Négy kilométer egy kenyérért – Bukarest miatt

Akár négy kilométert is kell gyalogolnia egy marosszentgyörgyinek azért, hogy a napi kenyeret megvásárolja, mivel a települést átszelő, Marosvásárhelyt és Szászrégent összekötő 15-ös számú országút menetirányait elválasztó sávjai közé nyolcvan centiméter magas betonfalat létesített a kivitelező a bukaresti Országos Útügyi Hatóság (CNADNR) megrendelésére – többek között ez is elhangzott a hétvégén a nagyközség központjában található Szent György szobornál szervezett tüntetésen. A délután, sötétedés után összesereglett mintegy száz lakos már sokadjára adott hangot nemtetszésének.

Iszlai Tamás, a tiltakozás egyik kezdeményezője hangosbemondón szólt a csendőrség és rendőrség által biztosított téren megjelentekhez: „nem akarjuk a betonfalat, amely olyan, mint Észak- és Dél-Korea között, kettéválasztja a községet. Letérőket, biciklisávokat, megfelelő járdákat akarunk. Nem kérünk a válaszfalból, építsék vissza a behajtókat” – olvasta a közösség követeléseit, majd a román és magyar nyelvű tiltakozó transzparenseket felmutató csoporttal együtt mondta: le a fallal, le az útügyi hatósággal (jos zidul, jos CNADNR).

A tömeghez szólt Marosszentgyörgy polgármestere, Sófalvi Szabolcs is, aki elmondta, hogy ő maga többször több fórumon fejezte ki ellenvetéseit a betonfal ellen, amelyet a központi, bukaresti hatóságok túlkapásának, visszaélésének tart. „Megkerestük a bukaresti, a brassói, a Maros megyei CNADNR-t, az utat felújító itáliai konzultáns céget, a megyei tanácsot, Maros megye prefektúráját, a szállításügyi minisztériumot. Támogat minket a rendőrség és a rohammentő-szolgálat is, mégsem akarják eltávolítani a falat, mert az országos útügyisek azt hangoztatják, hogy az építmény éppen a lakosság védelmét szolgálja. Az igazság viszont az, hogy az elmúlt másfél hónap alatt annyi baleset történt, mint öt év alatt (ezekről óriásplakátszerű fotókat készítettek és a helyszínen bemutatták – szerk. megj.)” – fogalmazott. Hozzátette, az útügyi „szakemberek” eredetileg azt tervezték – és a kivitelező így is készítette el és adta át a munkálatokat –, hogy a főútnak a Marosszentgyörgyöt átszelő teljes, több mint két kilométeres szakaszán megszakítás nélküli betonfal válassza el a két menetirányt egymástól.

A jelenlegi behajtókat hosszas egyeztetések után sikerült kialakíttatni, de így is esetenként egy kilométert kell gyalogolni az átjáróig. „Jövő héten ismét megyek Bukarestbe, és ha kell, az új választott államelnökhöz, Klaus Johannishoz is elmegyek, mert nem hagyjuk annyiban, kitartunk, amíg elfogadható megoldás nem születik” – mondta a polgármester, majd a lakossághoz intézett kérést: „ez az ügy nemcsak a főúton lakókat érinti, hanem minden marosszentgyörgyit, és csak közösen érhetjük el a célunkat, ezért legközelebb legyünk sokkal többen”.

Marosszentgyörgy Polgármesteri Hivatala két évvel ezelőtt kezdte el a tiltakozást a CNADNR ellen, amikor megtudták, hogy a 15-ös országút adminisztrátora a felújítás nyomán beton választófalat készül felállítani az út közepén. Útkészítő és közlekedésbiztonsági szakemberek megállapították, hogy semmi szükség nincs a falra. Ugyanakkor folyamatosan visszatértek a 2008-as kéréshez, hogy helyezzenek körforgalmat a község központjába. „A bukaresti »szakemberek« azt gondolták, hogy az út baloldalán lakó tanulók átrepülnek majd az iskolába, (amely az út jobb oldalán található), a helyiek soha nem mennek át a túloldalra, és a helyi gépjárművezetők több kilométeres kerülőt tesznek, hogy eljussanak egy községbeli címre, illetve a mentők, tűzoltók, a rendőrség és csendőrség gépjárművei értékes perceket veszítenek el, amíg a helyszínre érnek” – áll egy korábbi közleményben.

Szóban forgó híresztelések szerint a falhoz valójában azért ragaszkodik a CNADNR, mert az európai uniós pénzalapokból nagyobb összeg állt rendelkezésre – azaz több pénzt kellett elkölteni –, mint amennyibe az út felújítása került, ezért a hivatalos nevén New Jersey típusú betonválaszfal létesítésével lehetett további összeg elköltését indokolni.