Hajlanak Hármasfalu visszakeresztelésére

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

A történelmi településnevek visszavételén gondolkodik a makfalvi önkormányzat. Ez főként azért lenne tanácsos, hogy a továbbiakban senki ne kötekedjen amiatt, hogy a községháza miért helyezte ki a jelenlegi Hármasfalut alkotó három település névtábláját.

Szucher Ervin

2015. május 18., 16:032015. május 18., 16:03

A ’89-es fordulat óta mindmáig csak egy szűk körű gondolkodó rétegnek volt fontos, hogy a kommunista hatalom által a nem sokat mondó Hármasfalu névre keresztelt település ismét visszakaphassa nevét, pontosabban neveit. A küküllőmenti helységet ugyanis bő fél évszázaddal ezelőtt még három falu – Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva – alkotta, melyeket már a 14. század első feléből származó írások is emlegetnek. Az államalapító királyunkról elnevezett egyetlen erdélyi település 1332-ben a latin Sancto Stephano néven került a kor dokumentumaiba. Ugyanazon iratok tesznek említést Chakafaluaról is, a későbbi Csókfalváról. Atosfalvát már magyar néven említik először, igaz csak a 16. században. A néphagyomány szerint a település egy pestisjárvány után keletkezett, amikor Székelyszentistvánról hat család menekült ide és alapította az akkori Hatosfalvát. Más nézet szerint a település neve az Ato személynévből származik.

Mint ismeretes, az összenőtt települések bejáratánál két évvel ezelőtt megjelent azok eredeti neve, majd egy 2014-ben érkezett prefektusi átirat következtében a községvezetés úgy döntött, kihelyezi a román fordítást is. Amint beszámoltunk róla, a kormányhivatal nem érte be ennyivel: április elején Lucian Goga prefektus már a táblák eltávolítását kérte. A kormánymegbízott teljesen nevetséges kifogást talált magyarellenes követelésére, amikor a forgalom biztonságát veszélyeztető útjelzőkként tüntette fel a három falunévtáblát.

A Makfalvához tartozó település vezetői hallani sem akarnak a falunévtáblák eltávolításáról. Ahhoz viszont, hogy a jövőben többé senkinek ne jusson eszébe ilyen követelésekkel megalázni a három település magyarságát, Nagy Zsigmond alprefektus szerint a régi elnevezéseket hivatalosan is vissza kellene állítani. A jogi procedúra első lépése a helyi referendum megszervezése lenne.

Vass Imre: álljuk a személyik cseréjét

Az eredeti nevek visszaállítása nem újkeletű ötlet. Kiss Dénes református lelkipásztor hosszú ideje próbálja kezdeményezni a nevüktől megfosztott falvak visszakeresztelést. Egészen 2012-ig azonban az RMDSZ már-már ellenállásba torkolló érdektelenségébe ütközött. A három esztendővel ezelőtt bekövetkezett váltás ismét felcsillantotta a reményt, annál is inkább, mivel az új polgármester, Márton Zoltán az ügy egyik felkarolójának bizonyult. Az új, MPP-s elöljáró idén bekövetkezett tragikus halála után helyettese és kollégája, Vass Imre sem veti el az ötletet. Mint mondja, mindenekelőtt falugyűlések szervezésével a teljes lakosság meggyőzésére lenne szükség. „A személyazonossági igazolványok cseréje miatt senki ne aggódjon, azt a hivatal költségvetéséből állnánk. De, ha mi vállaljuk az anyagi terhet, a lakóknak is kell némi áldozatot hozniuk, nem maradhatnak érdektelenek” – vélekedett lapunknak az immár ügyvivő polgármesterként tevékenykedő Vass.  

