
Hogy az időskorra csak a nyugodt időtöltés maradjon, érdemes időben lépni
Fotó: Barabás Ákos
Noha a számok valóban azt mutatják, hogy egyre kevesebb az esélye, hogy a fiatal generáció a maihoz hasonló időskori juttatásban, vagyis nyugdíjban részesüljön, a legtöbben vagy nem akarnak foglalkozni ezzel a távolinak tűnő kérdéssel, vagy abban reménykednek, hogy valamilyen gazdasági reform kapcsán magától megoldódik a helyzet. Van azonban egy ezeknél kézzelfoghatóbb és eredményesebb megoldás is: az öngondoskodás.
2020. február 02., 19:582020. február 02., 19:58
2020. február 03., 09:132020. február 03., 09:13
A születések alacsony száma és a várható élettartam meghosszabbodása következtében a lakosság elöregedése egyre inkább érezhetővé vált az elmúlt években, ami egyebek mellett az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából is problémát jelent. Magyarán
A bizonytalan helyzetben egyre gyakrabban hallani az öngondoskodás fontosságáról: a szakemberek szerint érdemes már az első munkabértől elkezdeni a takarékoskodást időskorúnkra. Ennek egyik legkedvezőbb formája a biztosítótársaságok által nyújtott, biztonsági csomaggal egybekötött takarékalap, amelynek részleteiről Szász Lenkével, az egyik országos biztosító és nyugdíjszolgáltató munkatársával beszélgettünk.
Mint a szakember felidézte, annak idején a biztosítások mintegy válaszként jöttek létre az emberek védelmi szükségleteire. Az alap biztosítási koncepció arról szólt, hogy az illetők megfizették a védelem árát, és ha minden jól ment, azaz például nem betegedtek meg, a pénz ott maradt a biztosítónál. Az évek során aztán kiderült, hogy
Erre jött válaszként a befektetéssel vagy megtakarítással egybekötött biztosítási csomagok megjelenése. „Ez egy alternatívát jelent arra, hogy gondoskodjunk az időskorunkról.
– magyarázta Szász Lenke. A bizonytalanság mellett egy másik hátrányra is rámutatott: a második pillér úgy működik, hogy abból a teljes hozzájárulásból, amit egy alkalmazottól levonnak nyugdíjjárulékként, 3,75 százalék átkerül a kötelező magánnyugdíjalapba. Ez a 3,75 százalék azonban csak nagyon magas fizetés esetében jelent számottevő összeget, így az alacsony bérezésűek számára ez önmagában kevés.
Abban az esetben jó megoldás, ha egy munkaadó a cég pénzéből biztosítja a harmadik pillért az alkalmazottak számára, a vállalatok számára ugyanis adómentes ez a juttatás. Magánszemélyként viszont duplán kell az összeg után adózni: egyszer a befizetéskor, másodszor pedig akkor, amikor idős korban kiveszik. Éppen ezért
„Fiatalon nem igazán foglalkozik azzal az ember, hogy mi lesz később. Ahhoz azonban, hogy egy igazán számottevő összeg álljon rendelkezésünkre, amikor már fogyóban van a munkaerőnk, vagy nagyon fiatalon kell elkezdeni félretenni, vagy csak nagy áldozatok árán tudjuk ezt megvalósítani.
– mutatott rá a szakember.
Szász Lenke kérdésünkre a biztosítók által nyújtott befektetési program részleteibe is betekintést nyújtott. Mint mondta, a legnagyobb előny az, hogy szabadságot nyújt.
További előny, hogy rugalmas, tehát az összeg bármikor növelhető vagy csökkenthető az igények és lehetőségek alakulása szerint. Arról is a biztosított dönthet, hogy hogyan szeretné befizetni a pénzt. A legegyszerűbb módja az, ha a bank, amelynél az ügyfélnek számlája van és a biztosító megoldja egymás között a tranzakciót, így a biztosítottnak még a befizetéssel sem kell bajlódnia. „Mindenki teljesen szabadon azt építhet fel magának, ami az egyéni szükségletei alapján a legmegfelelőbb számára.
– sorolta. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a biztosítási törvény értelmében ezek a takarékalapok kizárólag valamilyen védelmi csomaggal együtt köthetők meg. Utóbbi esetében egy egyéni szükségletfelmérés alapján derítik ki, kinek mi ajánlott. Például baleset esetén maradandó sérülésre, kórházi ellátásra, sebészeti beavatkozásra vagy akár súlyos betegségekre is kínálnak a biztosítók alternatívát, illetve számos egyéb esetben is megtérítik a kezelések költségeit. Emellett
„A megtakarítások emellett folyamatosan nyomon követhetők a fiókunkhoz való online hozzáférés által. Tulajdonképpen csak a döntést kell meghozni, rászánni magunkat a takarékoskodásra. Sokan tartanak arról, hogy nehezebb lesz a megélhetés, ha a jövedelmükből havonta erre szánnak egy kisebb-nagyobb összeget. Egy idő után azonban termeszesetessé válik, és már nem úgy tekintenek rá, mint egy havonta »elvesző« összegre, hanem egy befektetésként, amely a jelenlegi és jövőbeni biztonságukat szolgálja” – zárta Szász Lenke.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
4 hozzászólás