Trágyafagyasztás a kéknyelv-betegség ellen

Az augusztusban megjelent, októberben országos pánikot okozó kéknyelv-betegség, a Culicoides nemzetségbe tartozó szúnyogok által terjesztett vírusos kór, mely iránt csak a kérődző állatok fogékonyak, az emberek egészségére nézve ártalmatlan. A betegségnek nincs élelmiszerhigiéniai vonatkozása, az ilyen állatok húsából előállított élelmiszerek biztonságát nem veszélyezteti. Akár a beteg állat húsa is fogyasztható. Csakhogy. Vannak gazdasági gondokat okozó következményei. Ezekről kérdeztük Nagy Péter Tamást, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát.

Amint az államtitkár elmondta, ez a kérdés lesz a jövő év nagy problémája a mezőgazdaságban, szűkebb értelemben az állattenyésztési ágazatban. A megbetegedett állatok húsa valóban fogyasztható, az emberre nézve semmilyen káros hatása nincs. Csakhogy, a járvánnyal kapcsolatosan szigorú nemzetközi szabályok vannak érvényben. Ezek egyike, hogy az ország csak az utolsó fertőzési góc felszámolása után három évvel (!) exportálhat élő állatot. „Következésképpen, ha ma felszámoljuk az utolsó fertőzési gócot, csak mához három év vihetünk élő marhát a külpiacra” – magyarázta az államtitkár. Az pedig, hogy „ma felszámoljuk”, csak vágyálom.

Maros megyében október folyamán a Marosvécshez tartozó Erdőidecsen és a Héjjasfalvához tartozó Erkeden azonosítottak fertőző gócokat. Akkor le is záratta valamennyi megyebeli állatvásárt a prefektus, a gócok 20 kilométeres körzetében vesztegzár bevezetését rendelték el. Azóta újra engedélyezték az állatvásárok működését, ám a fertőzés veszélye nem múlt el.

„A betegséget okozó légy lárvája mínusz 10 fokos hőmérséklet alatt pusztul el. Ezek a lárvák általában a trágyadombokban, -rakásokban fészkelnek be, így nagy a valószínűsége annak, hogy megússzák a hideg időszakot, tavasszal kikelnek és viszik a fertőzést az állatokra” – magyarázta a szakember, ám hozzátette, hogy ha a trágyát most kihordják a szántóföldekre és elterítik, akkor ez a valószínűség megfordul: nagy lesz annak a valószínűsége, hogy elpusztulnak a hidegben, mert már nem védi őket a melegítő trágya. Ezért kell ebben az időszakban minden trágyarakást felszámolni, kihordani a földekre és elteríteni, hogy elpusztuljanak a lárvák.

Nagy Tamás elmondta, a védőoltás is számításba jöhetne, de annak olyan magas az ára és annyira nehéz lenne több millió dózist beszerezni, rövid idő alatt alkalmazni, hogy ez az út járhatatlan. A trágyakihordás egyszerűbb, olcsóbb, ráadásul hasznosabb. A kihordott trágya a hó olvadásakor bekerül a talajba, biztosítani fogja a táperő-szükségletet. A kisgazdaságok, ahol csak három-négy-öt szarvasmarhát tartanak nem exportálnak élő állatot. Ám nekik is közvetett érdekük, hogy telephelyeik ne váljanak fertőzési góccá. Ezért ajánlatos ebben az időszakban minden trágyatároló helyet felszámolni, a trágyát kihordani és elteríteni.

Arra a kérdésre, hogy országos szinten hogyan hidalható át az élő állat exporttilalma, az államtitkár elmondta: nemrégiben járt egy küldöttséggel az Egyesült Arab Emirátusban, ahol húskivitelről tárgyaltak. Az emirátus érdekeltnek mutatkozik nagy mennyiségű, Romániából származó szarvasmarha-, juh-, kecskehús vásárlására. És ezt a legrövidebb időn belül, akár még az idén is leszerződnék. Ez előny más partnerekkel szemben, amelyekkel a szerződéskötés hónapokig elhúzódhat. A vágott állatra ugyanis nem vonatkozik a kéknyelv-betegség miatti nemzetközi tiltás. Ez lenne az áthidaló megoldás. De figyelmeztetett: a trágyakihordás ajánlata továbbra is érvényes, hiszen hosszabb távon ez biztosíthatja a betegség teljes felszámolását. És ez egyaránt vonatkozik a nagy, közepes és kisgazdaságokra, hiszen a sajátjuk mellett egymás érdekeit is védik azzal, hogy gátat vetnek a fertőzés terjedésének.