Hirdetés
Hirdetés

Már javában gyülekeznek hosszú útjukra a vándormadarak

Lövétén is ma van a búcsú •  Fotó: Egyed József/Székely Kalendárium

Lövétén is ma van a búcsú

Fotó: Egyed József/Székely Kalendárium

A Nagyboldogasszonnyal kezdődő „két asszony köze” záró napjához érkeztünk, amikor a katolikus egyház Mária születését ünnepli. Ezért mondják egyes helyeken, hogy az arra érdemesek, ha ma korán reggel egyedül mennek ki a kertjük végébe, és megnézik az aranyszegéllyel díszített kelő Napot, meglátják benne Szűz Mária bölcsőjét és a körülötte levő rózsákat. Avagy magát a Napba öltözött asszonyt. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg a földi születésnapját.

Kocsis Károly

2023. szeptember 08., 08:022023. szeptember 08., 08:02

Kisboldogasszony vagy Kisasszony napját már a 7. században megünnepelték Rómában, amit I. Sergius pápa körmenet elrendelésével szentesített. Ezt a 9. században már Európa más részein is gyakorolták, a Magyar Királyságban a 11. századig visszakövethető a forrásokban, magyar elnevezése pedig a 14. századig. Kultusza a barokk korban bontakozott ki. Egyes néprajzkutatók ősi pogány őszkezdő napnak tartják.

Sok helyen az asszonyok napjának hajnalán kimentek a folyópartra, közeli dombra vagy mezőre, és – hacsak felhő nem akadályozta – ott nézték a napkeltét, miközben alkalomhoz illő népi imádságokat mondogattak.

Munkatilalom is érvénybe lépett ilyenkor, különösen a sütésre, szövésre és a fonásra vonatkozólag. Ez természetesen főként az asszonyokat és a lányokat érintette, de még a fecskék sem indulnak el hosszú útjukra, bármilyen szép is az idő – igaz, már javában gyülekeznek. Ezért aztán Fecskehajtó Kisasszonynak is nevezik.

Hirdetés

Aki nem ment misére, az fűzfavesszőt szedett a patak partján, ami eddigre éppen megérett, már nem törött, azaz hajlékonnyá, sokoldalúan fölhasználhatóvá vált, például kosárfonáshoz, kukoricaszárak összekötéséhez. Arra azonban vigyáztak, hogy a mederbe ne essenek bele, mert amint azt Halász Péter a moldvai Frumoszán lejegyezte: „Kicsiboldogasszony napján az asszonyféléknek vétek belemenni a vízbe.”

Gazdákat sürgető

A jó gazdaember inkább az eget kémlelte ilyenkor, mert a ritkaszemű eső csapadékos őszt jósolt. Ez késleltette a vetési munkálatokat, amit például Fenyéden ezen a napon kezdtek el, és ekkor verték le a diót is. Pozsony Ferenctől tudjuk, hogy

a háromszéki Zabolán viszont Kisasszony napig ajánlatos volt az őszi gabonát elvetni, mivel utána hirtelen hidegre fordult az idő.

„Ha jól vetsz, jól aratsz,/ Ha szép az idő, nagy termés van” – mondogatták. Máshol így fogalmaztak: „Ha szeptember tízig nem teszed a magot a fődbe/, Hadd az Istennek, hogy legyen magja örökre!” Utána a havasi román pásztorok már szabadon legeltethették nyájaikat a szántóföldeken.

Parajdon, Korondon, Sóváradon vagy Szovátán szintén Kisasszony hetét tartották a legjobb vetőhétnek. Korondon az utána következőt üszöghétnek nevezték, mert az akkor elvetett búza üszkös lesz, a rá következőt szalmahétnek, minthogy az akkor elvetett búzának nem lesz hosszú, tömött szemű feje, hanem léha, üres fejeket terem, csak a szalmája hosszú, és aztán Szent Mihály hetét tartották újból jó vetőidőnek – írja Barabás László.

A mai esőtől sem kell azonban föltétlenül megijedni, mert egyrészt Vadasdon sarjútermést ígér, máshol meg ellentétes napnak tartották, miszerint amilyen az idő ezen a napon, annak az ellentéte következik be az ősz folyamán.

A varságiak úgy vélték, ha Kisasszonyra nem esik le a hóharmat, még két hétig – a sóvidékiek szerint Szent Mihály napjáig – szárazak maradnak a hajnalok. Ennek viszont örültek, mert a dér „agyonütötte” a kukoricát, nem érett meg.

Sokfelé ezen a napon álltak munkába a cselédek, néhol ekkor kezdték a krumpli ásását. Farkaslakán csak eddig a napig keltették a csirkét, hogy utána ne kelljen „nadrágot szabatni” rá, egyes helyeken eddigre igyekeztek alvóra szemezni a gyümölcsfákat.

Szétáradó tisztelet

Sehol a világon nincs annyi Mária-kegyhely, mint a Kárpát-medencében, csak Magyarországon közel 180 templomot vagy kápolnát emeltek Kisboldogasszony tiszteletére. Székelyföldön Csíkrákoson, Egerszéken, Gyergyószentmiklóson (örmény templom), Hármasfaluban, Hosszúaszón, Imecsfalván, Jobbágytelkén, Kézdisárfalván (az 1817-ben épült kápolna már nem áll), Lövétén, Székelyudvarhelyen (Ugron-kápolna), Székelyvéckén, Tusnádfürdőn, Zalánpatakon, Zágonban és Zetelakán.

