Fotó: Gligor Róbert László
Radikális lépéssel válaszoltak a környezetvédők a vízügyi hatóság magatartására és az elkezdett Nyárád-szabályozási munkálatok módozatára: szerdán bevonták a tavaly nyáron kiadott engedélyt, és feljelentést tettek a környezetvédelmi őrségen. A helyzet rendkívül súlyos, hisz az európai forrásból biztosított 18 millió euró sorsa forog kockán. A vízügy egyelőre nem fogalmazta meg álláspontját.
2015. március 20., 14:522015. március 20., 14:52
Egy hete munkagépek jelentek meg a Nyárád partján, és elkezdődtek folyószabályozási munkálatok. A vízügyi hatóság nem egyeztetett az önkormányzatokkal és a Nyárád és Kis-Küküllő-mente Natura 2000 Gondnoksággal, illetve nem tartotta be ez utóbbi intézmény által tavaly megszabott feltételeket sem. A munkagépek elkezdték szélesíteni a Nyárád medrét, magasítani a meglévő védőgátakat, közben letarolták a part menti élőhelyeket, a fákat erdészeti engedély nélkül vágták ki, vagy sok esetben a munkagépekkel döntötték ki. A néhány napja tett helyszíni látogatásunkon holdbéli látvány fogadott, főleg a Nyárádszereda és Demeterfalva közötti híd környékén, de hasonló a helyzet a Nyárádszentbenedek és Harasztkerék, valamint a Cserefalva és Kisgörgény közötti hidak mellett is.
A Natura 2000 Gondnokság tiltakozó közleményt tett közzé, amelyben elítéli a pusztítást, és elhatárolódik az ilyenfajta „árvízvédelmi” munkálatoktól. Mint megtudtuk: mivel úgy tűnik, hogy süket fülekre találtak, szerdán visszavonták a tavaly kiadott engedélyüket. Ennek máris megvan a visszhangja, már a szakminisztérium is tud a Nyárádon történt beavatkozásról, és a gondnokság nem várt lépéséről.
A Nyárád szabályozási terve 1989-ig nyúlik vissza. A háromszakaszos tervnek két részét valósították meg eddig: megépült a Nyárádszereda fölötti védőgát, és szabályozták a kis folyót Lukafalvától Nyárádtőig. A most elkezdett munkálat lenne a harmadik, a Nyárádszereda és Lukafalva közötti szakasz rendezése – nyújt visszatekintőt a Natura 2000 Gondnokság igazgatója, Kovrig Zoltán. Az a gond, hogy az eredeti terv már idejét múlta, nem veszi figyelembe a természetvédelmi előírásokat, és azt sem, hogy időközben a Nyárád egy szakaszát Natura 2000-es védett területté nyilvánították.
A munkálat elkezdése előtt, 2003 decemberében a vízügyi hatóság a gondnoksághoz fordult Natura 2000 engedélyt igényelve. Már akkor jelezte a gondnokság, hogy a terv nem felel meg a természetvédelmi feltételeknek, és javasolta annak módosítását. A tervező, bár vonakodott, végül elfogadta a feltételeket, és megígérte, hogy ennek megfelelően módosítják a tervet. Így a gondnokság tavaly nyáron kiadott egy feltételekhez kötött engedélyt.
Hét hónapnyi csend után néhány napja megjelentek a munkagépek, és teljes erővel elkezdték a kivitelezést. Ekkor szembesült a gondnokság azzal, hogy mégsem teljesítik a megszabott feltételeket. Ezt jelezték a kivitelezőnek, aki megígérte, hogy megpróbálja azok alapján módosíttatni a tervet, de a tervező ismételten azt állítja: nem lehet olyan módon eszközölni módosításokat, hogy a gondnokság elképzelése szerinti folyószabályozás történjen.
