
Jóváhagynák az állományszabályozást. A szaktárca tehetetlenségét ellensúlyozhatja a politikum döntése
Fotó: Sándor Csilla
Újból vadászhatóvá válhat a medve, ugyanis a szenátus megszavazta azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében lekerülhet a nagyvad a vadászati tilalom alá tartozó fajok listájáról. Szükség van a beavatkozásra a medveállomány szabályozása érdekében – állítják a lapunknak nyilatkozó szakemberek, akik szerint a vadászati kontroll a jogszabály-módosítás véglegessé válása esetén is megmarad.
2019. szeptember 30., 10:582019. szeptember 30., 10:58
Öt évre lekerülhet a szigorúan védett fajok listájáról a medve, és újból vadászhatóvá válhat – ezt írja elő a vadászati törvény módosításáról szóló javaslat, amelyet múlt héten elfogadott a szenátus. A szabályozás lehetőséget teremt a kilövési kvóták megállapítására és a szabályozott vadászatra a medvevadászati idényben: az április 1. és május 30., valamint szeptember 1. és december 1. közti időszakban.
Engedély nélküli vadászatért 20 ezer eurós büntetést ír elő a javaslat, amennyiben a kilövés a vadászati idényben történik, az idényen kívüli illegális medvevadászat esetében pedig 40 ezer eurós szankció kiszabásáról rendelkezik. Az állományszabályzó medvevadászatra lehetőséget adó törvénymódosításról a végső döntést a képviselőház fogja meghozni. Ha jóváhagyják a javaslatot,
Az általunk megkérdezett szakemberek egyöntetűen a populációszabályozás érdekében történő beavatkozás szükségességét hangsúlyozták.
Már múlt év elején meg kellett volna hozni ezt a döntést – állítja Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője. Ha a tervezetből törvény lesz – márpedig meglátása szerint ez még idén megtörténik –, az minden rendeletet felülír, és jövőre jóváhagyhatják a kilövési kvótákat. Erről majd az erdészeti minisztérium fog dönteni a vadszámlálási adatok alapján – magyarázta a szakember. Benke József szerint
hiszen a szigorú kontroll megmarad, és csakis vadászati idényben lehet majd medvére vadászni a szaktárca által jóváhagyott kvóta alapján. Véleménye szerint ez másképp nem is történhet, de a populációszabályozó beavatkozásra szükség van, ugyanis országos problémává vált a medveállomány túlszaporodása.
Ha a képviselőház megszavazza a törvénymódosítási javaslatot, és a jogszabály érvénybe lép, a gyakorlatban akkor sem fog változni semmi, ugyanis az Európai Unió jóváhagyása nélkül nem kezdődhet el az állományszabályozó vadászat – nyilatkozta lapunknak Szép Róbert, az Országos Környezetőrség korábbi főbiztosa, aki múlt évben részt vett a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó országos akcióterv kidolgozásában is. Elmondta, a vonatkozó európai uniós direktívákat nem írhatja felül egy Romániában meghozott törvény, így ha mégis elkezdődne a medvevadászat, kötelezettségszegési eljárást indítana az EU Románia ellen.
Az Unió engedélyezheti az állományszabályozó vadgazdálkodást, ám ahhoz a környezetvédelmi minisztérium részletes tanulmányokat kellene készítsen a hazai medveállományról. Ez viszont nem történt meg, a szaktárca már három éve tehetetlen ebben az ügyben – mondta Szép Róbert. Szerinte a szenátus jóhiszeműen döntött, megpróbálva ellensúlyozni a környezetvédelmi minisztérium állandósult tehetetlenségét, mindazonáltal úgy véli,
„a minisztériumnak lett volna ideje az elmúlt három évben elkészíteni a megfelelő tanulmányokat, meggyőzni a civileket arról, hogy a beavatkozások szükségszerűek”.
A szakember szerint a kezdeti tiltakozás ellenére mára már a civilek körében is konszenzus alakult ki a beavatkozás szükségességét illetően. „A legtöbben belátják, hogy be kell avatkozni. Nem akárhogyan, nem akármilyen formában, de be kell avatkozni. Ha a minisztérium lépett volna, nem kényszerült volna a szenátus ilyen jellegű döntésekre, és talán sokkal hitelesebb lett volna a civilek számára is, ha a minisztérium részéről jött volna a kezdeményezés, de sajnos a minisztérium nem volt képes három éven keresztül ezt a problémát megoldani” – közölte Szép Róbert.
A korábbi koalíció pártjainak vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz – írta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi üléséről beszámoló Facebook-bejegyzésében az RMDSZ elnöke.
Mintegy 29 ezer eszköz és bútorzat érkezett a csíkszeredai tanintézetekbe az elmúlt másfél évben. Ez volt a város legnagyobb oktatásfejlesztési programja, amelyet európai uniós támogatásból valósítottak meg. Az eredményeket pannókon is bemutatják.
Az álláspontok rugalmasabbá válására számít az RMDSZ, de a jelenlegi politikai helyzetben „Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök” – jelentette ki a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi ülése után Csoma Botond.
Kilőttek azt a medvét, amelyik megtámadott hétfőn egy svájci turistát a Transzfogarasi úton.
A RMDSZ úgy döntött, hogy nem vesz részt Adrian Veștea esetleges kormányában - jelentette be Csoma Botond szóvivő, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
Nyilvánosságra hozta az ellene készült vádiratot Barti Tihamér, aki kedden részletesen beszélt az ellene zajló büntetőeljárásról. A politikus ügyét tárgyaló alapfokú eljárás még nem indult el. Arra számít, hogy az eljárás hosszú évekig elhúzódhat.
A marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház intenzív osztályán fekszik kritikus állapotban az a 12 éves lány, akit hétfő délután két másik emberrel együtt elgázolt a járdán egy személygépkocsi a Beszterce-Naszód megyei Marosborgón.
Összesen tizenhárom Hargita megyei településen adtak ki medveriasztást az elmúlt négy napban. Legtöbbször Korondon kellett figyelmeztetni a lakosságot, de Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is jelezték a nagyvad jelenlétét.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd reggel, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége által hétfő este adott ultimátum lejárta után bejelentette, hogy álláspontja nem változott, nem adja vissza kormányalakítási megbízását.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely szerdán déltől csütörtök éjjel két óráig érvényes többek között Maros és Hargita megyére is.
2 hozzászólás