
Jóváhagynák az állományszabályozást. A szaktárca tehetetlenségét ellensúlyozhatja a politikum döntése
Fotó: Sándor Csilla
Újból vadászhatóvá válhat a medve, ugyanis a szenátus megszavazta azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében lekerülhet a nagyvad a vadászati tilalom alá tartozó fajok listájáról. Szükség van a beavatkozásra a medveállomány szabályozása érdekében – állítják a lapunknak nyilatkozó szakemberek, akik szerint a vadászati kontroll a jogszabály-módosítás véglegessé válása esetén is megmarad.
2019. szeptember 30., 10:582019. szeptember 30., 10:58
Öt évre lekerülhet a szigorúan védett fajok listájáról a medve, és újból vadászhatóvá válhat – ezt írja elő a vadászati törvény módosításáról szóló javaslat, amelyet múlt héten elfogadott a szenátus. A szabályozás lehetőséget teremt a kilövési kvóták megállapítására és a szabályozott vadászatra a medvevadászati idényben: az április 1. és május 30., valamint szeptember 1. és december 1. közti időszakban.
Engedély nélküli vadászatért 20 ezer eurós büntetést ír elő a javaslat, amennyiben a kilövés a vadászati idényben történik, az idényen kívüli illegális medvevadászat esetében pedig 40 ezer eurós szankció kiszabásáról rendelkezik. Az állományszabályzó medvevadászatra lehetőséget adó törvénymódosításról a végső döntést a képviselőház fogja meghozni. Ha jóváhagyják a javaslatot,
Az általunk megkérdezett szakemberek egyöntetűen a populációszabályozás érdekében történő beavatkozás szükségességét hangsúlyozták.
Már múlt év elején meg kellett volna hozni ezt a döntést – állítja Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője. Ha a tervezetből törvény lesz – márpedig meglátása szerint ez még idén megtörténik –, az minden rendeletet felülír, és jövőre jóváhagyhatják a kilövési kvótákat. Erről majd az erdészeti minisztérium fog dönteni a vadszámlálási adatok alapján – magyarázta a szakember. Benke József szerint
hiszen a szigorú kontroll megmarad, és csakis vadászati idényben lehet majd medvére vadászni a szaktárca által jóváhagyott kvóta alapján. Véleménye szerint ez másképp nem is történhet, de a populációszabályozó beavatkozásra szükség van, ugyanis országos problémává vált a medveállomány túlszaporodása.
Ha a képviselőház megszavazza a törvénymódosítási javaslatot, és a jogszabály érvénybe lép, a gyakorlatban akkor sem fog változni semmi, ugyanis az Európai Unió jóváhagyása nélkül nem kezdődhet el az állományszabályozó vadászat – nyilatkozta lapunknak Szép Róbert, az Országos Környezetőrség korábbi főbiztosa, aki múlt évben részt vett a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó országos akcióterv kidolgozásában is. Elmondta, a vonatkozó európai uniós direktívákat nem írhatja felül egy Romániában meghozott törvény, így ha mégis elkezdődne a medvevadászat, kötelezettségszegési eljárást indítana az EU Románia ellen.
Az Unió engedélyezheti az állományszabályozó vadgazdálkodást, ám ahhoz a környezetvédelmi minisztérium részletes tanulmányokat kellene készítsen a hazai medveállományról. Ez viszont nem történt meg, a szaktárca már három éve tehetetlen ebben az ügyben – mondta Szép Róbert. Szerinte a szenátus jóhiszeműen döntött, megpróbálva ellensúlyozni a környezetvédelmi minisztérium állandósult tehetetlenségét, mindazonáltal úgy véli,
„a minisztériumnak lett volna ideje az elmúlt három évben elkészíteni a megfelelő tanulmányokat, meggyőzni a civileket arról, hogy a beavatkozások szükségszerűek”.
A szakember szerint a kezdeti tiltakozás ellenére mára már a civilek körében is konszenzus alakult ki a beavatkozás szükségességét illetően. „A legtöbben belátják, hogy be kell avatkozni. Nem akárhogyan, nem akármilyen formában, de be kell avatkozni. Ha a minisztérium lépett volna, nem kényszerült volna a szenátus ilyen jellegű döntésekre, és talán sokkal hitelesebb lett volna a civilek számára is, ha a minisztérium részéről jött volna a kezdeményezés, de sajnos a minisztérium nem volt képes három éven keresztül ezt a problémát megoldani” – közölte Szép Róbert.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
2 hozzászólás