A csíkrákosi vártemplom •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A csíkrákosi vártemplom

Fotó: Pinti Attila

Imecsfalván a búcsús szentmisét idén nem a napján, hanem szeptember 9-én 11 órától tartják, Gyergyószentmiklóson szeptember 10-én 12,30-tól (homíliát mond Kovács Gergely érsek, örm. kat. apostoli kormányzó), Hosszúaszón pedig augusztus 10-én 13 órától. Kissé távolabb esik hozzánk, de a Maros völgyében fekvő Lippával szemben lévő, híres, impozáns, kéttornyú máriaradnai kegytemplomnál is ezen a napon imádkozik a legtöbb zarándok.

Kisboldogasszonynak az ozsdolaiak is fogadalmat tettek a második világháború idején, amikor a településen dúló nyolcnapos lövöldözésnek és tűzvésznek éppen 1944. szeptember 8-án szakadt vége, és az addig néma harangok megszólaltak. Az idősök a falu megmenekülésének emlékére a gyermekeikre hagyták Kisasszony megünneplését, és később bizony gyakran lehetett hallani olyan szóbeszédet, miszerint

aki ezen a napon dolgozni ment, villámcsapás érte a mezőn, leégett a háza vagy a csűrje.

Sőt egy alkalommal a községhez tartozó Hilibben 5–6 csűr is a tűz martalékává vált Kisasszony napján, ami különös nyomatékot adott a munkatilalomnak.

Szomszédban ünneplők

Az egyébként református Vadasdra házasság útján bekerült katolikusok a Gyulakuta melletti Bordosra mennek rokonlátogatni, vagy a székelyvéckei búcsún vesznek részt. A munkatilalmat szintén szigorúan betartó és megszegőit a kővé változó kenyértészta történetével ijesztgető varságiaknak viszont mindig a zetelaki búcsú jut eszükbe az ünnepről.

Idézet
Bár a varságiak Oroszhegyről származtak, sok gazdasági, rokoni, baráti kapcsolat fűzte őket a szomszédos és viszonylag könnyen elérhető Zetelakához, így természetes, hogy Kisasszony napján néhány szekér mindig tartott Zetelaka felé, hogy utasai vendégeskedjenek a búcsúban. A varsági pap legtöbbször segédkezett a zetelaki búcsús nagymise celebrálásában, ezért Varságon csak este tartott misét

– olvassuk Bártj Jánosnál.

Mária születésnapja nem tévesztendő a névnapjával (Szűz Mária Szent Neve), amit szeptember 12-én ünnepelnek a katolikusok. Tiszteletét XI. Ince pápa rendelte el Bécs török alóli felszabadítása után, 1683. szeptember 12-ét követően, bár megtartását Róma már 1513-ban jóváhagyta. Népszokás alig kötődik hozzá, miután alig négy nap választja el Kisasszony napjától, de Székelyföldön és vonzáskörzetében ekkor tartják a székelyszállási, homoróddaróci, kökösi, székelybetlenfalvi, marosjárai hívek, valamint az altorjai és szencsendi (Pálpataka) kápolna búcsúját, de a csíksomlyói kegytemplomban is búcsús szentmisét celebrálnak.

A Kisasszony-napi munkatilalom megszegésének mondái közül Barabás László ezeket jegyezte fel a Sóvidéken:

Vót egy öregasszony a sófali hegybe. Készült sütni. Mondta a szomszéd, ne süssön, me hónap Küsasszony napja. Azt mondja az asszony, ne búsújon, míg a küsasszonyok érkeznek, addig a kenyerem kisül. Nekifogott, behevített a kemencébe. De a küsasszonyok érkeztek, s neki leégett a háza s a csűrje. (Parajd)

Volt egy öregasszony a faluba. Mondták, ne süssön ma, met Kisasszony napja. Azt mondta, míg a küsasszonyok felkelnek, ő addig kiszedi a kenyeret. De meggyúlt a kemencéje, s elégett. Ne süss Kisasszony napján, mert nem jó. (Sóvárad)

Vót egy asszony, aki Kisasszony napba szőtt. Akkó nem szabad szőni, de az asszony mégis beleült az osztovájába, hogy szőjön. Ahogy beleült, azonnal bálvánnyá változott, s a csürkék es körülötte. (Parajd)

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int

Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”

Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.

Adománygyűjtő akció a Hammnál
Adománygyűjtő akció a Hammnál
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

2025. december 12., péntek

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy

Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér

Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér
2025. december 12., péntek

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt
2025. december 12., péntek

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Majdnem tíz százalékos volt az infláció novemberben

Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Majdnem tíz százalékos volt az infláció novemberben
2025. december 12., péntek

A PPC Energie anyanyelveden beszél az energiáról

Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?

A PPC Energie anyanyelveden beszél az energiáról
2025. december 12., péntek

Rengett a föld péntek hajnalban

A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld péntek hajnalban
Rengett a föld péntek hajnalban
2025. december 12., péntek

Rengett a föld péntek hajnalban

Hirdetés