Tízéves az erdőszentgyörgyi Bodor Péter-egylet

A kezdeményezők úgy gondolták, hogy szervezett közösségként többet tehetnek a település művelődéséért, a hagyományok ápolásáért, kulturális értékeik megőrzéséért, a magyar lakosság identitástudatának erősítéséért. Előbb Rhédey Klaudia nevét szerették volna felvenni, de éppen akkoriban indult egy alapítvány ugyanezzel a névvel, ezért a község másik neves szülötte, Bodor Péter neve mellett döntöttek. Mintegy tíz évig hivatalos bejegyzés nélkül tevékenykedtek a művelődési otthon keretében. Hatos tanárnő helyét Dabóczi Éva tanárnő vette át, 2002-ben pedig Zári Csilla tanárnő lett az egyesület elnöke, ekkor történt meg a hivatalos bejegyzés. Az egyesület elnöki tisztségét Kovrig Magdolna tanárnő vette át.

A város magyar kultúrájáért

A bejegyzést követően a tevékenységek szervezettebbek lettek, ma már 44 tagja van az egyesületnek, de sokkal többen segítik a munkát. Lehetőség nyílt pályázásra is, ami könnyített anyagi gondokon. Tovább vitték a műkedvelő színjátszás hagyományát, minden novemberben megrendezik a Színpad elnevezésű Kis-Küküllő menti műkedvelő színjátszó fesztivált. Kilenc évvel ezelőtt kerültek kapcsolatba a magyarországi Celldömölk Soltis Lajos Színházával. Az ő sugallatukra szervezték meg a műkedvelő színjátszók egyhetes nyári továbbképző táborát, előbb Bözödön, majd Jobbágyfalván, az utóbbi években pedig Kőrispatakon. A tábor célja a színjátszókat felvértezni az alapvető ismeretekkel, gyakorlattal, emelni a színjátszó mozgalom szakmai színvonalát. Ennek eredményelépp a helyi színjátszók több fesztiválon is eredményesen szerepeltek, díjakat szereztek: 2003-ban Celldömölkön II., 2004-ben Vasváron III. díjat, 2005-ben és 2007-ben Márton Emőke I. díjat nyert a Soltis fesztiválon és 2009-ben Machiavelli Mandragórájában. A celldömölki Ezerlátó fesztiválon az ifjúsági csoport II. díjat nyert.

Szerveztek bérletes előadásokat a marosvásárhelyi színház előadásaira, évente két turnét szerveznek a celldömölki Soltis Lajos Színház mesejátékai számára a környező iskolákban. Író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat szerveznek, támogatják a tanulók irodalmi, fogalmazási és versmondó versenyeit. Megemlékeznek jelentős íróink, költőink munkásságáról, a nemzeti múltunk eseményeiről. Rhédey Klaudia születésének 200. évfordulójára szoboravatást és emlékünnepséget szerveztek, a városnapi rendezvények szervezésébe is bekapcsolódtunk. 2002 decemberétől szerkesztik és kiadják az Erdőszentgyörgyi Figyelő című művelődési és közéleti lapot. Pályázati segítséggel lehetővé tettük a nagyközönség számára – a városban elsőként – az internetes szolgáltatást az E-magyar pont megnyitásával.

Pályázati pénzek lehívásával

Pályázati lehetőségekkel élve támogatták a helyi oktatást. Az Apáczai Alapítvány révén 2008-ban iskolaműhelyt rendeztek be a szépségápolási és fodrász szakosztályok, 2010-ben a Bethlen Gábor Alapnál támogatásával egy konyhát és kiszolgáló termet szereltek fel a turisztikai és közélelmezési szakosztályok számára.

Főleg a pályázatokból „élnek”, újabban a 2%-os adófelajánlás és a vállalkozók, intézmények és magánszemélyek részéről  érkező támogatások is kezdtek megjelenni. Fontosab támogatóik a városi és a megyei tanács, a Communitas alapítvány, a Europe Direct Köpont, az Illyés és Apáczai Közalapítvány, Eurotans Alapítvány, a magyarországi Corvinus- Szülőföld Alap, a  Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.  „A kezdő lépéseket megtettük, a továbblépés az ifjabb nemzedék gondja lesz. A jövő irányvonalait már nekik kell meghatározniok. A maguk jövőképének szellemében kell alakítaniuk, szervezniük városuk művelődési életét” – összegez Kovrig Magdolna tanárnő.