Fotó: Gligor Róbert László
A vidéki iskolák vezetői igyekeznek meggyőzni a szülőket, hogy gyerekeiket ne a közeli városokba írassák, hanem a lakhelyük szerinti tanintézetekbe. Nincs ez másként Maros megyében sem.
2016. március 14., 11:472016. március 14., 11:47
Makfalván és Hármasfaluban minden feltétel adott, hogy a gyerekek szülőfalujukban tanulhassanak. Sok szülő fel sem méri, hogy miképpen érzi majd magát a gyereke egy másik közösségben. Egy makfalvit új osztálytársai sosem fognak sem erdőszentgyörgyiként, sem szovátaiként elfogadni, ha a kisvárosba megy iskolába, ugyanakkor a makfalvi társai is lassan elfordulnak tőle – véli Albert Csilla, a makfalvi Wesselényi Miklós Általános Iskola igazgatója. Szerinte a gyerekek otthoni környezetben tudnak kibontakozni és fejlődni, ahol kellően figyelnek rájuk a pedagógusok. A gyermek visszajelzést kap eredményeiről és hibáiról, nem pedig huszonkilencediknek kerül be egy huszonnyolc fős kisvárosi osztályba, ahol a pedagógusok nem tudnak mindenkivel kellőképpen foglalkozni.
„Minden szülőnek joga van azt az iskolát választani amiről úgy gondolja, hogy gyereke számára a legmegfelelőbb, de mi igyekszünk, hogy a legtöbbet nyújtsuk a gyerekeknek. Itt is vannak olyanok a feltételek, mint például Erdőszentgyörgyön, de Szolokmában és Székelyabodban is vannak olyanok, mint Marosvásárhelyen” – fogalmazott az intézményvezető, hozzátéve, hogy még nem jelentős azok száma, akiket szüleik más településen levő iskolába íratnak a községből. Albert Csilla úgy véli: nem tesz jót a gyereknek, ha szüleik más iskolába viszik. Makfalván 17 gyereket írtak már be az előkészítő osztályba, Hármasfaluban 11 a beírtak száma és öt gyerekre vár a pszichológus, de a másik két településen is folynak az iratkozások.
Vámosgálfalva községből a szomszédos Dicsőszentmárton „szippant el” gyerekeket, bár volt olyan eset, hogy nemsokára a gyereket vissza is hozták szülőfalujába – tudtuk meg Pataki Józseftől, a Fogarasi Sámuel Általános Iskola igazgatójától. Gálfalván tizenöt gyerekre számítanak a magyar tagozat előkészítő osztályába (több mint felét már bejelentették a szülők), míg a román tagozatra négyből három gyereket jegyeztek már be. Szőkefalván hat magyar gyereket várnak előkészítőbe, három pedig Dicsőszentmártonban tanul majd. Van tehát lemorzsolódás, de még nem veszélyes – teszi hozzá az igazgató, aki szerint iskolájuk jó feltételeket biztosít: sporttermet, műfüves pályát, felszerelt szaktermeket, dokumentációs és információs központot, felkészült pedagógusokat és a gyerekek szállítására iskolabuszt is. Mindemellett az oktatás délelőtt folyik a dicsői iskolákkal szemben, ahol a felső tagozatosak délután tanulnak, ami nem a legelőnyösebb a diákoknak.
Csíkfalva is mindent megtesz azért, hogy a községbeli gyerekeket ne Nyárádszeredába írassák a szülők óvodába és iskolába. Balogh Tünde igazgatónő szerint többek között azért ajánlott, hogy gyerekeinket falusi intézménybe írassuk, mert falvakon „még értéke van az emberségnek, becsületnek, kitartó pontos munkának, illedelmességnek”, továbbá az iskolák udvarai tágasak, élő környezetben, természetközelben vannak a gyerekek. És hogy miért épp a csíkfalvi általános iskolát válasszák a községbeliek vagy akár épp más községek lakói? Az igazgató szerint itt lelkes, lendületes, céltudatos, nyitott, befogadó pedagógusközösség dolgozik, amely figyelembe veszi a gyerekek értékeit és érdekeit. Az intézmény didaktikai eszközökkel, központi fűtéssel, mosdókkal korszerűen fel van szerelve, van sporterem, műfüves kis pálya, iskolabusz. A kerettantervbe foglalt tantárgyak, ismeretek átadása mellett lehetőséget biztosítanak a tehetségek, képességek kibontakozásának. Iskolai rendezvényeiken nagy hangsúlyt fektetnek az erdélyi magyar hagyományok ápolására. Az iskolában színjátszó- és néptánccsoport, iskolazenekar, furulyacsoport, focicsapat működik, kézműves, nyelvi és logopédiai foglalkozásokat tartanak, modern könyvtár, suliújság van, nemzetközi kapcsolatokat ápolnak. Tekintettel vannak az elfoglalt, munkába járó szülőkre, ezért délutáni oktatás és napközi is működik itt.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia önkénteseket toboroz a 2025–2026-os évadra. Tizennégy év feletti diákokat vagy egyetemi hallgatókat keresnek, feltétel, hogy beszéljenek magyarul és románul, egy idegen nyelv ismerete előnyt jelent.
Változik a beteglátogatási rend a marosvásárhelyi sürgősségi kórházban hétfőtől.
Segesváron felújításra szorul a Szűcsök, a Cipészek és a Szabók bástyája közötti falrész és a városháza keresi a pályázati lehetőségeket, hogy pénzt szerezzen a munkálatokra.
Az Aquaserv aláírta a szerződést az ivóvíztisztítási folyamat korszerűsítésére a gyulakutai és a küküllőszéplaki vízműveknél – jelentette be a vízszolgáltató vállalat.
A Lábbusz program szervezett, biztonságos és környezetbarát módon ösztönzi a gyalogos iskolába járást. Most Szászrégenben is beindul és Marosvásárhelyen is újraindul, bár az iskolautcák mindössze 25 perces lezárása is gondot okoz a megyeközpontban.
Újdonság, kevesen hallottak róla, vagy nem akarnak utánajárni – ez lehet az oka annak, hogy kevesen igényelték a havi ötven lejes energiautalványt – véli a marosvásárhelyi városháza illetékese. Elmondta, visszamenőleg is lehet igényelni a támogatást.
Idén is megrendezik az Erdélyi Mesterségek Ünnepét Marosvásárhelyen szeptember 27–28-án a Várudvarban. Az egyedi rendezvény gerincét a kézműves vásár és a hagyományos mesterségek bemutatása képezi, de fontos szakmai találkozási pont is.
A Maros partját és parkjait érintő fejlesztési elképzeléseket ismerteti a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, a lakosságot nyilvános fórumra hívják, hogy bemutassák az elképzeléseket.
Napok kérdése és aláírják az illetékes hatóságok a sótalanító berendezések beszerzésére vonatkozó szerződéseket és elkezdődhet a felszerelésük, beüzemelésük. Negyvenezer Maros megyei lakosnak lehet újra tiszta, vezetékes ivóvize.
A George Enescu Nemzetközi Fesztivál keretében nyitja meg az új évadot a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szerdán, amikor a Kultúrpalota nagytermében többek között az Isztambuli Állami Szimfonikus Zenekar is fellép.
szóljon hozzá!