
Fotó: Gergely Imre
A magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében épült napközit avattak fel a hétvégén Maroshévízen. A korszerű és szép létesítménybe azonban csak később tudnak beköltözni a gyermekek.
2019. október 20., 17:242019. október 20., 17:24
A Kemény János-iskola mellett épült meg a Napsugár óvoda és napközi, amely a Hargita megye északi csücskében élő szórványmagyarság szempontjából hatalmas jelentőségű megvalósítást jelent. Hamarosan 39 kisgyerek készül majd itt az iskolára, és
Kezdetben két termet tudnak megtölteni a kicsik, de három csoportnak van helye az épületben: nem titkolt szándék, hogy elérjék, idővel a harmadik is megteljen magyar gyerekekkel. És később szívesen bővítenék is – hangzott el a pénteki megnyitón.
Fotó: Gergely Imre
Eddig a magyar gyerekek közül egy csoport a Kemény János-iskolánál, kettő pedig két román tannyelvű intézményben működött, most azonban mindannyian egy helyre, egy nagyon korszerű létesítménybe költözhetnek.
Szeptemberben 39 gyereket írtak be a Kemény János-iskolához, és közülük a napközisek jelenleg egy osztályteremből ideiglenesen átalakított helyiségben vannak, amely nem megfelelő. Ezért is várják nagyon, hogy az új magyar napközit birtokba vehessék.
Mint Deme Gabriella, az iskola igazgatója elmondta, bíznak abban, hogy a következő hetekben végére járnak az ügyintézésnek, és a minden uniós normának megfelelő létesítmény megkapja a szükséges működési engedélyeket, így a novemberi kis vakáció után már itt indulhat el az óvodás és a napközis csoport működése.
Nagy szükség van erre az intézményre, hiszen azt tapasztalták, hogy
Mostantól, ha már legkisebb kortól lehetőségük van magyar intézményben tanulni, megmaradnak a magyar iskolában – remélik.
Fotó: Gergely Imre
Az ünnepi beszédek sorában Burus-Siklódi Botond, a beruházást koordináló Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetője hangsúlyozta, a maroshévízi fejlesztés része annak a magyar kormány által biztosított, kiemelkedő támogatási programnak, amelynek célja, hogy növeljék a magyar óvodákba járó gyermekek számát. Ez az eddigi tapasztalatok szerint még akkor is reálisnak mondható, ha a demográfiai mutatók és az elvándorlás következményei is sújtják a Kárpát-medencei magyarságot. A program megalapozza az egész magyar nyelvű oktatást, magyar iskolákba való belépést, a magyar kultúra megtartását.
Fotó: Gergely Imre
A minden tekintetben korszerű, kiváló körülményeket biztosító új épület és játszótere most már adott, innentől a közösségen, a fiatalokon a sor, hogy a gyermekvállalás révén élettel töltsék meg. Ezt a gondolatot a többi felszólaló is hangsúlyozta, megemlítve, hogy a magyar óvodák, iskolák léte és fejlesztése a többségi közösségnek is a javát szolgálja.
A román többségű város azonban a jelek szerint nem készült fel ennek a lehetőségnek a fogadására:
Az eseményre meghívót kapott Platon Stelu polgármester is, aki azonban távol maradt, és bár Olariu Dumitru alpolgármester jelen volt, elhagyta a helyiséget a rendezvény vége előtt.
Fotó: Gergely Imre
Háromnapos magyar ünnep
A Maroshévízi Magyar Művelődési Napoknak kétségtelenül az óvodaátadás volt a legkiemelkedőbb mozzanata, de a hétvége során tovább folytatódott az eseménysor. Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a dr. Urmánczy Nándor-emléknapot, amelynek keretében átadták az Urmánczy-díjakat. Idén ketten vehették át az elismerést: Albert Mátyás Hargita megyei tanácsos, Farkaslaka volt polgármestere és dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.
Czirják Károly, a díjat odaítélő Urmánczy Nándor Egyesület vezetője elmondta, Albert Mátyás közéletei tevékenységeivel érdemelte ki a díjat, amelyek közül kiemelkedik, hogy Farkaslakán neki köszönhetően elsőként létesült Trianon-emlékmű, Edvi Péter pedig azzal, hogy az általa vezetett szervezetnek nagyon sok költséges kezelésre, műtétre szoruló gyermek köszönheti gyógyulását, kórházak jelentős fejlesztése valósult meg az ő munkájuk által.
Vasárnap az Urmánczy-fürdő kertjében már oldottabb hangulat, főzőverseny várta találkozásra a maroshévízi magyarokat.
Nem csak a környékbeli falvakból ingázóknak, hanem a Székelykeresztúron élő, a könnyűiparból leépítésre kerülő munkavállalók számára is nehéz lesz elhelyezkedni a helyi munkaerőpiacon, a jelenlegi kínálat alapján.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak Romániában egy marokkói állampolgárt. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint a férfi terrorista propagandát terjesztett, és romániai polgárok radikalizálásában is részt vett.
Nem mindennapi eseményre hívták meg a Székelyhont szerdán: 65 éves érettségi találkozóját tartotta a Gábor Áron Iskolaközpont jogelődjének számító Szentegyházi Vegyes Középiskola 1960-61-es tanévben végzett évfolyama.
Szedd magad levendulaszüretet szervez a gyergyószentmiklósi Vidékfejlesztés pénteken délután.
A nyári érettségire beiratkozott diákok 97,4 százaléka vett részt szerdán a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból (matematikából vagy történelemből) tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
A védelmi minisztérium radarrendszere szerdán 13:20-kor egy légi célpontot észlelt az ukrán-román határ közelében, az ukrajnai Vilkove településtől mintegy 30 kilométerre.
Két szállítót is tetten értek kedden a Hargita megyei hatóságok, akik a faanyagok fuvarozásának szabályozásait hagyták figyelmen kívül. Súlyos pénzbüntetés és faanyag elkobzás is következett.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök szerdán kijelentette, abban az esetben egyezik bele a rotációs kormányzásba, ha a PSD adja elsőként a miniszterelnököt.
Rosszindulatú daganatos betegséggel küzd Ákos. Az 58 éves énekes közleményben tudatta, hogy idén tavasszal egy rutinvizsgálat során pajzsmirigyrákot diagnosztizáltak nála. A szükséges műtéten már átesett, állapota stabil, jelenleg otthon lábadozik.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
1 hozzászólás