozás érzése.
2022. április 30., 20:552022. április 30., 20:55
2022. április 30., 21:032022. április 30., 21:03
Fotó: Pinti Attila
Kovásznán és közigazgatásilag a háromszéki városhoz tartozó szomszédos településen, Csomakőrösön szervezte meg április 27–30. között a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület a 32. Kőrösi Csoma Sándor Napokat. A Gazda József tanár, közíró és művelődésszervező által 1990-ben létrehozott egyesület az elmúlt három évtizedben rangos előadókat hívott meg a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból. Az 1784-ben Csomakőrösön született és az indiai Dardzsilingben 1842-ben elhunyt nagy utazó, nyelvtudós, a tibeti–angol szótár megalkotója
A koronavírus-járvány miatt a székely tudósra emlékező konferenciasorozat az elmúlt két esztendőben elmaradt, idén azonban a „régi szép időket” megidéző érdeklődés mellett kerülhetett sor a csomakőrösi Debreczi Panzióban a Kőrösi Csoma Sándor nevével fémjelzett magyarságkutatással kapcsolatos előadásokra. A 180 évvel ezelőtt meghalt tudós szellemi nagyságát idézi meg a Gazda József és Ferencz Éva szerkesztésében megjelent Az idők arcai című tanulmánykötet is, amelyet a konferencia keretében mutattak be.
Fotó: Pinti Attila
A több napos rendezvény fénypontja volt a szombati ünnepség, Kőrösi Csoma Sándor szobrának megkoszorúzásával. Ezt követően a Csoma Emlékház kertjében Sudár Balázs turkológus vehette át a Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet.
A csomakőrösi református templomban meghívott lelkipásztorként Kovács István unitárius püspök hirdetett igét, aki több mint két évtizedes sepsiszentgyörgyi lelkészi tevékenysége során maga is sokat tett a háromszéki származású magyar tudós emlékének ápolásáért. Igehirdetésében Illés próféta vívódásaival, útkeresésével állította párhuzamba a magyar tudós hosszú vándorlását.
Fotó: Pinti Attila
Kőrösi Csoma Sándor a közösség tápláló erejével indult útnak megtalálni a magyar őshazát. A lelkész szerint
Ahogyan Illés profétának az angyaltól kapott eledel jelentette a negyven napnyi barangoláshoz szükséges táplálékot, a csomakőrösi szellemóriásnak az otthonról kapott útravaló volt az igazi segítség.
Fotó: Pinti Attila
A püspök a székely tudós életpályáját a mai embernek ajánlotta: „Csoma Sándor elhitte, hogy nincs lehetetlen. Hogy érdemes nagyot álmodni, és ezért az álomért elindulni. Napjainkban, amikor fordul ki sarkából a világ, mennyire fontos visszakeresni a gyökerekre. Keresni az eredetet, és visszatalálni oda, ahonnan elbitangolt a megfertőzött világ, ahol minden viszonylagossá vált. Akárcsak Illés idején, Baal prófétái azt akarják, hogy ne tudjunk semmit, ne legyen istenünk, ne legyünk meg sem önmagunk, sem más számára, hanem szabadon vezessenek kátyúból kátyúba és háborúba a szabadság zászlaja alatt” – fogalmazott az igehirdető.
A templomi istentiszteletet követően az ünneplő gyülekezet Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor szobra körül gyűlt össze, ahol elsőként a rendezvény fővédnöke, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete üdvözölte az egybegyűlteket, biztosítva a Kőrösi Csoma Sándor Napokat szervező egyesületet és a helyi közösséget, hogy
Fotó: Pinti Attila
A magyar diplomata beszédében azt is elmondta, hogy az Egyesült Királyság bukaresti nagykövetével folytatott eszmecseréje kapcsán kiderült, az angolok számára is nagyon fontos a székely származású jeles Tibet-kutató tudományos öröksége.
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője beszédét ezzel a gondolattal indította: „ha ma köztünk élne, Kőrösi Csoma Sándorra valószínűleg sokan megszállottként tekintenének, akárcsak Bolyai Farkasra, a vele kortárs matematikai zsenire. Pedig csak annyi történt, hogy a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban akadt egy kiváló lelkész-tanár, Herepei Ádám, aki mindkettőjükkel megszerettette a magyarok őstörténetét. És hogy ez a tudás a fiatal Csoma Sándorban hogyan alakult megszállottsággá, azt utólag teljes életútja bizonyítja.”
Fotó: Pinti Attila
Az erdélyi származású kormánypárti politikus szerint ha ma diákokat kérdezünk arról, hogy ki volt Kőrösi Csoma Sándor, a legtöbben azt mondják, hogy utazó. Brendus ezért tartja kiemelkedően fontosnak időről időre feleleveníteni emlékezetét, ismertetni életművét, életben tartani őt magát. És ami még ennél is fontosabb:
„Ma már a Kőrösi Csoma Napok sokkal többet jelentenek, mint pusztán emléket állítani e település híres szülöttének. Sokkal többet, mert nem egy ember, hanem egy eszmeiség piedesztálja ez, egy tényleges összetartozás érzése, amely »él minden magyar lelkében«. S valójában ez a legfontosabb:
Ezt teszik ma iskoláink, intézményeink, egyházaink – és ezt kell tennünk mi magunknak is, egyenként és együtt” – fogalmazott a magyar kormány képviselője a háromszéki rendezvényen.
Fotó: Pinti Attila
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a székelység számára követendő példát mutató tudós életútját méltatva bejelentette, hogy a közeljövőben testvérvárosi kapcsolatra lép a háromszéki Kovászna és az indiai Dardzsiling városa. A székelység törekvéseivel kapcsolatban a politikus úgy fogalmazott,
Azoké, akik szeretik Székelyföldet. Kőrösi Csoma Sándor életpéldája arra kötelez, hogy az ő általa megjelölt úton járjunk tovább.”
A felszólaló politikusok, helyi civil szervezetek, önkormányzatok, iskolák és magyarországi települések képviselői megkoszorúzták Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a helyi kisiskolások az ünneplő közönség vastapsa közepette ünnepi műsort mutattak be.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Nagyszabású ellenőrzést tartott vasárnap délután a 15-ös országúton a Hargita megyei rendőrség. Huszonkét sofőrnél végeztek alkohol- és drogtesztet, de az autók műszaki állapotát is ellenőrizték.
A természetes légkondicionálás fontosságára hívják fel a figyelmet kertészeti szakemberek, hangsúlyozva, hogy a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot.
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
Az írásbeli vizsgákkal folytatódik hétfőn az érettségi. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn román nyelvből és irodalomból mérik fel a tanulók tudását.
szóljon hozzá!