Fotó: Boda L. Gergely
A napokban kerültek nyilvánosságra annak a felmérésnek az eredményei, melyet a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt kiválasztását célzó előválasztások kapcsán készítettek.
2015. augusztus 04., 18:112015. augusztus 04., 18:11
2015. augusztus 04., 18:122015. augusztus 04., 18:12
A Kvantum Research nevű kutatóintézet június 20. és július 12. között végzett felmérése Marosvásárhelyen zajlott, 781 választójogú, magyar nemzetiségű lakos megkérdezésével. A felmérések eredményeit a Transindex portál közölte. A kutatásból többek között kiderült: a megkérdezettek 47,8 százaléka nem tudja, hogy ki lenne a megfelelő személy a polgármesteri tisztség betöltésére, mint ahogy azt sem, hogy kit választana a három jelölt közül. A megkérdezettek válaszai alapján Soós Zoltán a szavazatok 29,3 százalékát kapná meg, Portik Vilmos 9,6 százalékot, míg a civil szférából érkező Barabás Miklós 6,1 százalékot. Ismertség terén mindhárom jelölt esetében jobbak a mutatók: a történelemtanár Barabást a megkérdezettek 21,6 százaléka ismeri, Portikot, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei elnökét 43 százaléka, Soós Zoltánról, a Maros Megyei Múzeum igazgatójáról pedig a válaszadók 48,6 százaléka hallott.
Arra kérdésünkre, hogy szerintük a válaszadók mintegy fele miért nem tudja, hogy kire szavazna hármójuk közül, Portik Vilmos a következőképpen vélekedett: „A vásárhelyi magyarság pesszimista, nincs túl sok oka az optimizmusra. Ennek ellenére úgy látom, ez egy lehetőség mind a jelöltek, és egyáltalán az előválasztás számára – egy új kezdetet teremteni, ahol a közösség eldöntheti, hogy a régi, nagy politikusok helyét ki töltse majd be”. Soós szerint is generációváltás történik. „Nyilván több mint húsz éven keresztül jól ismert nevek szerepeltek a marosvásárhelyi politikában, mindeközben pedig nem volt egy olyan felnövekvő generáció, akit a vásárhelyiek megismerhettek volna. Ezt a hátrányt az eltelt néhány hónapban kellett ledolgozni” – mutatott rá.
A felmérések szerint legesélyesebb Soós az eredményeket munkája elismeréseként könyveli el, de számára az adatok azt is mutatják, hogy sokan még mindig nem ismerik a munkásságát. „Amíg a politikai programjaink nem nyilvánosak, addig az emberek arra várnak, hogy mivel szólítjuk meg őket, mit tudunk nyújtani az eddigiekhez képest, figyelembe véve a városban uralkodó meglehetősen zilált politikai-gazdasági életet”.
Azt a hírt, miszerint a megkérdezettek 9,6 százaléka szavazna rá, Portik a következőképpen kommentálta: „Tudom, hogy a kutatás során sok minden mást is mértek, de nem közöltek minden eredményt, így azok nem adnak teljes képet a vásárhelyi közhangulatról. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy célzatosan tették ezt, de biztos, ha minden eredményt közöltek volna, mást fényt vetne az eredményekre”.
Barabás ekként értékelte a 6,1 százalékot: „Ez számomra egy teljesen pozitív hír, egyrészt mert a felmérés június–júliusban történt, én pedig csak pár héttel előtte jelentettem be az indulásom. Másrészt, azért is értékelem pozitívumként a hírt, mert Marosvásárhelyen az elmúlt 25 évben szinte teljes mértékben csak RMDSZ-monopólium volt, ezenkívül figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a városban abszolút nincs politikai kultúrája annak, hogy független jelöltek is induljanak”. Ugyanakkor fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy hosszú távon gondolkodik, és hogy október 11-én, az előválasztás végével nem áll le a politikai projektje.
Barabás Miklós sokat dolgozik azon, hogy bevigye a köztudatba azt a gondolatot, hogy nemcsak hagyományos politikai pártokban lehet gondolkodni, hanem van jövője a független jelöltségnek. Portik Vilmos már amikor az előválasztásokon való indulását bejelentette, akkor jelezte: a vegyipari kombinát ügye kiemelt helyet kap majd a kampányában, ugyanakkor úgy véli, Marosvásárhely akkor lesz sikeres város, ha a családok városa lesz.
Soós elképzelése az, hogy Marosvásárhely egy élhető, tiszta város legyen, amely jövőképet, munkahelyeket tud nyújtani az embereknek. A legfontosabb dolognak a közösség önbizalmának visszanyerését és a közösségnek a vezetőibe vetett bizalmának visszatérését tekinti.
Az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonák hasonmásai láthatóak azon a tárlaton, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nyitottak meg szerda délután. A látványos tárlaton megismerhetjük a kelta temetkezési szokásokat is.
Az oktatási törvény szerint a kisebbségi oktatásban minden tantárgyat – a román nyelv és irodalom kivételével – az adott kisebbség nyelvén kell oktatni. A magyar tagozattal ellentétben azonban a német tagozatokon ez nem érvényesül.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
Nem győzi a marosvásárhelyi virágkertészet a városi zöldövezetek karbantartását, kevés az alkalmazott a fűnyíráshoz, a fák metszéséhez – indokolta az illetékes válaszként arra, hogy vannak olyan városrészek, ahol térdig ér a fű. Beszélt a megoldásról is.
A csatornafedők szintre emelésén dolgoznak Marosvásárhelyen a Dózsa György utcában, de ezzel nem érnek véget a két éve megkezdett munkálatok. Módosítani fogják a már felfestett sávokat is, a rendőrség utasítására.
Idén először Romániában, Marosvásárhelyen is látható lesz a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiváljának néhány filmje.
Elsöprő többségben utasították el a helyiek a Maros megyei Koronkán a vasárnap tartott népszavazáson, hogy tömbházak épüljenek a településen. A községvezetők most már a lakosság döntésére is hivatkozva utasíthatják el a potenciális ingatlanbefektetőket.
Noha Crin Antonescu nyerte a vasárnapi, első fordulós elnökválasztást Maros megyében, George Simion alig maradt el tőle.
Egy háromszáz kilogrammos medvét csaltak kelepcébe és altattak el Segesváron hétfőre virradó éjszaka.
Koronkán vasárnap nemcsak az államelnök-jelöltek nevére lehet pecsételni. Egy másik szavazólapot is kapnak a helyiek, akik arról nyilváníthatnak véleményt, hogy akarják-e, hogy a településükön tömbházak épüljenek.
szóljon hozzá!