Most már az RMDSZ is támogatná

„A kezdeményezést az RMDSZ is tudná támogatni” – fejtette ki portálunknak a szövetség megyei elnöke. Brassai Zsombor fontosnak tartja, hogy a három színmagyar falu visszakapja eredeti nevét, annál is inkább, mivel precedens is létezik; 1990-től errefelé öt másik Maros megyei településnek sikerült kiharcolnia ezt. Brassai álláspontja átütésnek számít, ugyanis néhány évvel ezelőtt éppen az RMDSZ volt az, amely csirájából elfojtotta az ellenzéki oldalról érkező kezdeményezést. Az alakulat helyi elnöke akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy azért vetették el a problémát, mert megosztaná a három falut. „És amúgy is minek, hisz mi mindhárom települést a régi nevén emlegetjük?!” – hárította el a kérdést Nemes András. Szerinte az ügy már csak azért sem egyszerű, mert anyagi vetülete van. Egy személyazonossági csere – amelynek költségeit általában az önkormányzat szokta állni – legalább tíz lejbe kerül. Hármasfalunak azonban kevés az olyan lakója, akinek Szent István neve nem érne annyit.

Brassai Zsombor egyébként a prefektus előtt is azzal érvelt, hogy a történelmi nevek fontosak az itt élő közösségnek, még élénken élnek a helyiek köztudatában, identitástudatuk részei, amelyeket nem kellene semmiféle mesterkélt adminisztratív szempontok szerint sem kifogásolni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 14., szombat

Fegyelmezettebbek lettek a fogvatartottak, akkor is, ha szűk helyen osztoznak

Csaknem ezer ember fordult meg tavaly a marosvásárhelyi börtönben fogvatartottként úgy, hogy a hivatalos előírásoknak megfelelő férőhelyek száma 214. Az éves beszámolóból kiderült, senki nem szökött meg, és új börtönépületeket terveznek felhúzni.

Fegyelmezettebbek lettek a fogvatartottak, akkor is, ha szűk helyen osztoznak
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók egy kigyulladt épülethez Dánosra

Melléképület gyulladt ki Dánoson pénteken délelőtt, a helyszínre nagy erőkkel szálltak ki a tűzoltók.

Nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók egy kigyulladt épülethez Dánosra
2026. február 13., péntek

A rendőrséggel pereskedik a marosvásárhelyi városháza

Hatalmi visszaéléssel vádolja a városi rendőrséget Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután a hatóságok leszereltették az illegálisan parkoló autókat elszállító vontató rendszámtábláit. A szolgáltatás leállt, az ügy a bíróságon folytatódik.

A rendőrséggel pereskedik a marosvásárhelyi városháza
2026. február 12., csütörtök

Magyarul is elérhető online platform segíti a Méltányos Átállási Program követését Maros megyében

Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.

Magyarul is elérhető online platform segíti a Méltányos Átállási Program követését Maros megyében
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Közel kétmillió lejjel károsították meg az államot – negyven házkutatást tartottak adócsalási ügyben

A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.

Közel kétmillió lejjel károsították meg az államot – negyven házkutatást tartottak adócsalási ügyben
2026. február 11., szerda

Bocskai Napok lesznek Nyárádszeredában

Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.

Bocskai Napok lesznek Nyárádszeredában
Bocskai Napok lesznek Nyárádszeredában
2026. február 11., szerda

Bocskai Napok lesznek Nyárádszeredában

2026. február 11., szerda

Soha nem késő befejezni az iskolát – lehet jelentkezni a Második esély programra

A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.

Soha nem késő befejezni az iskolát – lehet jelentkezni a Második esély programra
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Biztató határidőt közölt a miniszter az égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ átadására

Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Biztató határidőt közölt a miniszter az égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ átadására
2026. február 08., vasárnap

Mit keres a bukaresti turista Székelyföldön? Maros megye a fővárosi turisztikai vásáron

Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.

Mit keres a bukaresti turista Székelyföldön? Maros megye a fővárosi turisztikai vásáron
2026. február 07., szombat

A „bandavezér” hatása: így alakul ki a kiközösítés már óvodáskorban

Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.

A „bandavezér” hatása: így alakul ki a kiközösítés már óvodáskorban
Hirdetés