A születések alacsony száma és a várható élettartam meghosszabbodása következtében a lakosság elöregedése egyre inkább érezhetővé vált az elmúlt években, ami egyebek mellett az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából is problémát jelent. Magyarán
egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, ha pedig nem történik változás, valószínűleg jóval alacsonyabb időskori juttatásra számíthatnak néhány évtized múlva a jelenlegi fiatalok, más becslések szerint pedig az állami nyugdíjrendszer teljes összeomlása is elképzelhető.
A bizonytalan helyzetben egyre gyakrabban hallani az öngondoskodás fontosságáról: a szakemberek szerint érdemes már az első munkabértől elkezdeni a takarékoskodást időskorúnkra. Ennek egyik legkedvezőbb formája a biztosítótársaságok által nyújtott, biztonsági csomaggal egybekötött takarékalap, amelynek részleteiről Szász Lenkével, az egyik országos biztosító és nyugdíjszolgáltató munkatársával beszélgettünk.
Sok a bizonytalanság
Mint a szakember felidézte, annak idején a biztosítások mintegy válaszként jöttek létre az emberek védelmi szükségleteire. Az alap biztosítási koncepció arról szólt, hogy az illetők megfizették a védelem árát, és ha minden jól ment, azaz például nem betegedtek meg, a pénz ott maradt a biztosítónál. Az évek során aztán kiderült, hogy
statisztikailag kedvező módon sokkal többen viszik végig a biztosítási szerződést, mint ahánynak problémái akadnak.
Erre jött válaszként a befektetéssel vagy megtakarítással egybekötött biztosítási csomagok megjelenése. „Ez egy alternatívát jelent arra, hogy gondoskodjunk az időskorunkról.
Az állami nyugdíjalap teljesen kiszámíthatatlan, a kettős pillér, azaz a kötelező magánnyugdíj szintén, hiszen bármikor csökkenhet, nőhet vagy éppen meg is szűnhet a különböző kormányok döntései értelmében
– magyarázta Szász Lenke. A bizonytalanság mellett egy másik hátrányra is rámutatott: a második pillér úgy működik, hogy abból a teljes hozzájárulásból, amit egy alkalmazottól levonnak nyugdíjjárulékként, 3,75 százalék átkerül a kötelező magánnyugdíjalapba. Ez a 3,75 százalék azonban csak nagyon magas fizetés esetében jelent számottevő összeget, így az alacsony bérezésűek számára ez önmagában kevés.
A nyugdíjrendszer harmadik pillére, az önkéntes magánnyugdíj szintén tartogat buktatókat.
Abban az esetben jó megoldás, ha egy munkaadó a cég pénzéből biztosítja a harmadik pillért az alkalmazottak számára, a vállalatok számára ugyanis adómentes ez a juttatás. Magánszemélyként viszont duplán kell az összeg után adózni: egyszer a befizetéskor, másodszor pedig akkor, amikor idős korban kiveszik. Éppen ezért
ajánlott a számos bizonytalan tényező mellett egy olyan lehetőséget keresni, amely átlátható és az egyéni igények szerint alakítható, hiszen nem mindegy, hogy idős korban mekkora összegből gazdálkodhat majd valaki.
„Fiatalon nem igazán foglalkozik azzal az ember, hogy mi lesz később. Ahhoz azonban, hogy egy igazán számottevő összeg álljon rendelkezésünkre, amikor már fogyóban van a munkaerőnk, vagy nagyon fiatalon kell elkezdeni félretenni, vagy csak nagy áldozatok árán tudjuk ezt megvalósítani.
Könnyebb hosszútávon apró kis téglákból összerakni az építményt: mondjuk ha 20 éven át havonta mindössze 100 lejt takarítunk meg, az ugyanakkora összeg lesz, mintha öt évig havi 400 lejt tettünk volna félre, az első azonban sokkal kevésbé terheli meg a mindennapi megélhetést
– mutatott rá a szakember.
Szabadságot ad
Szász Lenke kérdésünkre a biztosítók által nyújtott befektetési program részleteibe is betekintést nyújtott. Mint mondta, a legnagyobb előny az, hogy szabadságot nyújt.
Az igénylő döntheti el, hogy hány éves koráig szeretne takarékoskodni, hogy havonta mekkora összeget tud befizetni, illetve azt is, hogy milyen gyakorisággal (havonta, félévente, évente).
További előny, hogy rugalmas, tehát az összeg bármikor növelhető vagy csökkenthető az igények és lehetőségek alakulása szerint. Arról is a biztosított dönthet, hogy hogyan szeretné befizetni a pénzt. A legegyszerűbb módja az, ha a bank, amelynél az ügyfélnek számlája van és a biztosító megoldja egymás között a tranzakciót, így a biztosítottnak még a befizetéssel sem kell bajlódnia. „Mindenki teljesen szabadon azt építhet fel magának, ami az egyéni szükségletei alapján a legmegfelelőbb számára.
A szerződés kifutásakor pedig azt is szabadon dönteni el, hogyan és mire használja fel az összegyűlt pénzt: nyugdíjat folyósíthat magának belőle, egyben is kiveheti, illetve köztes megoldásként kérheti csak egy részét is
– sorolta. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a biztosítási törvény értelmében ezek a takarékalapok kizárólag valamilyen védelmi csomaggal együtt köthetők meg. Utóbbi esetében egy egyéni szükségletfelmérés alapján derítik ki, kinek mi ajánlott. Például baleset esetén maradandó sérülésre, kórházi ellátásra, sebészeti beavatkozásra vagy akár súlyos betegségekre is kínálnak a biztosítók alternatívát, illetve számos egyéb esetben is megtérítik a kezelések költségeit. Emellett
a védelmi csomag tulajdonképpen egy életbiztosításnak is számít, mivel ha valaki nem éri meg a nyugdíjas kort, a félretett pénzt és annak minden hozadékát megkapja az, akit az igénylő a szerződés megkötésekor örökösként megnevezett.
„A megtakarítások emellett folyamatosan nyomon követhetők a fiókunkhoz való online hozzáférés által. Tulajdonképpen csak a döntést kell meghozni, rászánni magunkat a takarékoskodásra. Sokan tartanak arról, hogy nehezebb lesz a megélhetés, ha a jövedelmükből havonta erre szánnak egy kisebb-nagyobb összeget. Egy idő után azonban termeszesetessé válik, és már nem úgy tekintenek rá, mint egy havonta »elvesző« összegre, hanem egy befektetésként, amely a jelenlegi és jövőbeni biztonságukat szolgálja” – zárta Szász Lenke.
24h
