Medvevadászat: a nagyvadaknak (is) a politikum a legnagyobb ellensége?

Öt évre lekerülhet a szigorúan védett fajok listájáról a medve, és újból vadászhatóvá válhat – ezt írja elő a vadászati törvény módosításáról szóló javaslat, amelyet múlt héten elfogadott a szenátus. A szabályozás lehetőséget teremt a kilövési kvóták megállapítására és a szabályozott vadászatra a medvevadászati idényben: az április 1. és május 30., valamint szeptember 1. és december 1. közti időszakban.

Engedély nélküli vadászatért 20 ezer eurós büntetést ír elő a javaslat, amennyiben a kilövés a vadászati idényben történik, az idényen kívüli illegális medvevadászat esetében pedig 40 ezer eurós szankció kiszabásáról rendelkezik. Az állományszabályzó medvevadászatra lehetőséget adó törvénymódosításról a végső döntést a képviselőház fogja meghozni. Ha jóváhagyják a javaslatot,

hároméves tiltás után válhat újból vadászhatóvá a medve.

Az általunk megkérdezett szakemberek egyöntetűen a populációszabályozás érdekében történő beavatkozás szükségességét hangsúlyozták.

Már múlt év elején meg kellett volna hozni ezt a döntést – állítja Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője. Ha a tervezetből törvény lesz – márpedig meglátása szerint ez még idén megtörténik –, az minden rendeletet felülír, és jövőre jóváhagyhatják a kilövési kvótákat. Erről majd az erdészeti minisztérium fog dönteni a vadszámlálási adatok alapján – magyarázta a szakember. Benke József szerint

fel se merül a lehetősége annak, hogy „halomra lőjék” majd a medvéket a vadászok,

hiszen a szigorú kontroll megmarad, és csakis vadászati idényben lehet majd medvére vadászni a szaktárca által jóváhagyott kvóta alapján. Véleménye szerint ez másképp nem is történhet, de a populációszabályozó beavatkozásra szükség van, ugyanis országos problémává vált a medveállomány túlszaporodása.

Ha a képviselőház megszavazza a törvénymódosítási javaslatot, és a jogszabály érvénybe lép, a gyakorlatban akkor sem fog változni semmi, ugyanis az Európai Unió jóváhagyása nélkül nem kezdődhet el az állományszabályozó vadászat – nyilatkozta lapunknak Szép Róbert, az Országos Környezetőrség korábbi főbiztosa, aki múlt évben részt vett a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó országos akcióterv kidolgozásában is. Elmondta, a vonatkozó európai uniós direktívákat nem írhatja felül egy Romániában meghozott törvény, így ha mégis elkezdődne a medvevadászat, kötelezettségszegési eljárást indítana az EU Románia ellen.

Az Unió engedélyezheti az állományszabályozó vadgazdálkodást, ám ahhoz a környezetvédelmi minisztérium részletes tanulmányokat kellene készítsen a hazai medveállományról. Ez viszont nem történt meg, a szaktárca már három éve tehetetlen ebben az ügyben – mondta Szép Róbert. Szerinte a szenátus jóhiszeműen döntött, megpróbálva ellensúlyozni a környezetvédelmi minisztérium állandósult tehetetlenségét, mindazonáltal úgy véli,

ezt a döntést nem a politikum, hanem a szakminisztérium kellett volna meghozza:

„a minisztériumnak lett volna ideje az elmúlt három évben elkészíteni a megfelelő tanulmányokat, meggyőzni a civileket arról, hogy a beavatkozások szükségszerűek”.

A szakember szerint a kezdeti tiltakozás ellenére mára már a civilek körében is konszenzus alakult ki a beavatkozás szükségességét illetően. „A legtöbben belátják, hogy be kell avatkozni. Nem akárhogyan, nem akármilyen formában, de be kell avatkozni. Ha a minisztérium lépett volna, nem kényszerült volna a szenátus ilyen jellegű döntésekre, és talán sokkal hitelesebb lett volna a civilek számára is, ha a minisztérium részéről jött volna a kezdeményezés, de sajnos a minisztérium nem volt képes három éven keresztül ezt a problémát megoldani” – közölte Szép Róbert.