Már fiatalon tenni kell az anyagilag kiegyensúlyozott nyugdíjaskorért

A kötelező magánnyugdíjjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról Szász Lenkével, az egyik országos magánnyugdíjpénztár csíkszeredai kirendeltségének munkatársával beszélgettünk.

A kötelező magánnyugdíjról a többéves csend után tavaly kezdtek el ismét beszélni, amikor a kormány azt fontolgatta, hogy teljesen megszünteti azt. Ezt a lehetőséget aztán elvetették, jelenleg pedig arról az elképzelésről tárgyalnak, hogy opcionálissá tegyék a második pillért, vagyis az adófizetők választhatnának, hogy fizetik a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulást, vagy a teljes összeget az államkasszába folyósítják.

A további részletek előtt azonban érdemes tisztázni, mit is jelent a három pillér.

• Az elsőt az állami nyugdíjrendszer képezi

• A magánbiztosítók által kezelt második pillért az állami nyugdíjként befizetett járulék egy részéből töltik fel úgy, hogy az állam átutalja a magánbiztosítóknak a biztosított személyt megillető járulékhányadot

• A harmadik az önkéntes alapon vállalt és befizetett magánnyugdíj

A kötelező magánnyugdíj bevezetésekor a 35–45 év közöttiek eldönthették, hogy szeretnének-e élni a lehetőséggel, a 35 év alatti munkavállalóknak kötelező volt, azok pedig, akik 2008 után álltak munkába, automatikusan bekerülnek a rendszerbe.

„Az előírások szerint az alkalmazástól számított első három hónapban választaniuk kell egy magánnyugdíjpénztárt, amely a kötelező magánnyugdíjukat kezeli. Ha ezt elmulasztják, véletlenszerűen besorolják a friss alkalmazottakat valamelyik szolgáltatóhoz. Ez gyakran megtörténik, mivel sokan nem tudnak a lehetőségről, szerintem tizenkettedik osztály végén tartani kellene erről egy ismertetőt a végzősöknek. A rendszer egyébként úgy működik, hogy a bruttó fizetés bizonyos százaléka megy az állami nyugdíjalapba, ebből pedig 3,75 százalék kerül abba a kötelező magánnyugdíjalapba, amit az alkalmazott választott vagy a választás elmulasztása esetében véletlenszerűen kapott. Ez a rész magántulajdon, a többi pedig az államkasszába folyik be, ebből fizetik ki a mostani nyugdíjasok havi nyugdíját.

Ez azt jelenti, hogy az a pénz vagy az enyém, vagy a családomé lesz. Ha aktív korban veszti életét a munkavállaló, akkor is megörökli a családja, az örökös pedig kiveheti ezt az összeget, vagy dönthet úgy is, hogy hozzácsatolja a saját számlájához” – sorolta a tudnivalókat Szász Lenke.

Kitért arra is: azt, hogy a kedvezményezettek pontosan miként kapják majd kézhez nyugdíjas korukban a magánnyugdíj-alapokon összegyűlt összeget, egyelőre nem lehet tudni.

– húzta alá a szakember.

Szász Lenke szerint azért tekinthető a kötelező magánnyugdíj a legbiztosabb pontnak a három pillér közül, mert ez magántulajdon, erre valóban lehet számítani. Az állami nyugdíj ezzel szemben az éppen aktuális politikai döntéseken múlik, és könnyen megtörténhet, hogy évek múlva a nyugdíjpont értéke jóval alacsonyabb lesz. Emellett

A problémát súlyosbítja, hogy hamarosan nyugállományba vonul a „dekrétumgyerekeknek” nevezett korosztály nemzedéke. Arról a generációról van szó, amely a Ceaușescu-diktatúra által a népszaporulat felgyorsítása érdekében, az abortusz betiltásáról 1966-ban hozott rendelet utáni három évben született, és amelynek 1,8 millió tagja 2030-ban kezdi a nyugdíjba vonulást. Ekkor a foglalkoztatottak mintegy harmadának eltűnésével jelentősen megfordul a hatmillió aktív dolgozó és 5,3 millió nyugdíjas jelenlegi aránya.

Az első pillér körülötti bizonytalanság mellett a harmadik, tehát az önkéntesen befizetett magánnyugdíjnak is vannak szépséghibái. „Bár azt 60 éves kor után ki lehet venni, ehhez három alapfeltételnek kell eleget tenni: legkevesebb 90 hozzájárulás kell szerepeljen, a számla értéke elég kell legyen a minimális nyugdíjra, és a kedvezményezett be kell töltse a 60. életévét. A probléma az, hogy az állam 2008 óta még ma sem határozta meg, mi az a minimális nyugdíj. Nem tudjuk, hogy ez a fogalom mit takar, így pedig nem lehet teljesíteni a három feltételt. A másik szépséghiba, hogy az önkéntes magánnyugdíj aktív korban adómentes, nyugdíjas korban azonban adót kell fizetni utána” – hívta fel a figyelmet.

Az elmúlt időszakban tárgyalt híresztelésekkel kapcsolatosan a szakember kiemelte, amennyiben valóban lehetőséget adnak a munkavállalóknak arra, hogy válasszanak az első és a második pillér között, mindenkit arra biztat, hogy utóbbiról semmiképp se mondjanak le.

„Gyűjtsenek tovább idősebb korukra a magánbiztosítóknál, de emellett más lehetőségeket is vegyenek figyelembe. Annak, aki egész életében önfenntartó volt, hatalmas csapás, ha idős korában az alacsony nyugdíja miatt nem tudja eltartani magát, esetleg a gyerekei segítségére szorul. A nyugdíjrendszer kiszámíthatatlansága miatt erre minden esély megvan, és ha a fiatalok nem terveznek előre, nem gondolnak már most a nyugdíjas éveikre, rájuk is ez várhat. Alternatívákat kell keresni, érdemes elgondolkodni azon, mit tehetnek most annak érdekében, hogy a nyugdíjas éveikben nyugodtan tudjanak élni. Érdemes időt szakítani arra, hogy leüljenek egy szakértővel, és megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak. Fontos az is, hogy ha valaki úgy dönt, nyit egy számlát, amelyre lehetőségei szerint havonta betesz egy kisebb-nagyobb összeget, olyan számlát válasszon, amelyhez nem lehet ingyenesen hozzányúlni.

Az ember nagyon könnyen elcsábul, és ha térítésmentesen juthat hozzá a félretett pénzhez, meg is teszi. Létezik olyan lehetőség, hogy egy bizonyos időre kössenek szerződést, és ha azelőtt akarnak hozzáférni, annak megvan az ára, ami esetenként elég magas ahhoz, hogy meggondolja az illető, érdemes-e felborítani a szerződést mondjuk egy új mobiltelefon miatt” – zárta Szász Lenke.