
Fotó: Gergely Imre
A magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében épült napközit avattak fel a hétvégén Maroshévízen. A korszerű és szép létesítménybe azonban csak később tudnak beköltözni a gyermekek.
2019. október 20., 17:242019. október 20., 17:24
A Kemény János-iskola mellett épült meg a Napsugár óvoda és napközi, amely a Hargita megye északi csücskében élő szórványmagyarság szempontjából hatalmas jelentőségű megvalósítást jelent. Hamarosan 39 kisgyerek készül majd itt az iskolára, és
Kezdetben két termet tudnak megtölteni a kicsik, de három csoportnak van helye az épületben: nem titkolt szándék, hogy elérjék, idővel a harmadik is megteljen magyar gyerekekkel. És később szívesen bővítenék is – hangzott el a pénteki megnyitón.
Fotó: Gergely Imre
Eddig a magyar gyerekek közül egy csoport a Kemény János-iskolánál, kettő pedig két román tannyelvű intézményben működött, most azonban mindannyian egy helyre, egy nagyon korszerű létesítménybe költözhetnek.
Szeptemberben 39 gyereket írtak be a Kemény János-iskolához, és közülük a napközisek jelenleg egy osztályteremből ideiglenesen átalakított helyiségben vannak, amely nem megfelelő. Ezért is várják nagyon, hogy az új magyar napközit birtokba vehessék.
Mint Deme Gabriella, az iskola igazgatója elmondta, bíznak abban, hogy a következő hetekben végére járnak az ügyintézésnek, és a minden uniós normának megfelelő létesítmény megkapja a szükséges működési engedélyeket, így a novemberi kis vakáció után már itt indulhat el az óvodás és a napközis csoport működése.
Nagy szükség van erre az intézményre, hiszen azt tapasztalták, hogy
Mostantól, ha már legkisebb kortól lehetőségük van magyar intézményben tanulni, megmaradnak a magyar iskolában – remélik.
Fotó: Gergely Imre
Az ünnepi beszédek sorában Burus-Siklódi Botond, a beruházást koordináló Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetője hangsúlyozta, a maroshévízi fejlesztés része annak a magyar kormány által biztosított, kiemelkedő támogatási programnak, amelynek célja, hogy növeljék a magyar óvodákba járó gyermekek számát. Ez az eddigi tapasztalatok szerint még akkor is reálisnak mondható, ha a demográfiai mutatók és az elvándorlás következményei is sújtják a Kárpát-medencei magyarságot. A program megalapozza az egész magyar nyelvű oktatást, magyar iskolákba való belépést, a magyar kultúra megtartását.
Fotó: Gergely Imre
A minden tekintetben korszerű, kiváló körülményeket biztosító új épület és játszótere most már adott, innentől a közösségen, a fiatalokon a sor, hogy a gyermekvállalás révén élettel töltsék meg. Ezt a gondolatot a többi felszólaló is hangsúlyozta, megemlítve, hogy a magyar óvodák, iskolák léte és fejlesztése a többségi közösségnek is a javát szolgálja.
A román többségű város azonban a jelek szerint nem készült fel ennek a lehetőségnek a fogadására:
Az eseményre meghívót kapott Platon Stelu polgármester is, aki azonban távol maradt, és bár Olariu Dumitru alpolgármester jelen volt, elhagyta a helyiséget a rendezvény vége előtt.
Fotó: Gergely Imre
Háromnapos magyar ünnep
A Maroshévízi Magyar Művelődési Napoknak kétségtelenül az óvodaátadás volt a legkiemelkedőbb mozzanata, de a hétvége során tovább folytatódott az eseménysor. Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a dr. Urmánczy Nándor-emléknapot, amelynek keretében átadták az Urmánczy-díjakat. Idén ketten vehették át az elismerést: Albert Mátyás Hargita megyei tanácsos, Farkaslaka volt polgármestere és dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.
Czirják Károly, a díjat odaítélő Urmánczy Nándor Egyesület vezetője elmondta, Albert Mátyás közéletei tevékenységeivel érdemelte ki a díjat, amelyek közül kiemelkedik, hogy Farkaslakán neki köszönhetően elsőként létesült Trianon-emlékmű, Edvi Péter pedig azzal, hogy az általa vezetett szervezetnek nagyon sok költséges kezelésre, műtétre szoruló gyermek köszönheti gyógyulását, kórházak jelentős fejlesztése valósult meg az ő munkájuk által.
Vasárnap az Urmánczy-fürdő kertjében már oldottabb hangulat, főzőverseny várta találkozásra a maroshévízi magyarokat.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
1 hozzászólás