Az országos „egészségügyi áruházak” háttérmunkáját véli felfedezni a szaktárca és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) idei keretszerződés-tervezetében Fekete András, a háziorvosokat tömörítő országos szövetség Maros megyei alelnöke.
2015. március 11., 17:562015. március 11., 17:56
2015. március 11., 18:052015. március 11., 18:05
A marosvásárhelyi háziorvos portálunknak kifejtette: a közfelháborodást kiváltó intézkedésnek egyetlen célja a profitszerzés. Amennyiben a CNAS véghez viszi akaratát, a legnagyobb vesztesek a betegek, valamint a jelenleg háziorvosi rendelőt működtető szakemberek lesznek. „A tervezet szerint mindenki akkor és ott nyit háziorvosi rendelőt, amikor és ahol akar. A pénztár szerint a nagyobb konkurencia a beteget szolgálja, holott az intézkedés éppen az országos egészségügyi áruházakként működő láncokat szolgálná” – vélekedett a Székelyhonnak nyilatkozó háziorvos.
Fekete András szerint a nagy hálózatoknak egyetlen érdekük a pénzszerzés, ennek érdekében pedig előreláthatólag mindenféle vizsgálatra küldik majd a pácienseket – a cégük által működtetett szakrendelőkbe és laboratóriumokba. A szövetség alelnöke szerint egyáltalán nem kizárt, hogy a tervezet mögött éppen az egyik ilyen „egészségügyi áruház”, a nagyszebeni Polisano áll, melynek egyik volt vezetője éppen az a Vasile Ciurchea, aki nemrég vette át a CNAS irányítását. Fekete András hozzátette: éppen a vadkapitalizmus elkerülése érdekében minden egyes civilizált országban a háziorvosi rendelők száma hatóságilag szabályozott.
A háziorvosokat tömörítő országos szövetség, amely a napokban egy tiltakozó nyilatkozatot is kiadott, rámutat: a háziorvosi rendelők országos hálózata különösen vidéken alapjaiban fog megrendülni. „A háziorvosok és a mesterség gyakorlását szolgáló rendelőik biztonságát veszélyezteti a tervbe vett intézkedés, ami az orvosokat olyan érdekek szolgálatába kényszeríti, ami messze áll a hivatásuktól. Egyesületünk azzal vádolja a két fölöttes szervet, hogy az egészségügy területén működő kereskedelmi társaságok érdekeit akarják előtérbe helyezni, akiknek a célja a profit növelése és a részvényesek kielégítése. A páciensek pedig egyszerű jövedelemforrássá válnak, akiket erőszakos reklámtevékenységgel, a betegségtől való félelem fokozásával akarnak arra kényszeríteni, hogy minél több szolgáltatást vegyenek igénybe, olyanokat is, amelyek szükségtelenek” – olvasható a tiltakozó levélben. A szövetség vezetősége azt állítja, hogy az idei keretszerződés módosításának tervezete felszámolja a rendelők szükségességének a megállapítására vonatkozó ellenőrzést, amely a beteg érdekeit szolgáló tisztességes versenyhelyzetet teremtett.
A romániai háziorvosok tüntetéssorozatot helyeztek kilátásba, ha az egészségügyi minisztérium, illetve a biztosító nem vonja vissza az idei évre vonatkozó, múlt héten nyilvánosságra hozott keretszerződés-tervezetet.
A háziorvosokat a hazai egészségügyi szakszervezeteket tömörítő egyesület is támogatja, amelynek elnöke, Victor Eşanu úgy vélte: jogos a keretszerződés-tervezet okozta felháborodás. „Az elképzelés nyomán gombamód elkezdenek szaporodni a háziorvosi rendelők a városokban, hiszen ott a legnagyobb a pénzügyi érdek, ennek nyomán pedig csökken a háziorvosi és járóbeteg-rendelők bevétele” – magyarázta Eşanu. Fekete András azonban a következő lépéstől is tart; a vásárhelyi orvos úgy véli, miután a nagy hálózatok megvetették a lábukat a nagyvárosokban, becserkészik a kisebb településeket is. Úgy, ahogy munkapontjaik révén az országos gyógyszertár-láncok a vidéki piacot is számos térségben bekebelezték, mintegy kizárva a versenyből a kis vagy éppenséggel családi vállalkozásként működtetett patikákat, a rendelőhálózatok is úgy fogják kiszorítani vagy bekebelezni a falvakon akár több évtizede szolgálatot teljesítő háziorvosokat.
Egy neve elhallgatását kérő marosvásárhelyi háziorvos szerkesztőségünknek megerősítette Fekete András aggályait, mondván, hogy a nagy járóbeteg-rendelői hálózatban működő háziorvosoknak közvetlen anyagi érdekük lesz különböző vizsgálatokra küldeni a beteget. „Ha a pénztár keresztülviszi az akaratát, mindenki veszít: a páciensek is, mi is. A betegnek mélyen a zsebébe nyúlna, minket a csőd szélére taszítanak” – bocsátkozott borúlátó jóslatokba a háziorvos. Információink szerint Maros megyét teljesen lefedik a jelenleg működő kabinetek. Aki újat szeretne nyitni, az csak abban az esetben teheti meg, ha egy, már piacon lévő kollégájának megvásárolja a praxisát.
A tervezet szerint ezentúl minden háziorvos jogosult lenne az egészségbiztosítási pénztárral való szerződéskötésre függetlenül attól, hogy hány páciense van. „Ez azt jelenti, hogy városon, ahol az érvényben lévő szabályozás szerint csak azok köthetnek megállapodást, akiknek az adatbázisában legalább 800 személy szerepel, az is nyithat rendelőt, aki alig háromszáz pácienst gyűjt össze. Ahhoz viszont, hogy ilyen körülmények között is megéljen, a háziorvosnak különféle bónuszokra van szüksége. Honnan tehet szert ezekre? Azoktól a laboratóriumoktól és szakrendelőktől, ahová, ha kell, ha nem, elküldi a betegeit” – magyarázta a háziorvos.
Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter indokolatlannak tartja az „apokaliptikus forgatókönyveket”, hiszen, mint hangsúlyozta, a tervezet még nem végleges, az érintett felekkel még többször is egyeztetni fognak.
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
szóljon hozzá!