
Márciusban dönthetnek a Művész Moziról. Archív
Fotó: Haáz Vince
Novemberben bezárták, és azóta sem történt semmi változás a marosvásárhelyi Művész Mozinál. A létesítmény működtetője, a városháza nem akart a plázákban működő országos mozikkal gazdasági versenybe szállni.
2022. február 08., 18:222022. február 08., 18:22
2022. február 08., 18:242022. február 08., 18:24
Többször is egyeztettek a városháza szakemberei arról, hogy mit csináljanak a mozival ahhoz, hogy a filmszínház jellege is megmaradjon, de művészeti, alkotói központként is működhessen a továbbiakban. Szó volt arról, hogy a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem átvenné és megtartaná a rendeltetését, ugyanakkor a filmvetítések mellett alternatív programokra használná. Érdeklődésünkre, hogy történt-e előrelépés ezen a téren, vagy vannak-e már konkrét tervek a felhasználásával kapcsolatban, Kós Anna, az egyetem dékánja annyit mondott, hogy
„Legkésőbb márciusig eldől, hogy mi lesz a sorsa, valószínű, hogy az önkormányzat a márciusi ülésén napirendre tűzi ezt a kérdést is” – válaszolta a Székelyhonnak Rigmányi Eszter, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője, hozzátéve, tanácsi határozat szükséges ahhoz, hogy a városházától egy másik intézmény használatába kerülhessen az épület.

Bezártunk – olvasható az egysoros tájékoztatás a marosvásárhelyi városháza által működtetett Művész Mozi Facebook-oldalán.
Amint arról beszámoltunk, a művészeti egyetem korábban jelezte szándékát, hogy átvenné a mozit, aminek a működtetése több akadályba ütközött. Részben a fűtés hiánya okozott problémát, miután az 1970-es évekből származó hőközpont elromlott, és ki kellett volna cserélni. Ugyanakkor a járványügyi intézkedések, korlátozások miatt nagyon megcsappant a nézők száma,
Ezért is remélik, hogy a művészeti egyetem mihamarabb átveszi, és megújult formában, újabb szolgáltatásokkal nyitja majd meg. Marosvásárhelyen 1961-ben nyitotta meg kapuit a Művész Mozi, amely az évek során többször bővült, és három teremben fogadta a közönséget. A filmszínházban magyar szinkronnal is vetítettek gyermekfilmeket, így alapvetően népszerű volt a kisgyermekes családok körében is. Számos fesztiválnak, bemutatónak, filmnapoknak, művészfilmvetítéseknek adott otthont, egyfajta kulturális központként is működött.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!