Felemás a munkaadók tapasztalata az állásbörzéken

A csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában a jelentkezők között volt négy fegyenc is, akiknek hamarosan lejár a letöltendő büntetésük időtartama. Hargita megyében egyébként a regisztrált munkanélküliek 6 százalékát teszik ki a frissen végzett diákok, Csíkszeredában ez az érték 25 százalék. Pănescu Tibor, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója ottjártunkkor elmondta, az állásbörze egyik fő célja az, hogy a frissen végzett diákok munkát kapjanak, hiszen csak azoknak jár a munkanélküli segély, akik valóban keresik a lehetőségeket és munkába szeretnének állni.

Hozzátette, valamennyire kötelezik is számukra, hogy eljöjjenek az ilyen találkozókra, amennyiben nem tesznek ennek eleget, elveszítik a támogatást. „Azért is jók az állásbörzék, mert itt meglátszik, hogy ki akar dolgozni, továbbá ki lehet szűrni azokat is, akik nem, ők azonban nem érdemlik meg a munkanélküli segélyt. Egyébként december elsejétől megváltozik a vonatkozó jogszabály: azok a munkaadók, akik frissen végzetteket alkalmaznak, havi 900 lej támogatást kapnak – az alkalmazott végzettségétől függetlenül – egy éven át. A cégek tisztában vannak azzal, hogy ezeknek a személyeknek nincs tapasztalatuk, de a többségük vállalja a betanítást” – hangsúlyozta Pănescu.

Az érdeklődők 30 fős csoportokra osztva tekinthették meg a cégek ajánlatait, és egyeztethettek az alkalmazás részleteiről. A vendéglátó-ipari cégek és kereskedelmi egységek szakácsot, pincért, szobalányokat, konyhai kisegítőket, cukrászt, bárost, elárusítót, takarítónőt, recepcióst és masszőrt is kerestek. Egy helyi tejipari cég is munkásokat toborzott: ide villanyszerelőket, zöldövezet-rendezőt, lakatost, laboránst és csomagolót alkalmaznának. Az építőipari, a fémipari, valamint a szállítási vállalkozók is képviseltették magukat, többek között műanyag fröccsöntőket, gépkocsivezetőket, esztergályosokat, asztalosokat, kőműveseket, építészmérnököket és autószerelőket kerestek.

A fiatalok vegyes elvárásokkal érkeztek az állásbörzére. Todoran Veronika és Szopos Noémi idén végeztek a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskolában, elmondásuk szerint az a céljuk, hogy megfelelő munkát találjanak. Legszívesebben irodai munkát vállalnának titkárnőként vagy recepciósként, az állásbörzén kínált ajánlatok közül az eladási ügynök és az elárusítói pozíciót találták a legvonzóbbnak. A lányok elvárásai közé tartozott a bőséges információszolgáltatás és a legkevesebb 1200 lejes bér biztosítása, mivel vidékiként amennyiben munkát találnak, be kell költözzenek a városba. Rohán Imre és Tönke Hunor inkább szétnézni érkezett a találkozóra, ugyanis elmondásuk szerint kilátásban van számukra egy külföldi munka, de ha találnának megfelelő munkahelyet, akkor itthon maradnának. Hozzátették, a recepciós, az éjjeli őr és a cukrász állás keltette fel leginkább az érdeklődésüket, azonban kezdőkként is elvárnának egy minimum 1000 lejes bért.

Már a kilenc órai nyitásnál legalább háromszáz fiatal jelent meg a marosvásárhelyi Eminescu Házban a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség által szervezett állásbörzén, amelyen mintegy hetven cég kínált állást. Főként a fiatal pályakezdőket kívánták megszólítani, de nem volt kizáró jellegű, akadt néhány idősebb álláskereső is.

