
Fotó: Boda L. Gergely
Hetvenöt orvos és százhatvan asszisztensnő továbbképzésével szeretnének javítani a műtétre szoruló hazai gyermekek sorsán a marosvásárhelyi szívkórház szakemberei.
2015. március 09., 18:112015. március 09., 18:11
A helyi egyetem pályázata révén egy 22 millió lejes uniós pályázatot nyertek el a nyolc hónapig tartó képzésre. Jelenleg a romániai újszülöttek közül mintegy nyolc-kilencszáz szorul műtétre, ám pénz- és főleg szakemberhiány miatt alig operálnak kétszázötven-háromszázat.
Romániában évente mintegy ezer gyermek születik szívgondokkal, közülük mintegy nyolcszáz-kilencszázon csak sebészeti beavatkozással lehet segíteni. Komoly problémát jelent mind a szülők, mind a hazai egészségügyi rendszer számára, hogy jelenleg csak a marosvásárhelyi szívkórház mindössze nyolcágyas gyermekrészlegén végeznek szívműtétet. „A tavaly kétszázötven műtétre kaptunk pénzt és engedélyt, reményeink szerint az idén legalább háromszázötven-négyszáz esetben tudunk beavatkozni” – vázolta a helyzetet a szívkórház vezetője, Horaţiu Suciu. A fiatal, de komoly szakmai tekintélynek örvendő professzor szerint jó lenne növelni a vásárhelyi egység kapacitását és költségvetését. A hosszú távú megoldás viszont az lenne, ha a többi egyetemi központban is elkezdődne a gyermekszívek megmentése. Sokat elárul a jelenlegi helyzetről az, hogy a tegnap délután egy kéthetes călăraşi-i csöppséget operáltak a marosvásárhelyi orvosok, miután az egyik bukaresti kórházból kiadták a gyermeket. „Mi egynapos babát is műtöttünk már, sőt olyan súlyos szívgonddal világra jött koraszülöttnek is mentettünk meg az életét, aki még az inkubátorban volt” – árulta el portálunknak Brânzaniuc Klára, a szívkórház menedzsere.
Kérdésünkre, hogy mi történik azokkal a gyermekekkel, akik nem férnek be sem a kétszázötvenes, de még csak a négyszázas keretbe sem, a szakemberek elmondták, hogy szüleik számára marad az egészségügyi pénztár által elszámolt külföldi műtét lehetősége. „Nem ez a megoldás, hisz Nyugaton sokkal többe kerül a beavatkozás. Ez nem jó a szülőnek sem, nem jó a romániai adófizetőknek sem, hisz az ő zsebükből vándorol a külföldi kórházak kasszájába a pénz” – fejtette ki Horaţiu Suciu. A szívsebész egy másik gondra is felhívta a figyelmünket: azokra a visszaélésekre, amelyeket az uniós tagság által biztosított külföldi kezelési procedúra lehetővé tesz. Mint mondta, manapság azok is a jó nevű nyugat-európai kórházakban próbálják kezeltetni gyermekeiket, akiknek csemetéin itthon is lehetne segíteni.
„A gyermek-szívsebészetben a hangot mindig is Marosvásárhely adta meg. A hagyomány és a kórház felszereltsége kötelez. De mi azt szeretnénk, ha mások is tanulnának, ahhoz, hogy idővel az olyan városokban, mint például Bukarest, Temesvár vagy Jászvásár, műteni lehessen” – véli Leonard Azamfirei. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora – a szívkórház vezetőivel karöltve – éppen ezért pályázott a nyolc hónapos továbbképző szervezésére, amire március 11-től 75 orvos és több mint kétszer annyi asszisztensnő jelentkezhet. A Versenyképesség a gyermekek szívéért elnevezést viselő projektre a vásárhelyi egyetem és két partnere, a szívkórház illetve a Kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egy 22 millió lejes uniós pályázatot nyertek. A pénteken rajtoló képzés jelentős részét a szívkórház szakemberei tartják, de a résztvevők számíthatnak a müncheni, prágai, és zágrábi szívkórházakból érkező szívspecialisták kurzusaira is. Felmerült a kérdés, hogy egy ilyen alapos képzés után a résztvevők hol szeretnék kamatoztatni tudásukat: Romániában vagy külföldön. Suciu doktor úgy véli, ha más egyetemi központokban is úgy gondolkodnak az emberek, mint Vásárhelyen, akkor biztos nem távoznak az országból. Ugyanis a székelyföldi szívkórház nem küszködik a más nagyvárosokban már-már állandósuló személyzeti gonddal. „Amint a szaktárca újjálétesítette az előző kormány által megszüntetett marosvásárhelyi szívkórházat, a távozott személyzet nagy része visszatért hozzánk” – állítja büszkén Horaţiu Suciu.
A marosludasi tűzoltó-egység katonai tűzoltóit egy kigyulladt kisteherautóhoz riasztották az A3-as autópályára szerda délután. A tűzeset a sztráda Marosvásárhely–Kolozsvár menetirányában történt.
Néhány nap múlva megnyitja kapuit Erdély egyik legnagyobb könnyűzenei fesztiválja, a VIBE. A július 2–5. között zajló rendezvény idén is nemzetközi sztárokkal, hazai kedvencekkel, új helyszínekkel és több kényelmi fejlesztéssel várja a látogatókat.
A csütörtökön kezdődő VIBE Fesztivál ideje alatt megerősített rendőri és csendőri jelenlétre kell számítani Marosvásárhelyen és a fesztivál helyszínén. A hatóságok célja, hogy a négynapos rendezvény rendben és biztonságban teljen.
Több mint egy tucat helyszínen avatkoztak be a Maros megyei tűzoltók a keddi vihar után. A kidőlt fák autókat, tömbházakat és egy étterem teraszát is megrongálták, több településen pedig pincéket és alagsorokat öntött el a víz.
Megtalálták a tűzoltók annak a személynek a holttestét, akit kedd délután kezdtek el keresni a Maros folyóban Lekencénél.
Egy, a Maros folyóban eltűnt, feltehetően vízbe fulladt személy felkutatásához riasztották kedden a dicsőszentmártoni tűzoltóegység és a marosludasi munkapont hivatásos tűzoltóit Maroslekence térségébe.
Egy sávon halad a forgalom a marosvásárhelyi Szabadi úton, ahol két autó ütközött össze hétfőn délután.
Több mint 104 millió lejes beruházással épülhet modern aquapark és szabadidős központ Szovátán. A Maros Megyei Tanács és Szováta önkormányzata közösen nyújt be pályázatot a projekt megvalósítására, amely egész évben várná a látogatókat.
A 15-ös országúton, a Marosvécshez tartozó Disznajón bekövetkezett balesethez riasztották hétfőn reggel a dédai tűzoltóság munkatársait: egy mikrobusz és egy személyautó karambolozott.
Narancssárga hőségriasztás van érvényben Maros megyében, az előrejelzés szerint 33–37 Celsius-fok közötti csúcshőmérsékletek várhatók. A várható kánikula miatt a marosvásárhelyi önkormányzat ivóvízkutakat és párakapukat biztosít a lakosság számára.
szóljon hozzá!