A gondnokság úgy véli: ha így akarnak továbbra is dolgozni, természeti katasztrófa következhet be a Nyárádon, nem beszélve a negatív társadalmi hatásokról, a környezet leromlásáról.
Bevonták az engedélyt
Mivel más eszköze nem volt, szerdán a gondnokság érvénytelenítette a tavaly nyáron kibocsátott Natura 2000 engedélyt. Az esetet és az általuk foganatosított intézkedést jelezték a megyei és országos környezetvédelmi őrségnek, felsorakoztatva az indokokat is. Ez addig marad érvényben, amíg a vízügy nem jelentkezik egy új tervvel a gondnokságnál, amelyben szerepelnek a megszabott feltételek, és azt nem engedélyezteti ismét, ugyanis az idei évre szóló tervüket – amelyben szerepelnie kell a megszabott feltételeknek – még nem mutatták be. Álláspontjáról és lépéséről a gondnokság értesítette a megyei környezetvédelmi ügynökséget és a szakminisztériumot is.
A labda a hatóságok térfelén van, hogy megvizsgálják: helyesen döntött-e a gondnokság, és a cég betartotta-e a feltételeket. Két szakintézmény hasonló álláspontját nem lehet nem tudomásul venni – mutat rá Kovrig Zoltán.
A tavaly megszabott feltételek között található, hogy a 20 centiméternél nagyobb átmérőjű fákat nem szabad kivágni, március és augusztus között nem szabad dolgozni, a folyómedret nem szabad kotorni, a kialakított töltéseket füvesíteni kell, a parton bizonyos fafajtákat vissza kell ültetni, s az egész munkálatot biológusnak kell felügyelnie. A feltételek mellett javaslatokat is megfogalmaztak az engedély kapcsán: négy helyen állítsák vissza a Nyárád holtágait úgy, hogy áradáskor azok feltöltődjenek, és a száraz időszakban is legyen bennük víz, továbbá hagyjanak lehetőséget, hogy egyes területeket elárasszon a víz, ezáltal nemcsak azok termőképessége nő, a víz sem zúdul le egyszerre a folyó alsó szakaszára. Továbbá kérték, hogy a fenékküszöböket ne betongerendákból, hanem sziklakövekből alakítsák ki, és mellőzzék a betonozott partvédelmet olyan helyeken, ahol az nem indokolt. Ezek sem szerepelnek a tervben – kifogásolja a gondnokság, amely szerint a környezetvédelmi minisztérium sem egyértelműen használja fel az európai pénzeket, amelyeket a Környezetvédelmi Szektoriális Operatív Program révén kapott.
„Mindenki foglaljon állást!”
A szerdai döntés meghozatala előtt a gondnokság az érintett községek elöljáróinak véleményét is kikérte. Nyárádszereda, Nyárádgálfalva, Backamadaras, Nyárádkarácsony és Lukafalva polgármesterei elítélik a vízügyesek durva beavatkozását. Ákosfalva polgármestere, Osváth Csaba megkeresésünkre kijelentette: ők határozottan támogatják a munkálatokat, mivel áradáskor mindig Harasztkerék, Ákosfalva és Cserefalva magasságában tetőződik az árhullám, és ez állandó veszély a lakosság számára. Nyárádszereda polgármestere szerint az a baj, hogy senki nem ismeri a tervet, amely alapján elkezdtek dolgozni, ezért az emberek aggódnak, hogy vajon mi fog történni. Tóth Sándor azt is elítéli, hogy a vízügy idén kilencven gépet szeretne munkába állíttatni a Nyárádon.
A polgármester szerdán találkozott az érintett gazdákkal. Az emberek félnek, hogy elveszítik földterületeiket, de számos kérdés is felvetődött: hosszabb távon mi lesz a Nyáráddal, azzal az élettérrel, ahol gyermekkorukat töltötték, mi lesz az ivóvízzel, mi lesz, ha a gát alatt másodpercenként 65 liter vizet kivesznek a Nyárádból, hogy ivóvízként szolgáltassák a lakosságnak? Mi lesz, ha megismétlődik a néhány évvel ezelőtti szárazság, és akkora vízhozam sem lesz, hogy az ivóvíz-szükségletet biztosítsa? Hogyan lesz még a Nyárádban élettér, hal, mi lesz a természeti egyensúllyal?
