
Hogy az időskorra csak a nyugodt időtöltés maradjon, érdemes időben lépni
Fotó: Barabás Ákos
Noha a számok valóban azt mutatják, hogy egyre kevesebb az esélye, hogy a fiatal generáció a maihoz hasonló időskori juttatásban, vagyis nyugdíjban részesüljön, a legtöbben vagy nem akarnak foglalkozni ezzel a távolinak tűnő kérdéssel, vagy abban reménykednek, hogy valamilyen gazdasági reform kapcsán magától megoldódik a helyzet. Van azonban egy ezeknél kézzelfoghatóbb és eredményesebb megoldás is: az öngondoskodás.
2020. február 02., 19:582020. február 02., 19:58
2020. február 03., 09:132020. február 03., 09:13
A születések alacsony száma és a várható élettartam meghosszabbodása következtében a lakosság elöregedése egyre inkább érezhetővé vált az elmúlt években, ami egyebek mellett az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából is problémát jelent. Magyarán
A bizonytalan helyzetben egyre gyakrabban hallani az öngondoskodás fontosságáról: a szakemberek szerint érdemes már az első munkabértől elkezdeni a takarékoskodást időskorúnkra. Ennek egyik legkedvezőbb formája a biztosítótársaságok által nyújtott, biztonsági csomaggal egybekötött takarékalap, amelynek részleteiről Szász Lenkével, az egyik országos biztosító és nyugdíjszolgáltató munkatársával beszélgettünk.
Mint a szakember felidézte, annak idején a biztosítások mintegy válaszként jöttek létre az emberek védelmi szükségleteire. Az alap biztosítási koncepció arról szólt, hogy az illetők megfizették a védelem árát, és ha minden jól ment, azaz például nem betegedtek meg, a pénz ott maradt a biztosítónál. Az évek során aztán kiderült, hogy
Erre jött válaszként a befektetéssel vagy megtakarítással egybekötött biztosítási csomagok megjelenése. „Ez egy alternatívát jelent arra, hogy gondoskodjunk az időskorunkról.
– magyarázta Szász Lenke. A bizonytalanság mellett egy másik hátrányra is rámutatott: a második pillér úgy működik, hogy abból a teljes hozzájárulásból, amit egy alkalmazottól levonnak nyugdíjjárulékként, 3,75 százalék átkerül a kötelező magánnyugdíjalapba. Ez a 3,75 százalék azonban csak nagyon magas fizetés esetében jelent számottevő összeget, így az alacsony bérezésűek számára ez önmagában kevés.
Abban az esetben jó megoldás, ha egy munkaadó a cég pénzéből biztosítja a harmadik pillért az alkalmazottak számára, a vállalatok számára ugyanis adómentes ez a juttatás. Magánszemélyként viszont duplán kell az összeg után adózni: egyszer a befizetéskor, másodszor pedig akkor, amikor idős korban kiveszik. Éppen ezért
„Fiatalon nem igazán foglalkozik azzal az ember, hogy mi lesz később. Ahhoz azonban, hogy egy igazán számottevő összeg álljon rendelkezésünkre, amikor már fogyóban van a munkaerőnk, vagy nagyon fiatalon kell elkezdeni félretenni, vagy csak nagy áldozatok árán tudjuk ezt megvalósítani.
– mutatott rá a szakember.
Szász Lenke kérdésünkre a biztosítók által nyújtott befektetési program részleteibe is betekintést nyújtott. Mint mondta, a legnagyobb előny az, hogy szabadságot nyújt.
További előny, hogy rugalmas, tehát az összeg bármikor növelhető vagy csökkenthető az igények és lehetőségek alakulása szerint. Arról is a biztosított dönthet, hogy hogyan szeretné befizetni a pénzt. A legegyszerűbb módja az, ha a bank, amelynél az ügyfélnek számlája van és a biztosító megoldja egymás között a tranzakciót, így a biztosítottnak még a befizetéssel sem kell bajlódnia. „Mindenki teljesen szabadon azt építhet fel magának, ami az egyéni szükségletei alapján a legmegfelelőbb számára.
– sorolta. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a biztosítási törvény értelmében ezek a takarékalapok kizárólag valamilyen védelmi csomaggal együtt köthetők meg. Utóbbi esetében egy egyéni szükségletfelmérés alapján derítik ki, kinek mi ajánlott. Például baleset esetén maradandó sérülésre, kórházi ellátásra, sebészeti beavatkozásra vagy akár súlyos betegségekre is kínálnak a biztosítók alternatívát, illetve számos egyéb esetben is megtérítik a kezelések költségeit. Emellett
„A megtakarítások emellett folyamatosan nyomon követhetők a fiókunkhoz való online hozzáférés által. Tulajdonképpen csak a döntést kell meghozni, rászánni magunkat a takarékoskodásra. Sokan tartanak arról, hogy nehezebb lesz a megélhetés, ha a jövedelmükből havonta erre szánnak egy kisebb-nagyobb összeget. Egy idő után azonban termeszesetessé válik, és már nem úgy tekintenek rá, mint egy havonta »elvesző« összegre, hanem egy befektetésként, amely a jelenlegi és jövőbeni biztonságukat szolgálja” – zárta Szász Lenke.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
4 hozzászólás