A MOGYE-ről a Semmelweisre

A szakember nemrég – bevallása szerint nagy örömére – a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület által szervezett továbbképzők előadója volt. Őt kérdeztük.

– Marosvásárhely szülötte...

– Igen, itt születtem. Középiskolai tanulmányaimat a Bolyai Farkas Gimnáziumban végeztem, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen diplomáztam 1988-ban. Utána Moldvába, Jászvásárra helyeztek, ott dolgoztam bő egy évet. A rendszerváltáskor áttelepültem Magyarországra,  több mint 25 éve élek ott.

– Miért választotta az orvosi, tüdőgyógyászi pályát?

– Gyermekkori álmom, hogy orvos legyek. Kiskoromban többször feküdtem kórházban, ott fogalmazódott meg ez bennem, s elhatározásom a gimnáziumi évek alatt sem változott. Másrészt a szüleim gyógyszerészek, édesapám a MOGYE tanára volt, tehát volt egy ilyen jellegű kötődésem is az egészségügyhöz. Eredetileg nem tüdőgyógyásznak készültem, inkább a manuális szakmák – a sebészet, nőgyógyászat – érdekelt. Amikor kitelepültem Magyarországra, ilyen jellegű állásokat is kerestem. Aztán Veszprémbe kerültem, ahol a tüdőgyógyintézetben volt egy pulmonológusi állás. Akkor azt hittem, hogy ezek az orvosok csak a tuberkulózist gyógyítják. Mégis, nagyon jó lehetőség volt, hogy azonnal munkába állhattam, majd pár hét leforgása alatt rájöttem, hogy a tüdőgyógyászat tulajdonképpen egy kisebb belgyógyászat. A tüdőbetegeknek számos más betegsége lehet, például cukorbetegség, magas vérnyomás stb. és azokat is tudni kell kezelni. Arra is rájöttem, hogy a szakmában elég sok vizsgálati lehetőség van, hörgőtükrözés, mellkascsapolás és egyebek. Tehát nem csak a fonendoszkóppal gyógyítok, a vizsgálathoz hozzátartoznak más eszközök is. Amikor újabb munkahelyet kerestem Budapesten, már kimondottan tüdőgyógyász állást kerestem. Miután leszakvizsgáztam tüdőgyógyászatból, egyre inkább kezdett érdekelni az onkológia, tekintettel arra, hogy a betegeink 60 százaléka tüdőrákos. Úgy éreztem, nagy kihívás ezeknek a betegeknek a kezelése. Egy másik dolog, ami mindig érdekelt, az a jog volt. Az érdekelt, hogy ugyanazért a tettért, cselekedetért az egyik embert megbüntetik, meghurcolják, a másikat pedig akár fel is mentik. Magyarországra is kezdtek begyűrűzni a jogi orvosi perek, és akkor jelentkeztem az ELTE jogi szakára. Két év után jogi szakoklevelet szereztem, de azóta elvégeztem egy betegjogi képviselői tanfolyamot is. Szakmai életutam egy másik ösvényét jelenti a rehabilitációból szerzett szakvizsgám. A klinikánkon is indult rehabilitációs osztály, amely jelenleg egy újabb kihívása a medicinának, és ezen belül a pulmonológiának, tekintettel arra, hogy – amint azt nyugati tanulmányútjaim során is tapasztalhattam – a betegek a krónikus betegségekből nem gyógyulnak ki, hanem gondozásra szorulnak, de akkor is meg kell próbálni visszahelyezni őket a társadalomba, a munkahelyükre, és a tünetmentes állapotukat meghosszabbítani. Emellett tudományos munkát folytatok: a tüdőrák kezelésében elterjedten használt daganatellenes szer, a ciszplatin egy vesekárosító. Ennek a mellékhatásnak a kialakulásával, megelőzési lehetőségévél foglalkozom több mint tíz éve, ebben a témakörben szereztem idén doktori diplomát. Jelen pillanatban a SOTE Pulmonológiai Klinikájának osztályvezető főorvosa vagyok, és többek között a rehabilitációs osztályt is én vezetem.

– Mely betegségek tartoznak a tüdőgyógyászat tárgykörébe?

– A teljesség igénye nélkül próbálok meg válaszolni a kérdésére: a tuberkulózis, mely csökkenőben van, de például az idült hörghurut tekintetében még mindig alábecsüljük a betegek számát, bár egyre több embert diagnosztizálunk ezzel a betegséggel. Ide tartoznak ugyanakkor a tüdő- és mellhártyagyulladások, heveny légúti betegségek. A betegek nagy részét, több mint a felét viszont a rosszindulatú daganatos páciensek teszik ki, a tüdőrák- és a mellhártya rosszindulatú daganata, a mezotelioma. Az asztmásokkal is mi foglalkozunk. A pulmonológia tárgykörét képezi ugyanakkor az alvásdiagnosztika, az alvás alatt fellépő zavarok diagnosztizálása és kezelése. Ugyanakkor a tüdőtranszplantációra váró betegek kivizsgálása, majd a ma még Bécsben, de remélhetőleg hamarosan Budapesten történő átültetés utáni rehabilitációja is a mi feladatunk. Felfejlődőben vannak a tüdőfibrózisok, amely egy progresszív lefolyású betegség, ahol a tüdő elasztikus rostjai átalakulnak nem rugalmassá, aminek következtében csökken a légzőfelület, romlik a légzés; valamint a foglalkozási ártalmak miatt kialakult tüdőbetegségek is.

– Mikor forduljunk tüdőgyógyászhoz?

– Általában a háziorvos kollégák tudják, hogy mikor kell tüdőgyógyászhoz fordulni. De egy nem gyógyuló tüdőgyulladás esetében például mindenképp. Asztmagyanúval is pulmonológushoz kell fordulni, de a dohányosoknak is időnként javallott a szűrés. Ezenkívül ha tartós, ismétlődő köhögés, nehézlégzés áll fenn, esetleg tüdődaganat gyanújakor.

– Sokat beszélni manapság az egyre rezisztensebbé váló baktériumokról. Laikusként mit kell tudni erről?

– Az a gond, hogy egy nagyon egyszerű náthát is egy széles spektrumú antibiotikummal kezelünk, és ennek következtében kialakulhatnak rezisztenciák. És mindig láthatjuk, hogy időnként az azonos törzs nem ugyanarra az antibiotikumra érzékeny. Ezért lenne javallott a megfelelő antibiotikumos kezelés, de megtörténhet az is, hogy nem kell antibiotikum – például egy vírusos fertőzés esetében, tekintettel arra, hogy rezisztenciát tudunk kialakítani. Tehát a túlzott antibiotikum-használat miatt valóban vannak rezisztens törzsek. Ilyenkor leoltjuk, azaz kitenyésztjük a baktériumot, rezisztencia-vizsgálatot végzünk, és ennek megfelelően adjuk az antibiotikumos kezelést.

– A háziorvosok zöme mégis nagy előszeretettel írja fel az antibiotikumot.

– Mert mindenki a szövődményektől fél. Ha valakinek virális infekciója van, és amellé kap egy bakteriálist is, és abból tüdőgyulladás lesz – attól mindenki ódzkodik. A gyakorlatban azt szokták mondani, hogy a háromtól öt napig tartó, nem javuló influenza, nátha esetén antibiotikumot kell adni. Ha pedig nem javul, akkor váltani kell, illetve nálunk létezik egy ilyen ajánlás is, hogy amennyiben a tüdőgyulladás öt-hét nap alatt nem gyógyul, a beteget tüdőosztályra kell beutalni.

– Sok az influenza elleni vakcinával kapcsolatos hiedelem. Erről hogyan vélekedik a szakember?

– Az influenza elleni védőoltás kimondottan a különösen veszélyeztetett célcsoportoknál javasolt. A krónikus betegségben szenvedőknek mind indokolt lenne a vakcina. Egy egészséges fiatal vagy középkorú embernek nem biztos, hogy kell. De ismétlem: a rosszabb állapotú, idős, krónikus betegségekben szenvedő személyek esetében igen, mert náluk a szövődmények akár végzetesek is lehetnek. Esetükben egyértelműen javasolt a védőoltás, nem kell lebeszélni, hanem támogatni kell. Idült hörghurutos betegek oltása például kimondottan indokolt, mert megfázás esetén elég hamar szövődmények alakulnak ki náluk, az állapotuk nagyon romolhat, légzési elégtelenség alakulhat ki, akár intenzív osztályra is kerülhetnek.