Ez egy természeti katasztrófa lehet, és a Vécke-csatorna mellé nem kell egy Nyárád-csatorna is, hogy a víz lefusson Ákosfalváig. A szeredai piac melletti kiegyenesített szakaszon a víz annyira lemélyítette a medret, hogy megváltoztatta a kutakban az ivóvizek szintjét. Az egyszerű ember is látja, hogy ez haszontalan dolog – tolmácsolta a lakosság aggályait a polgármester. Feltétlenül oda kell hatni, hogy a hatóságok is eldöntsék: a vízgazdálkodás pénz- vagy embercentrikus legyen. „Mindenki foglaljon állást, a politikum is, mert nem szabad hagyni, hogy így, erőszakkal átgázoljanak rajtunk, és a mi életünket mesterségesen ennyire átalakítsák” – mondta Tóth Sándor.
A Maros Vízügyi Hatóság álláspontját is szerettük volna megtudni az esettel kapcsolatban. A szóvivőt helyettesítő Claudiu Șoș elmondta: egyelőre csak a sajtóból értesültek az esetről, ezért tájékoztatással sem tudott szolgálni. Kérdéseinket elküldtük az intézménynek, ahonnan azt az ígéretet kaptuk, hogy tájékozódnak, s a részletek tisztázása után hivatalos választ kapunk a vezetőség részéről.
Koronkán vasárnap nemcsak az államelnök-jelöltek nevére lehet pecsételni. Egy másik szavazólapot is kapnak a helyiek, akik arról nyilváníthatnak véleményt, hogy akarják-e, hogy a településükön tömbházak épüljenek.
Kigyulladt személygépkocsihoz riasztották a segesvári hivatásos tűzoltókat szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Idős édesapját keresi egy férfi Marosvásárhelyen, aki napok óta nem tért haza.
Munkaszüneti napon sem pihentek a Maros megyei közlekedésrendészek: közel 300 autóvezetőt igazoltattak, alkohol- és drogteszteket végeztek, de volt, akinek a jogosítványát is bevonták, más szabálysértők pénzbírságot kaptak.
Három autó ütközött össze Segesváron péntek délelőtt a 13-as jelzésű országúton, hárman megsérültek – adja hírül a Maros megyei tűzoltóság.
Az egykor zászlókkal menetelő május elsejei tömeget a rendszerváltás után felváltották a fűbe terített kockás plédek, közös miccsezések, amolyan családias tavaszi ünneppé vált. Aztán ez is kezd kikopni, ma új tartalommal ruházzák fel a munka ünnepét.
Személyazonossági igazolványok kibocsátása miatt hétvégén nyitva tart a marosvásárhelyi lakossági nyilvántartó hivatal – olvasható a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Kigyulladt Szászrégenben egy elektromos háztartási készülékeket raktározó csarnok, a hatóságok RO-ALERT figyelmeztetést küldtek a város lakóinak a sűrű füst miatt – tájékoztatott kedden a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Noha a mikrofonok és a hangosítópult elárulta, hogy nem csak beszélgetni jöttek ki a térre a néptáncosok és népzenészek, a Maros Művészegyüttesnek így is sikerült két villámcsődülettel meglepnie a járókelőket a tánc világnapján.
Lánccal és lakattal egy vonat elé, a sínekhez kötötte magát egy férfi kedden a marosvásárhelyi vasútállomáson. A 73 éves férfi a tanúk szerint az alacsony nyugdíja miatti elégedetlenségét akarta kifejezni ezzel.
szóljon hozzá!