
Hogy az időskorra csak a nyugodt időtöltés maradjon, érdemes időben lépni
Fotó: Barabás Ákos
Noha a számok valóban azt mutatják, hogy egyre kevesebb az esélye, hogy a fiatal generáció a maihoz hasonló időskori juttatásban, vagyis nyugdíjban részesüljön, a legtöbben vagy nem akarnak foglalkozni ezzel a távolinak tűnő kérdéssel, vagy abban reménykednek, hogy valamilyen gazdasági reform kapcsán magától megoldódik a helyzet. Van azonban egy ezeknél kézzelfoghatóbb és eredményesebb megoldás is: az öngondoskodás.
2020. február 02., 19:582020. február 02., 19:58
2020. február 03., 09:132020. február 03., 09:13
A születések alacsony száma és a várható élettartam meghosszabbodása következtében a lakosság elöregedése egyre inkább érezhetővé vált az elmúlt években, ami egyebek mellett az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából is problémát jelent. Magyarán
A bizonytalan helyzetben egyre gyakrabban hallani az öngondoskodás fontosságáról: a szakemberek szerint érdemes már az első munkabértől elkezdeni a takarékoskodást időskorúnkra. Ennek egyik legkedvezőbb formája a biztosítótársaságok által nyújtott, biztonsági csomaggal egybekötött takarékalap, amelynek részleteiről Szász Lenkével, az egyik országos biztosító és nyugdíjszolgáltató munkatársával beszélgettünk.
Mint a szakember felidézte, annak idején a biztosítások mintegy válaszként jöttek létre az emberek védelmi szükségleteire. Az alap biztosítási koncepció arról szólt, hogy az illetők megfizették a védelem árát, és ha minden jól ment, azaz például nem betegedtek meg, a pénz ott maradt a biztosítónál. Az évek során aztán kiderült, hogy
Erre jött válaszként a befektetéssel vagy megtakarítással egybekötött biztosítási csomagok megjelenése. „Ez egy alternatívát jelent arra, hogy gondoskodjunk az időskorunkról.
– magyarázta Szász Lenke. A bizonytalanság mellett egy másik hátrányra is rámutatott: a második pillér úgy működik, hogy abból a teljes hozzájárulásból, amit egy alkalmazottól levonnak nyugdíjjárulékként, 3,75 százalék átkerül a kötelező magánnyugdíjalapba. Ez a 3,75 százalék azonban csak nagyon magas fizetés esetében jelent számottevő összeget, így az alacsony bérezésűek számára ez önmagában kevés.
Abban az esetben jó megoldás, ha egy munkaadó a cég pénzéből biztosítja a harmadik pillért az alkalmazottak számára, a vállalatok számára ugyanis adómentes ez a juttatás. Magánszemélyként viszont duplán kell az összeg után adózni: egyszer a befizetéskor, másodszor pedig akkor, amikor idős korban kiveszik. Éppen ezért
„Fiatalon nem igazán foglalkozik azzal az ember, hogy mi lesz később. Ahhoz azonban, hogy egy igazán számottevő összeg álljon rendelkezésünkre, amikor már fogyóban van a munkaerőnk, vagy nagyon fiatalon kell elkezdeni félretenni, vagy csak nagy áldozatok árán tudjuk ezt megvalósítani.
– mutatott rá a szakember.
Szász Lenke kérdésünkre a biztosítók által nyújtott befektetési program részleteibe is betekintést nyújtott. Mint mondta, a legnagyobb előny az, hogy szabadságot nyújt.
További előny, hogy rugalmas, tehát az összeg bármikor növelhető vagy csökkenthető az igények és lehetőségek alakulása szerint. Arról is a biztosított dönthet, hogy hogyan szeretné befizetni a pénzt. A legegyszerűbb módja az, ha a bank, amelynél az ügyfélnek számlája van és a biztosító megoldja egymás között a tranzakciót, így a biztosítottnak még a befizetéssel sem kell bajlódnia. „Mindenki teljesen szabadon azt építhet fel magának, ami az egyéni szükségletei alapján a legmegfelelőbb számára.
– sorolta. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a biztosítási törvény értelmében ezek a takarékalapok kizárólag valamilyen védelmi csomaggal együtt köthetők meg. Utóbbi esetében egy egyéni szükségletfelmérés alapján derítik ki, kinek mi ajánlott. Például baleset esetén maradandó sérülésre, kórházi ellátásra, sebészeti beavatkozásra vagy akár súlyos betegségekre is kínálnak a biztosítók alternatívát, illetve számos egyéb esetben is megtérítik a kezelések költségeit. Emellett
„A megtakarítások emellett folyamatosan nyomon követhetők a fiókunkhoz való online hozzáférés által. Tulajdonképpen csak a döntést kell meghozni, rászánni magunkat a takarékoskodásra. Sokan tartanak arról, hogy nehezebb lesz a megélhetés, ha a jövedelmükből havonta erre szánnak egy kisebb-nagyobb összeget. Egy idő után azonban termeszesetessé válik, és már nem úgy tekintenek rá, mint egy havonta »elvesző« összegre, hanem egy befektetésként, amely a jelenlegi és jövőbeni biztonságukat szolgálja” – zárta Szász Lenke.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden továbbította Nicușor Dan államfőnek Daniel David oktatási miniszter felmentésére vonatkozó javaslatát.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Mihai Fifor, korábbi védelmi miniszter kedden a Facebook-oldalán cáfolta azt az állítást, miszerint a katonák a bírákhoz és ügyészekhez hasonlóan „48 évesen mennek nyugdíjba”.
Hosszú évek óta zajló fejlesztések zárulhatnak le Gyergyószentmiklóson: a víz- és a csatornahálózat korszerűsítése is befejeződhet 2026-ban. Az évek folyamán összegyűlt többletköltségekre a fejlesztési minisztériumtól kérnek finanszírozást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kedden arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy tavaly több mint négymilliárd euró uniós forrás érkezett Romániába a mezőgazdaság számára, és január végéig további egymilliárd euró kifizetésére számítanak.
Fizetéslevonással büntették a kormány sajtóirodájának azt a munkatársát, aki tavaly november végén megpróbálta távol tartani az újságírókat a miniszterelnöktől, hogy ne tudjanak kérdést feltenni Ilie Bolojannak.
4 hozzászólás