Fotó: Boda L. Gergely
A történelmi településnevek visszavételén gondolkodik a makfalvi önkormányzat. Ez főként azért lenne tanácsos, hogy a továbbiakban senki ne kötekedjen amiatt, hogy a községháza miért helyezte ki a jelenlegi Hármasfalut alkotó három település névtábláját.
2015. május 18., 16:032015. május 18., 16:03
A ’89-es fordulat óta mindmáig csak egy szűk körű gondolkodó rétegnek volt fontos, hogy a kommunista hatalom által a nem sokat mondó Hármasfalu névre keresztelt település ismét visszakaphassa nevét, pontosabban neveit. A küküllőmenti helységet ugyanis bő fél évszázaddal ezelőtt még három falu – Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva – alkotta, melyeket már a 14. század első feléből származó írások is emlegetnek. Az államalapító királyunkról elnevezett egyetlen erdélyi település 1332-ben a latin Sancto Stephano néven került a kor dokumentumaiba. Ugyanazon iratok tesznek említést Chakafaluaról is, a későbbi Csókfalváról. Atosfalvát már magyar néven említik először, igaz csak a 16. században. A néphagyomány szerint a település egy pestisjárvány után keletkezett, amikor Székelyszentistvánról hat család menekült ide és alapította az akkori Hatosfalvát. Más nézet szerint a település neve az Ato személynévből származik.
Mint ismeretes, az összenőtt települések bejáratánál két évvel ezelőtt megjelent azok eredeti neve, majd egy 2014-ben érkezett prefektusi átirat következtében a községvezetés úgy döntött, kihelyezi a román fordítást is. Amint beszámoltunk róla, a kormányhivatal nem érte be ennyivel: április elején Lucian Goga prefektus már a táblák eltávolítását kérte. A kormánymegbízott teljesen nevetséges kifogást talált magyarellenes követelésére, amikor a forgalom biztonságát veszélyeztető útjelzőkként tüntette fel a három falunévtáblát.
A Makfalvához tartozó település vezetői hallani sem akarnak a falunévtáblák eltávolításáról. Ahhoz viszont, hogy a jövőben többé senkinek ne jusson eszébe ilyen követelésekkel megalázni a három település magyarságát, Nagy Zsigmond alprefektus szerint a régi elnevezéseket hivatalosan is vissza kellene állítani. A jogi procedúra első lépése a helyi referendum megszervezése lenne.
Vass Imre: álljuk a személyik cseréjét
Az eredeti nevek visszaállítása nem újkeletű ötlet. Kiss Dénes református lelkipásztor hosszú ideje próbálja kezdeményezni a nevüktől megfosztott falvak visszakeresztelést. Egészen 2012-ig azonban az RMDSZ már-már ellenállásba torkolló érdektelenségébe ütközött. A három esztendővel ezelőtt bekövetkezett váltás ismét felcsillantotta a reményt, annál is inkább, mivel az új polgármester, Márton Zoltán az ügy egyik felkarolójának bizonyult. Az új, MPP-s elöljáró idén bekövetkezett tragikus halála után helyettese és kollégája, Vass Imre sem veti el az ötletet. Mint mondja, mindenekelőtt falugyűlések szervezésével a teljes lakosság meggyőzésére lenne szükség. „A személyazonossági igazolványok cseréje miatt senki ne aggódjon, azt a hivatal költségvetéséből állnánk. De, ha mi vállaljuk az anyagi terhet, a lakóknak is kell némi áldozatot hozniuk, nem maradhatnak érdektelenek” – vélekedett lapunknak az immár ügyvivő polgármesterként tevékenykedő Vass.
Most már az RMDSZ is támogatná
„A kezdeményezést az RMDSZ is tudná támogatni” – fejtette ki portálunknak a szövetség megyei elnöke. Brassai Zsombor fontosnak tartja, hogy a három színmagyar falu visszakapja eredeti nevét, annál is inkább, mivel precedens is létezik; 1990-től errefelé öt másik Maros megyei településnek sikerült kiharcolnia ezt. Brassai álláspontja átütésnek számít, ugyanis néhány évvel ezelőtt éppen az RMDSZ volt az, amely csirájából elfojtotta az ellenzéki oldalról érkező kezdeményezést. Az alakulat helyi elnöke akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy azért vetették el a problémát, mert megosztaná a három falut. „És amúgy is minek, hisz mi mindhárom települést a régi nevén emlegetjük?!” – hárította el a kérdést Nemes András. Szerinte az ügy már csak azért sem egyszerű, mert anyagi vetülete van. Egy személyazonossági csere – amelynek költségeit általában az önkormányzat szokta állni – legalább tíz lejbe kerül. Hármasfalunak azonban kevés az olyan lakója, akinek Szent István neve nem érne annyit.
Brassai Zsombor egyébként a prefektus előtt is azzal érvelt, hogy a történelmi nevek fontosak az itt élő közösségnek, még élénken élnek a helyiek köztudatában, identitástudatuk részei, amelyeket nem kellene semmiféle mesterkélt adminisztratív szempontok szerint sem kifogásolni.
Idén nyáron is több gólyát fogadott be a Milvus Csoport a Sérült Vadállatok Rehabilitációs Központjába, és azokat, amelyek felépültek, szabadon engedték.
Tűz ütött ki egy szászrégeni lakóházban szerdán hajnalban. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre.
Szolgálaton kívüli tűzoltó segített elkapni azt 21 éves éves férfit, aki kirabolt egy 78 éves nőt Marosvásárhely egyik utcájában vasárnap. Az elkövetőt minősített rablás miatt 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték.
Jelentkezni lehet Marosvásárhelyen a fiataloknak épült (ANL), a szociális és az állami bérlakásokért. Idén összesen kilenc lakás cserélt bérlőt.
Hétfőtől őszi nyitvatartási renddel várja látogatóit a Rhédey-kastély Erdőszentgyörgyön.
Szinte egy időben, közel egymáshoz történt két közúti baleset hétfő délután Maros megyében, amelyek nyomán két gépkocsivezető megsérült, egy motorost pedig kórházba kellett szállítani.
Egy kisteherautó és egy személygépkocsi ütközött össze Székelyvajában hétfőn pár perccel délután négy után, majd Ákosfalva és Székelyvaja között motoros ütközött egy autóval. Hosszú autósorra kell számítani.
Medve tévedt be Dicsőszentmárton egyik utcájába a hétvégén, egy autós pedig követte és levideózta.
Ismét megtartják a DeepDive innovatív kulturális-tudományos minifesztivált a marosvásárhelyi Studium Hubban szeptember 27-én. Az esemény célja, hogy összehozza Erdély társadalmának intellektuális fejlődés iránt elkötelezett rétegeit.
Olyan fiatalokat és kiskorúakat azonosított a Maros megyei rendőrség, akik az elmúlt hetekben többször is felfeszítették egy szórakozóhely teraszán lévő hűtők zárjait, ahonnan alkoholos és üdítőitalokat vittek el.
szóljon hozzá!