Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A vadkárok bejelentésére és a kártérítés módszertanára vonatkozóan a korábbiaknál szigorúbb előírásokat fogalmaz meg az idén hatályba lépett 2023/3-as számú kormányhatározat. A gazdák és a pásztorok felelősségén múlik, hogy a vadkárokkal kapcsolatos kártérítés megtörténhet-e, vagy már a bejelentés alkalmával meghiúsul. Csíkszeredában 2023-ra még egyetlen legeltetési engedélyt sem kérelmeztek, holott az érintetteknek május 10. előtt érdemes folyamodniuk a legális legeltetéshez szükséges iratokért – tájékoztat Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának sajtóosztálya.
2023. április 14., 17:392023. április 14., 17:39
Mint a szerkesztőségünknek is elküldött tájékoztatásban írják, a 2006/407-es számú vadászati és legeltetési törvényhez alkalmazkodó 2017/191-es számú helyi önkormányzati határozat, újabban pedig a 2023/3-as számú kormányhatározat világosan leszögezi a legeltetés törvényességének mikéntjét.
– olvasható a dokumentumban.
Az említett helyi szabályzat hatályba lépését követő évben a gazdák és a pásztorok komolyan vették a rendelkezéseket, azóta viszont nem igazán alkalmazzák.
Akik szabályosan legeltetnének, azoknak igyekezniük kell, mert a pásztorok csakis nyilvántartott állatok legeltetetésére igényelhetnek engedélyt, és ennek végső határideje május 10 – tájékoztat a városvezetés.
A pásztor – aki egyben a rá bízott állatok gazdáit is képviseli – a városháza mezőgazdasági irodájában (44-es iroda) tájékozódhat bővebben a tudnivalókról, és a városházi iktatóban (42-es iroda) nyújthatja be a legeltetési engedély kiváltásának kérelmét.
Amennyire a pásztornak érdeke, hogy a rá bízott állatok dokumentáltak legyenek, ugyanúgy érdekük a gazdáknak, hogy a csordák, nyájak őrzése is hivatalos legyen: a pásztornak egyrészt tehát engedélyük kell hogy legyen, másrészt
A pásztorkutyáknak ugyanúgy szerepelniük kell az állatorvosi nyilvántartásokban, és csakis nyomkövetővel ellátott ebek lehetnek. Ha bármelyik feltételnek nem tesz eleget a pásztor vagy a gazda, akkor esélytelen a vadkárok megtérítése – hívják fel a figyelmet a tájékoztatásban.
A pásztornak csordánként/nyájanként 1000 lejes illetéket kell befizetnie egy teljes évre, további 1000 lejt garanciában kell a várospénztárban hagynia – ezt az összeget később visszakapja, ha nem történik kihágás az év folyamán. Az illeték értékét jóval meghaladhatja a begyűjthető bírságok összege (a kihágás súlyosságától függően 500–6000 lej), és nem árt tudni: idéntől szigorúbb ellenőrzések várhatók.
A csíkszeredai városvezetés javasolja minden mezőgazdasági tevékenységet folytató személy számára, hogy tájékozódjon részletesen a városháza honlapján közzétett ismertetőből.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajág szenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
szóljon hozzá!