A Netflix most már egyik legrégebbi és legnagyobb nézettségre számot tartó presztízssorozatának folytatására megérte ennyit várni, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy tényleg beváltotta a hozzá fűzött elvárásokat, hiszen az első hétvégéjén megdöntötte az angol nyelvű Netflix sorozatok nézettségi rekordját, és

korábban írtuk

Stranger Things: színesebb, hangosabb, viccesebb, ijesztőbb és retróbb, mint valaha

2016-ban egy olyan csupaszív, a nyolcvanas évek iránti nosztalgiahullámot meglovagló sorozat hódította meg a világot, aminek a közönségkedvenccé válása számos tényezőnek köszönhető. A harmadik évad magasabbra teszi a lécet: a Stranger Things színesebb, hangosabb, viccesebb, ijesztőbb és retróbb, mint korábban. Kritika.

A sorozat pedig arra a bravúrra is képes volt, hogy Kate Bush: Running Up That Hill című, közel negyvenéves slágerét is a lejátszási listák elejére röpítse az emlékezetes, drámai és igencsak izgalmas szabaduló-jelenetnek köszönhetően a negyedik epizód végén (amit az énekesnő meg is köszönt a készítőknek).

hanem vannak még olyan kiemelkedő tartalmaik a hatalmas, és átláthatatlan film- és sorozatdömpingben, amelyekért megéri nekik utalni továbbra is a havi előfizetési díjat.

Ezt persze a korábbi szezonokénál grandiózusabbnak ígérkező történet is indokolta, amibe sorozatot készítő Duffer-testvérek ismét apait-anyait, a szívüket-lelküket és a tarsolyukban levő popkulturális utalások és retrónosztalgia újabb adagját tették bele.

Ez most sincs másként, hiszen a negyedik évad új szörnye is elkezdi (elég horrorisztikus módon) kinyírni az iskola diákjait, akiknek eltűnését és halálát a hatóságokon és hőseinken kívül majdhogynem mindenki egy vállrándítással intézi el. Egyedül a Sadie Sink által játszott Max gyászolja magába zárkózva a harmadik szezon, plázás küzdelmében tragikus módon elveszített mostohabátyját, Billt, mindenki más látszólag túllendült már a tragédiákon.

Közben pedig a Vecna névre „keresztelt” szörnyeteg kegyetlen és horrorisztikus öldöklésbe kezd, úgyhogy elkezdődik a versenyfutás és a nyomozás, ami megint hőseink felelőssége lesz, akik immár több helyszínen próbálják felvenni a harcot a kezdetben láthatatlan és megfoghatatlan ellenséggel.

Ahhoz, hogy a képességét visszakaphassa, szembe kell néznie a múltjával, az elnyomott emlékeivel és nem utolsósorban „Papával”, aki folyton kísérletezett rajta, ez pedig a játékidő jelentős hányadát emészti fel, de szerencsére párhuzamosan futnak a cselekményszálak, így egyikre sem tudunk ráunni, bármennyire is sikerült elnyújtani azokat.

Emellett követhetjük a szibériai munkatáborban raboskodó Hopper és újdonsült „barátjának” viszontagságait, miközben Joyce és Murray azon vannak, hogy valamilyen úton-módon eljussanak hozzá, ehhez pedig egy újdonsült, még Murraynél is idegesítőbb pilótán vezet az út, aki alaposan megnehezíti a dolgukat az elején.

Mivel sok karaktert mozgatnak a sorozat sakktábláján, ezért elkerülhetetlen, hogy egyesek háttérbe szorulnak, és kiegyensúlyozatlan lesz, hogy kit mennyit mutatnak a képernyőn. A szezon legjobb pillanatait ezúttal az Uma Thruman és Ethan Hawke lánya, Maya által játszott Robin hozza, aki látható élvezettel van ebben a szerepben, és

Ugyanígy tobzódik a szerepében az örökifjú Joe Kerry által játszott Steve, de a kevesebb játékidőt kapó Dustinra sem lehet panasz, emellett Nancy is hozza a kötelezőt, amiért a szívünkbe zártuk már a korábbi évadokban is. Az eléggé háttérbe szorult és mellékvágányon mozgó Will, Mike, Lucas és Jonathan már nem tudnak ennyire kiteljesedni (tegyük azt is hozzá, hogy a karaktereik is eléggé elfáradtak), de melléjük még bejön az őrülten vezető és folyton drogozó Argyle, és az emlékezetes megnyilvánulásokat kapó Erica és Suzie, a gyilkossággal gyanúsított különc Eddie Munsonról nem is beszélve. Az egyetlen baj velük, hogy mivel a sorozatot darálják a nézők, és most már három évenként jön belőle az új szezon, nehéz megjegyezni a neveiket, és bizony el kell időnként gondolkodni azon, hogy akkor ki kicsoda, és miről is volt emlékezetes az előző felvonásban.

A történetet tehát nem nyújtják míg a világ, tekintettel arra, hogy a gyerekszereplők is lassan felnőtté válnak, a produkciós költségek pedig egyre csak emelkednek, ami valószínűleg már nem kifizetődő a fent említett nehézségekkel küzdő streamingóriásnak. Biztató ugyanakkor, hogy a készítők elárulták: már nagyjából kész vannak az ötödik évad forgatókönyvével ami előrevetíti azt, hogy valószínűleg nem kell újabb három évet várni a nagy befejezésre, ami biztosan ismét nagyot vállal majd, és reményeink szerint nem fog csalódást okozni a rajongók számára. Már csak az újabb forgatási és utómunkázási időszakot kell kivárni hozzá.