Medvevadászat: a nagyvadaknak (is) a politikum a legnagyobb ellensége?

Az általunk megkérdezett szakemberek egyöntetűen a populációszabályozás érdekében történő beavatkozás szükségességét hangsúlyozták.

Megmarad a szigorú kontroll

Már múlt év elején meg kellett volna hozni ezt a döntést – állítja Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője. Ha a tervezetből törvény lesz – márpedig meglátása szerint ez még idén megtörténik –, az minden rendeletet felülír, és jövőre jóváhagyhatják a kilövési kvótákat. Erről majd az erdészeti minisztérium fog dönteni a vadszámlálási adatok alapján – magyarázta a szakember. Benke József szerint

hiszen a szigorú kontroll megmarad, és csakis vadászati idényben lehet majd medvére vadászni a szaktárca által jóváhagyott kvóta alapján. Véleménye szerint ez másképp nem is történhet, de a populációszabályozó beavatkozásra szükség van, ugyanis országos problémává vált a medveállomány túlszaporodása.

Minisztériumi tehetetlenség

Ha a képviselőház megszavazza a törvénymódosítási javaslatot, és a jogszabály érvénybe lép, a gyakorlatban akkor sem fog változni semmi, ugyanis az Európai Unió jóváhagyása nélkül nem kezdődhet el az állományszabályozó vadászat – nyilatkozta lapunknak Szép Róbert, az Országos Környezetőrség korábbi főbiztosa, aki múlt évben részt vett a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó országos akcióterv kidolgozásában is. Elmondta, a vonatkozó európai uniós direktívákat nem írhatja felül egy Romániában meghozott törvény, így ha mégis elkezdődne a medvevadászat, kötelezettségszegési eljárást indítana az EU Románia ellen.

Az Unió engedélyezheti az állományszabályozó vadgazdálkodást, ám ahhoz a környezetvédelmi minisztérium részletes tanulmányokat kellene készítsen a hazai medveállományról. Ez viszont nem történt meg, a szaktárca már három éve tehetetlen ebben az ügyben – mondta Szép Róbert. Szerinte a szenátus jóhiszeműen döntött, megpróbálva ellensúlyozni a környezetvédelmi minisztérium állandósult tehetetlenségét, mindazonáltal úgy véli,

„a minisztériumnak lett volna ideje az elmúlt három évben elkészíteni a megfelelő tanulmányokat, meggyőzni a civileket arról, hogy a beavatkozások szükségszerűek”.

A szakember szerint a kezdeti tiltakozás ellenére mára már a civilek körében is konszenzus alakult ki a beavatkozás szükségességét illetően. „A legtöbben belátják, hogy be kell avatkozni. Nem akárhogyan, nem akármilyen formában, de be kell avatkozni. Ha a minisztérium lépett volna, nem kényszerült volna a szenátus ilyen jellegű döntésekre, és talán sokkal hitelesebb lett volna a civilek számára is, ha a minisztérium részéről jött volna a kezdeményezés, de sajnos a minisztérium nem volt képes három éven keresztül ezt a problémát megoldani” – közölte Szép Róbert.