
Lövétén is ma van a búcsú
Fotó: Egyed József/Székely Kalendárium
A Nagyboldogasszonnyal kezdődő „két asszony köze” záró napjához érkeztünk, amikor a katolikus egyház Mária születését ünnepli. Ezért mondják egyes helyeken, hogy az arra érdemesek, ha ma korán reggel egyedül mennek ki a kertjük végébe, és megnézik az aranyszegéllyel díszített kelő Napot, meglátják benne Szűz Mária bölcsőjét és a körülötte levő rózsákat. Avagy magát a Napba öltözött asszonyt. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg a földi születésnapját.
2023. szeptember 08., 08:022023. szeptember 08., 08:02
Kisboldogasszony vagy Kisasszony napját már a 7. században megünnepelték Rómában, amit I. Sergius pápa körmenet elrendelésével szentesített. Ezt a 9. században már Európa más részein is gyakorolták, a Magyar Királyságban a 11. századig visszakövethető a forrásokban, magyar elnevezése pedig a 14. századig. Kultusza a barokk korban bontakozott ki. Egyes néprajzkutatók ősi pogány őszkezdő napnak tartják.
Munkatilalom is érvénybe lépett ilyenkor, különösen a sütésre, szövésre és a fonásra vonatkozólag. Ez természetesen főként az asszonyokat és a lányokat érintette, de még a fecskék sem indulnak el hosszú útjukra, bármilyen szép is az idő – igaz, már javában gyülekeznek. Ezért aztán Fecskehajtó Kisasszonynak is nevezik.
Aki nem ment misére, az fűzfavesszőt szedett a patak partján, ami eddigre éppen megérett, már nem törött, azaz hajlékonnyá, sokoldalúan fölhasználhatóvá vált, például kosárfonáshoz, kukoricaszárak összekötéséhez. Arra azonban vigyáztak, hogy a mederbe ne essenek bele, mert amint azt Halász Péter a moldvai Frumoszán lejegyezte: „Kicsiboldogasszony napján az asszonyféléknek vétek belemenni a vízbe.”
A jó gazdaember inkább az eget kémlelte ilyenkor, mert a ritkaszemű eső csapadékos őszt jósolt. Ez késleltette a vetési munkálatokat, amit például Fenyéden ezen a napon kezdtek el, és ekkor verték le a diót is. Pozsony Ferenctől tudjuk, hogy
„Ha jól vetsz, jól aratsz,/ Ha szép az idő, nagy termés van” – mondogatták. Máshol így fogalmaztak: „Ha szeptember tízig nem teszed a magot a fődbe/, Hadd az Istennek, hogy legyen magja örökre!” Utána a havasi román pásztorok már szabadon legeltethették nyájaikat a szántóföldeken.
Parajdon, Korondon, Sóváradon vagy Szovátán szintén Kisasszony hetét tartották a legjobb vetőhétnek. Korondon az utána következőt üszöghétnek nevezték, mert az akkor elvetett búza üszkös lesz, a rá következőt szalmahétnek, minthogy az akkor elvetett búzának nem lesz hosszú, tömött szemű feje, hanem léha, üres fejeket terem, csak a szalmája hosszú, és aztán Szent Mihály hetét tartották újból jó vetőidőnek – írja Barabás László.
A varságiak úgy vélték, ha Kisasszonyra nem esik le a hóharmat, még két hétig – a sóvidékiek szerint Szent Mihály napjáig – szárazak maradnak a hajnalok. Ennek viszont örültek, mert a dér „agyonütötte” a kukoricát, nem érett meg.
Sokfelé ezen a napon álltak munkába a cselédek, néhol ekkor kezdték a krumpli ásását. Farkaslakán csak eddig a napig keltették a csirkét, hogy utána ne kelljen „nadrágot szabatni” rá, egyes helyeken eddigre igyekeztek alvóra szemezni a gyümölcsfákat.
Sehol a világon nincs annyi Mária-kegyhely, mint a Kárpát-medencében, csak Magyarországon közel 180 templomot vagy kápolnát emeltek Kisboldogasszony tiszteletére. Székelyföldön Csíkrákoson, Egerszéken, Gyergyószentmiklóson (örmény templom), Hármasfaluban, Hosszúaszón, Imecsfalván, Jobbágytelkén, Kézdisárfalván (az 1817-ben épült kápolna már nem áll), Lövétén, Székelyudvarhelyen (Ugron-kápolna), Székelyvéckén, Tusnádfürdőn, Zalánpatakon, Zágonban és Zetelakán.
