Fejér Szilárd kémikus-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont – amely egyike annak a hét laboratóriumnak országszerte, amelyek a különböző vírusvariánsok beazonosítására szolgáló szekvenálásokat végzik – vezetője a napokban, a közösségi hálón közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a laboratóriumukban talált pozitív teszteredményekkel mindaddig más megyék (és országok) statisztikáját „gazdagították”, de aznap találtak egy Kovászna megyebeli delta-gyanús mintát.

Az Országos Közegészségügyi Intézetnek az aggodalomra okot adó vírusvariánsok (VOC) megjelenésével foglalkozó keddi, heti jelentésében egy igazolt delta-vírusvariáns általi fertőzés szerepel Kovászna megye esetében.

Egyébként a keddi országos jelentés szerint mindeddig már 36 megyében bukkant fel a delta-variáns.

Hargita megye: már vannak gyanús esetek

Hargita megyében hivatalosan még nem igazolták a delta-vírusvariáns megjelenését, de a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője biztos benne, hogy már itt is megjelent ez a vírusváltozat. „Én meg vagyok győződve róla, hogy van nálunk is, ez nem áll meg a megyehatáron.

– fogalmazott Tar Gyöngyi. Elmondta, ez egy meglehetősen drága vizsgálat, ezért az ilyen jellegű elemzéseket végző laboratóriumban meg kell várják, hogy megfelelő számú minta összegyűljön, különben nem gazdaságos a vizsgálat. Ez miatt több hétbe is beletelhet, amíg megérkezik az eredmény, előfordul, hogy addigra már beteget hazaengedték a kórházból. „Ennek már csak azért van értelme, hogy tudjuk, van nálunk vagy nincs (igazolt delta-variáns általi fertőzés, szerk. megj.).” Tar Gyöngyi szerint aggasztó az alacsony átoltottsági arány is.

Ha meglett volna, akkor most egészen másképp dőlnénk hátra. Akkor most nem rettegnénk, hogy megint maszkot kell viselni, vagy megint be fognak zárni az iskolák” – fogalmazott. Kitért ugyanakkor arra is, hogy egy tudományos összehasonlítás szerint az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer oltóanyagának a hatékonysága is csökken valamelyest a delta-vírusvariánssal szemben, de a tanulmányok alapján még így megnyugtatóan jó védettséget ad ellene.

Alacsony az átoltottsági arány

Hargita megyében azonban sokan nem hagyatkozhatnak az említett védettségre a küszöbön álló negyedik hullámban (Hargita megyében csak a harmadik, ugyanis itt az első országos hullámban nem voltak megbetegedések), ugyanis – amint azt Tar Gyöngyitől megtudtuk,

Az országos kimutatás szerint ugyan múlt héten 21,4 százalékos volt ez az arány, de a megyei népegészségügyi igazgatóság frissebb népességi adatok alapján számol, mint az országos oltáskoordinációs bizottság, a megyei adatok a pontosabbak, és azok alapján biztosan nem haladja meg a húsz százalékot az átoltottsági arány – magyarázta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

Az országos oltáskoordinációs bizottság kedden frissített heti adatai szerint

A friss országos jelentésben egyébként Hargita megye 21,56 százalékkal szerepel. A székelyföldi megyék közül Maros megyében a legmagasabb az átoltottsági arány – nagyobb a 26,15 százalékos országos átlagnál –, ott ugyanis a teljes lakosságnak a 28,04 százaléka van beoltva, ezzel a kilencedik az országos listán.

Az utolsó helyen Suceava megye található 15,57 százalékos aránnyal.