Ispotályokról, orvoslásról beszéltek a Tékában

A Beszélő könyvek sorozat hatodik alkalmával Lázok Klára, a könyvtár ügyvezetője a marosvásárhelyi ispotályokról, kórházakról, hajdani orvosok életéről, régi gyógyító praktikák alkalmazásáról kérdezte meghívottait, Berekméri Árpád Róbert és Spielmann Mihály történészeket.

Nemes Gyula

2014. október 29., 17:322014. október 29., 17:32

A Teleki Téka freskós termében kedd este.megszervezett esemény megnyitójaként Barabás Olga és Puskás Győző olvastak fel érdekes részleteket a 18. századból származó Gelencei orvosló könyvecskéből. Berekméri Árpád Róbert levéltáros a Marosvásárhelyen működő ispotályok megszervezéséről, fenntartóiról, mindennapjairól beszélt. „Az ispotályok fő feladata nem a gyógyítás volt, hanem az elesettek, szegények, betegek testi-lelki gyámolítása. Azonban foglalkozhattak valamilyen gyógyítással is, hiszen tudomásunk van arról, hogy az intézménynek egy időben javasasszonya volt” – mondta a történész.

Spielmann Mihály, a Téka korábbi ügyvezetője orvostörténetet tanított a marosvásárhelyi orvosin, az édesapja is a város egyik kiváló orvosa volt, aki több dolgozatot íratott diákjaival Marosvásárhely régi doktorairól, ezért, mint mondta, a hajdani szakembereket szinte családtagjaiként ismeri. A könyvtárban megjelent nagyszámú közönség előtt a közismert történész beszélt a Lencsés György által írott Ars Medicáról, amely a maga korában valóságos népi orvoslási iskolát alakított ki térségünkben. A Pápai Páriz Ferenc Pax Corporisa gyakorlati tanácsokat tartalmaz, és a tudós orvoslás, valamint a népi gyógyászat közötti kapcsolatot fejti ki. A továbbiakban Spielmann Mihály Kibédi Mátyus István, Szotyori József, valamint Gecse Dániel orvosok életét ismertette, majd a korabeli orvoslásról beszélt.

„A 19. század előtt nem nagyon volt különbség az állat- és az emberorvoslás közt. Abban az időben még az embert jobban érdekelte az állata nyavalyája, mint a sajátja. Az emberek átlagéletkora is igen alacsony volt, alig 45-46 év, a hatvan-hetvenévesek már aggastyánoknak számítottak. Az asszonyokat a gyermekágyi láz, a férfiakat a nyomorúság, járványok vitték a sírba” – mondta a történész.

Berekméri Árpád Róbert Marosvásárhely első kórházáról beszélt, amelyben 1812-ben már 36 beteget ápoltak, s az 1827-ben létesített Gecse Dániel Emberszeretet Alapítványáról is beszámolt.