A csíkrákosi vártemplom
Fotó: Pinti Attila
Imecsfalván a búcsús szentmisét idén nem a napján, hanem szeptember 9-én 11 órától tartják, Gyergyószentmiklóson szeptember 10-én 12,30-tól (homíliát mond Kovács Gergely érsek, örm. kat. apostoli kormányzó), Hosszúaszón pedig augusztus 10-én 13 órától. Kissé távolabb esik hozzánk, de a Maros völgyében fekvő Lippával szemben lévő, híres, impozáns, kéttornyú máriaradnai kegytemplomnál is ezen a napon imádkozik a legtöbb zarándok.
Kisboldogasszonynak az ozsdolaiak is fogadalmat tettek a második világháború idején, amikor a településen dúló nyolcnapos lövöldözésnek és tűzvésznek éppen 1944. szeptember 8-án szakadt vége, és az addig néma harangok megszólaltak. Az idősök a falu megmenekülésének emlékére a gyermekeikre hagyták Kisasszony megünneplését, és később bizony gyakran lehetett hallani olyan szóbeszédet, miszerint
Sőt egy alkalommal a községhez tartozó Hilibben 5–6 csűr is a tűz martalékává vált Kisasszony napján, ami különös nyomatékot adott a munkatilalomnak.
Az egyébként református Vadasdra házasság útján bekerült katolikusok a Gyulakuta melletti Bordosra mennek rokonlátogatni, vagy a székelyvéckei búcsún vesznek részt. A munkatilalmat szintén szigorúan betartó és megszegőit a kővé változó kenyértészta történetével ijesztgető varságiaknak viszont mindig a zetelaki búcsú jut eszükbe az ünnepről.
– olvassuk Bártj Jánosnál.
Mária születésnapja nem tévesztendő a névnapjával (Szűz Mária Szent Neve), amit szeptember 12-én ünnepelnek a katolikusok. Tiszteletét XI. Ince pápa rendelte el Bécs török alóli felszabadítása után, 1683. szeptember 12-ét követően, bár megtartását Róma már 1513-ban jóváhagyta. Népszokás alig kötődik hozzá, miután alig négy nap választja el Kisasszony napjától, de Székelyföldön és vonzáskörzetében ekkor tartják a székelyszállási, homoróddaróci, kökösi, székelybetlenfalvi, marosjárai hívek, valamint az altorjai és szencsendi (Pálpataka) kápolna búcsúját, de a csíksomlyói kegytemplomban is búcsús szentmisét celebrálnak.
A Kisasszony-napi munkatilalom megszegésének mondái közül Barabás László ezeket jegyezte fel a Sóvidéken:
Vót egy öregasszony a sófali hegybe. Készült sütni. Mondta a szomszéd, ne süssön, me hónap Küsasszony napja. Azt mondja az asszony, ne búsújon, míg a küsasszonyok érkeznek, addig a kenyerem kisül. Nekifogott, behevített a kemencébe. De a küsasszonyok érkeztek, s neki leégett a háza s a csűrje. (Parajd)
Volt egy öregasszony a faluba. Mondták, ne süssön ma, met Kisasszony napja. Azt mondta, míg a küsasszonyok felkelnek, ő addig kiszedi a kenyeret. De meggyúlt a kemencéje, s elégett. Ne süss Kisasszony napján, mert nem jó. (Sóvárad)
Vót egy asszony, aki Kisasszony napba szőtt. Akkó nem szabad szőni, de az asszony mégis beleült az osztovájába, hogy szőjön. Ahogy beleült, azonnal bálvánnyá változott, s a csürkék es körülötte. (Parajd)
A várban található korcsolyapálya megnyitotta kapuit, és szeretettel várja a kicsiket és nagyokat egyaránt, hogy együtt élvezhessék a korcsolyázás örömét és az ünnepi hangulatot!
Jelentős időjárás-változást jeleznek előre a meteorológusok vasárnaptól: előbb az ország északi, északnyugati, majd a középső részén fog nagyot csökkenni a hőmérséklet.
Országszerte károkat okozott az éjszakai szélvihar: huszonnégy megye nyolcvanegy településén riasztották a tűzoltókat, miután fákat és villanyoszlopokat döntött ki az erős szél, épületeket rongált meg.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben kijelentette, Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
2027 végén megszűnik a Romániában is elérhető SkyShowtime streamingplatform. A több mint húsz országban működő szolgáltatás bezárásáról szerdán tájékoztatták az alkalmazottakat – számolt be a The Hollywood Reporter.
Kidőlt fák miatt teljesen lezárták a Parajd és Gyergyószentmiklós közötti 13B jelzésű országutat, a viharos szél több Hargita megyei útszakaszon is gondokat okoz. A Bucsinon délelőtt tíz óráig próbálják felszabadítani az utat.
Befejeződtek a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtér kifutópályájának felújítási munkálatai, így november 22-én, vasárnap 19 órától újraindulhat a légi forgalom.
Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.
A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.
szóljon hozzá!