Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:14

Lemondott a TAROM vezérigazgatója

17:52

Csíkszéken fehér lesz a karácsony, csak óvatosan az utakon

17:33

Ünnepek biztonságban: ezekre figyelmeztetnek a tűzoltók

17:25

Remény és gyógyulás: karácsony a kórházban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Addig driftelt a parkolóban, míg betörte az Altex kirakatát – videó

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

A székelyudvarhelyi apa-lánya duó nyerte a Csillag születik tehetségkutatót

Két ember a megrongálódott autóba szorult Csíkdánfalva határában

Autók ütköztek a csíkszeredai Brassói úton

Pénzügyi engedmény a tanügyben

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Kipróbáltuk a városi buszjáratokat

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Magyar névvel hivatalosan

Elizabeta helyett lehetne Erzsébet. A névmagyarosítás ma már egyszerű eljárás

Fotó: Gábos Albin

Ladislauból László, Ștefanból István, Margaretából Margit, Suciuból Szőcs – néhány példa a névmagyarosításra, amelyre régóta van törvényes lehetőség Romániában. Az általunk felkeresett székelyföldi önkormányzatoknál azonban az utóbbi években nem sokan éltek vele.

Barabás Hajnal

2019. március 31., 20:532019. március 31., 20:53

1968 óta létezik törvény a név anyanyelvre való visszafordítására, az eljárást egy 2003-as kormányrendelettel, majd egy 2006-os törvénnyel egyszerűsítették. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hányan éltek ezzel a lehetőséggel és milyen dokumentumok szükségesek az igényléshez, ezért megkerestünk több székelyföldi önkormányzatot is.

Névváltoztatásra is van mód

Gyergyószentmiklóson átlagban évente 5–6 esetben kérvényezik a név anyanyelvre fordítását. Mint Fórika Krisztina önkormányzati sajtószóvivő közölte, a vonatkozó jogszabálynak köszönhetően például a Ladislaunak, Ştefannak vagy Margaretának anyakönyvezett magyar nemzetiségűeknek lehetőségük volt arra, hogy hivatalosan is Lászlóra, Istvánra, illetve Margitra változtassák nevüket. A jogszabályok nemcsak a név anyanyelvre fordítását engedélyezik, hanem a név javítására, ékezetek pontosítására, vagy akár a teljes név megváltoztatására is van mód. Ez utóbbit a megyei anyakönyvi hivatalnál kell kérvényezni, az eljárás azonban jóval bonyolultabb az egyszerű névmagyarosításnál.

Csíkban kérték legtöbben

Geréd Enikőtől, a csíkszeredai önkormányzat személyi nyilvántartó irodájának vezetőjétől megtudtuk, a névmagyarosítás a polgármester jóváhagyásával történik, abban az esetben, ha a vezetéknév vagy a keresztnév nem a kérelmező anyanyelvén volt bejegyezve. Az igényléshez be kell nyújtani a személyi nyilvántartó irodához egy típuskérést, mellékelve a személyazonossági igazolvány másolatát, adott esetben pedig a házassági bizonylatot.

A kérelem polgármesteri jóváhagyását követően legtöbb 30 napon belül új születési bizonyítványt (esetenként házassági bizonylatot) bocsátunk ki

– tájékoztatott az irodavezető. Megtudtuk azt is, hogy a névmagyarosításhoz – mivel ismerői a magyar nyelvnek – nem kérnek fordítói igazolást.

Az általunk vizsgált székelyföldi városok közül egyébként Csíkszeredában igényelték legtöbben nevük visszamagyarosítását. A 2003–2018 közötti időszakban 280 személy kérvényezte például a Dionise, Ștefan, Clara, Ecaterina keresztnév Dénesre, Istvánra, Klárára, Katalinra fordítását, illetve a Gârbea, Crăciun vezetéknevek visszamagyarítását Görbe és Karácsony családnevekre.

Névrománosításra is van példa

A Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal anyakönyvi irodájában nemcsak névmagyarosítást, hanem az utóbbi két évben a név románra fordítását is kérték néhányan. 2016-ban és 2017-ben két-két, 2018-ban öt, míg idén két névjavítási kérelmet fogadtak a városházán – tudtuk meg Zörgő Noémi sajtószóvivőtől. Hozzátette, általában a keresztneveket szokták magyarosítani, de volt már példa a vezetéknév cseréjére is. Az igénylés viszonylag egyszerű, a szükséges személyazonosságot igazoló dokumentumok mellé azonban

kérnek egy hivatalos fordítást is, amely a név megfelelőjének helyességét igazolja.

„Ezt a megyei szervek kérik ellenőrzéskor” – jegyezte meg.

Születési bizonyítványt is cserélnek

Fotó: Gábos Albin

Évente három-négy kérés

Aki nevének anyanyelvre fordítását szeretné kérvényezni, az igénylést benyújthatja ahhoz a hivatalhoz, ahol születésekor nyilvántartásba vették, vagy – ha máshol él, mint ahol született – a lakhelye szerinti hivatalhoz. Utóbbi esetben kérését továbbítják ahhoz az önkormányzathoz, ahol születésekor bejegyezték. „A típuskérés mellett az érintettnek igazolnia kell magát egy érvényes román személyazonossági okmánnyal, és a kérvényhez mellékelnie kell a javítandó anyakönyvi bizonyítványt is” – magyarázta megkeresésünkre Fekete Réna, a sepsiszentgyörgyi városháza anyakönyvvezetője.

Tőle tudjuk, hogy a sepsiszentgyörgyi anyakönyvi hivatalban 1990 óta évente 3–4 ilyen jellegű kérést jegyeztek. Néhány példát is felsorolt: vezetéknevek közül a Suciuról Szőcsre, Popáról Papra, Kolceriuról Kulcsárra, Chiricheșről Kerekesre, illetve Filipről Fülöpre kérték a név magyarosítását. A keresztnevek közül József lett a Josifból, János a Ioanból, László a Vasiléből, Sándor az Alexandruból, valamint Imre az Emericből.

Nem kell minden okiratot lecserélni

Mint írtuk, 1968 óta lehetőség van az elírt kisebbségi nevek javítására. Az első könnyítést az eljárásban a 2003-ból származó 41-es kormányrendelet hozta, majd az is hozzájárult ehhez, hogy a 2006-os, 117-es számú törvény az anyakönyvek és az anyakönyvek széljegyzeteinek kiigazítását a polgármesterek hatáskörébe utalta. Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a név-visszamagyarosításkor mindössze azokat a dokumentumokat kell kicserélni, amelyekkel a kérvényező igazolja magát, azaz személyazonossági igazolványát, születési bizonyítványát, házassági anyakönyvi kivonatát, járművezetői engedélyét, valamint forgalmi engedélyét. Ugyanakkor

azokat a dokumentumokat, amelyek nem igazolványok, hanem múltbeli történést bizonyítanak, mint amilyen az egyetemi vagy érettségi diploma, nem kell átíratni.

A névmagyarítás ugyanis egy meghatározott dátumtól kezdve érvényes, erről pedig a kérvényező külön igazolást kap.