A császár neve fedhetné fel, hogy mikor táboroztak a rómaiak Mikházánál

Az idei ásatás célja az volt, hogy a mikházi katonai táborban álló parancsnoki épület kiterjedését meghatározzák, ezért a geofizikai mérésekre alapozva három helyszínen dolgoztak: sikerült feltárni az épület két déli sarkát, és a bazilikában, azaz a parancsnoki épület törvénycsarnokában próbálták feltárni a korai fázisokhoz köthető építészeti elemeket.

A több éve folyó ásatások nyomán tavaly létrejött egy régészeti park Mikházán, azaz kivontak a mezőgazdasági termelésből egy olyan területeket, ahol a talajban értékes leletek vannak. Ezt annak érdekében tették, hogy a szántás és egyéb munkálatok ne tegyék tönkre a fellelhető régészeti emlékeket, épületmaradványokat, hanem azokat gyepesítve megőrizhessék, majd feltárhassák a csaknem kétezer éves emlékeket. De az eredmények bemutatása is fontos, ezért a tavaly két idődoboznak nevezett kiállítópavilon épült, amely a három év leleteit mutatja be, a katonai parancsnokság és a római fürdő eddig feltárt elemeit.

Ugyanebben az övezetben húzódik az egykori civil település egy része is, hiszen az itt állomásozó mintegy ötszáz katona mellett egy másfél-kétezres lakosú falu is volt, ahol a katonák családjai, kereskedők, kézművesek, a katonák kiszolgálói, ellátói éltek. A 140X160 méter nagyságú táborban a Cohors Prima Augusta Ituraeorum nevű csapat állomásozott. Őket Szíriában toborozták Augustus császár idején, kitűnő íjászok voltak, majd a mai Magyarország területére irányították őket. Dácia meghódítása után néhány évig a mai Szilágyságban állomásoztak, majd a mikházi katonai tábor létrejötte után ide helyezték, és annak feladásáig ez az egység védte a Nyárád felső folyásánál a határvonalat.

A régészeknek konkrét elképzelésük van arról is, hogy miként kellene bemutatni a feltárt tábori épületeket, leleteket. Az idén szeretnének tervet készíttetni, majd az engedélyek és a finanszírozás megszerzése után egy védőszerkezetet állítanának fel a parancsnoksági épület fölé, amely annak volumenét is jelezné, de meg is óvná a téli fagyoktól az épületmaradványokat. A muzeális célú építményben modern anyagok használatát is elképzelhetőnek tartják, továbbá ezáltal növelnék Mikháza és a Nyárádmente turisztikai vonzerejét is.

Pánczél Szilamér, a Maros Megyei Múzeum régésze, az ásatások egyik vezetője szerint szenzációs eredmény, hogy azonosították a katonai parancsnok tribünjét a törvénycsarnokban. A tribün alatt egy börtöncella volt, ahová bezárva a gyanúsított katona vagy civil végighallgatta az éppen folyó perét. Ennek közelében tavaly egy korabeli bilincset is találtak. Bár később a faszerkezetű emelvény leégett, ilyen jól dokumentált leletegyüttest az egykori római birodalom területén ritkán találtak. Mindezek mellett idén előkerült egy nagyon jó állapotban levő horgonyfibula, azaz ruhatű, de rábukkantak vallási szertartásokban használt „kígyós edények” darabjaira is, és előkerült egy párduchoz hasonló mágikus állatot ábrázoló, ezüstözött bronzlemez, sőt egy császárnak állított mészkőfelirat töredéke is. Ha a töredékből sikerülne megfejteni a császár nevét, az felfedhetné a tábor építésének vagy átépítésének idejét is.