Hosszan lehetne sorolni azokat a történéseket, amelyeknek a családfő meghatározó résztvevője, szervezője, irányítója volt, 1918 végéig Erdély és ezen belül Gyergyószentmiklós fejlődésének érdekében, majd Magyarországon a szétszakított nemzet igazságáért. 1940-től újra Gyergyószentmiklóson élt, hogy aztán

Öt fia közül Tibor életútját követi a kiállítás, aki 1940-ben a magyar hadsereggel tér vissza szülővárosába, majd 1944 után újra Magyarországon élt. Amint a rendhagyó tárlatvezetésen Kaján Imre, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének korábbi elnöke (és aki személyesen is jól ismerte a más elismerései mellett az Ybl-díjjal is kitüntetett Vákár Tibor építészt) elmondta:

Meg tudta akadályozni a diósgyőri vár lebontását (és ennek későbbi újjáépítése lényegében az ő elképzelései alapján valósult meg), de neki köszönhető, hogy 1950-ben nem pusztították a budapesti Sikló alsó állomása melletti egyesített magyar címert, és ez ma is látható.

Ide kerül még az örmény templomban tartott hivatalos megnyitón átadott oltárterítő is, amelyet Vákár P. Arthur egy másik fiának a gyerekei ajándékoztak a múzeumnak, és amelyet ebben a templomban szüleik esküvőjén használtak.

Az eseményen Ferencz-Mátéfi Kriszta múzeumigazgató kifejtette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz programja révén létrejött kiállítás is megmutatja:

Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós polgármestere – aki korábban múzeumigazgatóként foglakozott a gyergyói örménység történetének kutatásával, közte a Vákár családéval is – rámutatott:

Percze László konzul az esemény dátumának fontosságát emelte ki, leszögezve, hogy

Az eseményen felszólalt Csapláros Andrea, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke, hangsúlyozta, a gyergyószentmiklósi múzeum hosszú utat tett meg, hogy megmutassák a tudást a vidék értékeit, csodáit. Szerinte bátor kockáztatás is ez, megmutatni nemcsak digitális formában, de hagyományos módon is azokat az értékeket amiket őrzünk.

Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatójának beszédéből kiderült, hogy a Budapesti intézmény által őrzött Vákár Tibor építészeti hagyaték, amelyből most Gyergyószentmikóson is látható egy kis rész, Budapest újjáépítéséhez készült terveket, műemléki felméréseket is tartalmaz, de például a terveket is a Szent Korona elhelyezéséhez a budai királyi palotában.

Ifj. Vákár Tibor beszédében elhangzott, hogy a száz éve Budapestre költözni kényszerült család ezzel a kiállítással, az innen elszállított tárgyak visszaérkezésével most lélekben visszatért Gyergyószentmiklósra. Idézett Vákár P. Arthur temetésén egy székely ember szájából elhangzott mondatot:

És mivel Almássy Kornél bemutatásánál szóba jött, hogy a múzeumigazgató a Ferencváros jégkorong szakosztályának elnöke is, Vákár Tibor még megjegyezte: