Medveproblémák: beperelte a környezetvédelmi minisztériumot a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás

Mit követelnek a vadászok?

„Két dolgot követelünk. Az első az, hogy tartsák be a 2018-ból származó 148-as törvényt, amely kimondja, hogy évente kell jóváhagyni beavatkozási kvótát a nagyragadozókra. A második az, hogy a minisztérium tartsa be saját rendeletét, a medvepopulációra vonatkozó akciótervet, amelyet tavaly hagytak jóvá, megjelent a Hivatalos Közlönyben, és érvénybe is lépett. Ebben szerepel az, hogy ahol sok medvét számláltak és sok volt a kár, ott adjanak kilövési kvótákat vadgazdákra leosztva.

– tájékoztatott követeléseikről Benke József. Elmondta, az országban egyedül ők indítottak pert a környezetvédelmi tárca ellen, de azóta már más megyékből, például Szebenből is érdeklődtek a „minta” iránt a társulásnál.

Bíznak az igazukban

A jogvita megnyerésének esélyeire vonatkozó kérdésünkre határozottan kijelentette, nekik van igazuk, hiszen érvényben lévő szabályozások alkalmazását mulasztja el a minisztérium, de

Egy gyorsabb megoldás az lesz, ha sikerül elérniük, hogy a szaktárca jövő évben újra jóváhagyjon egy éves kilövési keretet, mint ahogyan volt 2016 előtt. Múlt hónapban ugyan meghatározott egy 140 egyed ártalmatlanítására vonatkozó országos beavatkozási kvótát a minisztérium, de ez csak a veszélyes medvék esetében alkalmazható, tehát nem oldja meg a medveállománnyal kapcsolatos problémákat, azok csak akkor rendeződnének, ha minden évben jóváhagynák a kilövési kereteket – magyarázta a szakember.

Benke József kérdésünkre azt is közölte,

Ráadásul – fűzte hozzá – a vadkárokra vonatkozó kártérítés-igénylés is nagyon bürokratikus folyamat, normális esetben is legalább tizenkétféle dokumentumot kell beszereznie a károsultnak, de egy medve által elhurcolt juh esetében, amelynek így nyilván a fülszáma is odalesz, még nehezebben kaphat kártérítést a gazda. Benke József szerint

így a nyilvántartásban sokkal kevesebb kár szerepel, mint amennyi a valóságban történik.