
Fotó: Szucher Ervin
Kijátszották a marosjáraiak a korábbi időjárás viszontagságait, és szinte négyezer kiló szilvából olyan lekvárt főztek, hogy a vásárlók mind a tíz ujjukat megnyalták kóstolása után.
2017. szeptember 17., 17:112017. szeptember 17., 17:11
Szombaton közel 30 Celsius-fokos napsütés mosolygott Marosjárára és a kis dombok közti falu vendégeire. A vénasszonyok nyara hősége nem is sejttette, hogy akkor, amikor a leginkább szükség lett volna a nap sugaraira, beállt egy hirtelen fagy, és tönkretette a falu szinte teljes szilvatermését. Pedig aztán
Kolcsár Gyula gernyeszegi polgármester és önkormányzata nem ült tétlenül, hamar kisütötte, miből főzi ki a lekvárt. A szervezők, ha már négy éven keresztül sikeresen rendezték a fesztivált, amelyre ráadásul az idén még brüsszeli támogatást is kaptak, ezúttal sem mondhattak le a gasztro-kulturális ünnepélyről, inkább gondoskodtak a gyümölcs pótlásáról. A Szilágy megyéből hozott szilva „tette is a dolgát”: pontosan úgy rotyogott az üstben, mint ahogy tette volna a helyi termés. Amikor meg kóstolásra érett, csak egy-két helyi nagymamakorú háziasszony jegyezte meg, hogy
A látványkonyhában az idén is Kapás Margit és férje, Imre volt a főszereplő; a középkorú házaspár kerek nyolc órán keresztül keverte-kavarta az óriásüst tartalmát.
Fotó: Szucher Ervin
„Nem nehéz – mondta az asszony – csak türelem kell hozzá.” Neki márpedig van, hisz öt esztendeje végzi fesztiválról fesztiválra ugyanazokat a beidegződött kavarási mozdulatokat. A receptről kérdezett főszakács nem árult semmi különösebb titkot, csak annyit jegyzett meg, hogy
Az ízléses csomagolásról és árusításról a Máltai Szeretetszolgálat marosvásárhelyi hölgykülönítménye gondoskodott. A kilónként 27 lejért kínált portékának pedig igencsak nagy keletje volt. Olyannyira, hogy akinek este már nem jutott, megfogadta, hogy jövőben korábban tisztét teszi a vásárban.
Aki nem kimondottan a kotyóért vagy lekvárért látogatott ki a Maros megyei faluba, az gyümölcs vagy párlat formájában is megízlelhette a szilvát. Mert ott volt a standokon a Plébánia szilvapálinkája, amit almával vagy körtével lehetett kiegészíteni, esetleg lenyomtatni.
Fotó: Szucher Ervin
A plébános a szőlőbor kínálatáról sem feledkezett meg, mint ahogy a Vásárhelyről érkezett Dénesi Ildikó faragott mézeskalácsokat ajánlott a látogatóknak. A szellemi-lelki táplálékról Kentelki Gábor fiatal képzőművész gondoskodott, akinek olajfestményeiből összeállított tárlatát a kultúrotthonban lehetett megtekinteni, valamint a színpadon fellépő táncosok, zenekarok, énekesek. Közülük a színfoltot az idén is az anyaországból érkezett demecseri fúvószenekar jelentette, amely a falu utcáin végigvonulva, elsőnek adta meg a hangot a szilvafőzéshez elengedhetetlen „rotyogó hangulathoz”.
A helybéliek az idén is kitettek magukért, olyan lekvárt főztek, amelynek megkóstolása után az ember mind a tíz ujját megnyalhatta.
olyan szilvalekvárt kotyvasztottak, amely nem csak a konyhában aratott sikert, azt még az autószerelők is számtalanszor megemlegették.
A faluban ugyanis, akinek kocsijának vagy traktorjának kiment a hengerfej-pakolása, nem költötte a pénzét újra. Bekente szilvalekvárral, és úgy összeragasztotta, hogy onnan aztán egy csepp olaj ki nem buggyant. Ezt a hajdani mezőgazdasági állomásnál dolgozók most is büszkén el-elemlegetik.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
szóljon hozzá!