Egy életbiztosításokkal foglalkozó cég képviselőjétől megtudtuk, a jelentkezők kiválasztásánál fontos szempont a személyiség, azaz hogy az illető mennyire empatikus, milyen gyorsan tud az adott helyzetre, kliensre ráhangolódni, illetve mennyire nyitott az új szakma iránt. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy a cég maga képezi ki az új alkalmazottakat, és két éven keresztül folyamatos támogatást nyújt nekik. A román és a magyar nyelv ismerete előny, ugyanis az, aki az egyik vagy másik nyelvet nem beszéli, kevesebb eséllyel indul Marosvásárhelyen – tudtuk meg a cég képviselőjétől. A börze jó alkalom arra is, hogy a vállalkozók egymással találkozzanak, felmérjék a konkurenciát, megmutassák magukat a piacon – tette hozzá az üzletember. A legtöbb álláskereső fiatal volt, akik most keresték életük első munkahelyét.

Elsősorban az idei végzősöknek rendezett állásbörzét csütörtökön a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség székelyudvarhelyi irodája. Húsz cég, 170 állásajánlat, 120 álláskereső – ez a csütörtökön megtartott székelyudvarhelyi állásbörze mérlege. A Márton Áron Ifjúsági Házban megjelent húsz munkaadó jobbára a könnyű-, vendéglátó-, építő-, illetve nyomdaiparban keresett betanítandó munkaerőt, de takarítással, szállítással, dekorációval foglalkozó vállalkozás, biztosítótársaság, vendéglátóegység, valamint őrző-védő cég is toborzott.

Több vállalkozó már jó ideje  keres alkalmazottat újsághirdetésekkel, az állásbörzéken is rendszeresen próbálkozik, sikertelenül. A megjelent munkáltatók egy része úgy véli, hogy a korábbi évekhez viszonyítva nem sok minden változott: sok fiatal csupán a munkanélküli segélyhez szükséges pecsét megszerzéséért jelentkezik a börzén, nem igazán akarnak dolgozni. Rajtuk érezhető volt az érdektelenség, mivel sem a munkáról, sem a bérezésről nem érdeklődtek. Ettől függetlenül voltak bizakodó vállalkozók, akik remélik, hogy a munkakeresők egy része meg fog jelenni a megbeszélt állásinterjún.

Noha a börzét főleg az idén végzetteknek hirdették meg, néhány idősebb munkakereső is betért. Egy fiatal anyukának nemrég járt le a gyereknevelési szabadsága, de miután visszatért korábbi munkahelyére, rövid idő múlva elküldték munkanélküli segélyre. A könyvelői diplomával rendelkező nő olyan munkahelyet keresett, ahol előkönyveléssel vagy irodai teendőkkel foglalkozhatna. Csütörtökön bizakodón távozott, mivel két helyre is behívták állásinterjúra.

Százhúsz érdeklődő fordult meg a tegnapi börzén, közülük 106-an idén végezték el a középiskolát. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán egy könnyűipari vállalat kínált két mérnöki állást. Udvarhelyszéken hét regisztrált diplomás munkanélküli van, többségük orvosi egyetemet végzett, egyikük pedig gépészmérnök – tudtuk meg Kiss Eduárdtól, a székelyudvarhelyi iroda állásbörzéért felelős munkatársától. Tudomása szerint a friss diplomások hamar kapnak munkát, hiszen a fejvadász cégek már az egyetem utolsó éveiben lecsapnak rájuk. A térségben sok vállalkozó munkaerő-hiánnyal küzd, mivel azok, akik a középiskola után nem tanulnak tovább, gyakran külföldre mennek dolgozni. Véleménye szerint az is gondot jelent, hogy több cég betanítja szakképzetlen alkalmazottait, akik aztán egy-két év múlva a jobb bérezésért külföldre mennek. Az utóbbi időben érezhető egy egészséges konkurencia kialakulása a munkaadók között, ami nemcsak a szakemberképzésre, hanem lassan a bérezésekre is hatással van – véli Kiss.