
Fotó: Gergely Imre
A magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében épült napközit avattak fel a hétvégén Maroshévízen. A korszerű és szép létesítménybe azonban csak később tudnak beköltözni a gyermekek.
2019. október 20., 17:242019. október 20., 17:24
A Kemény János-iskola mellett épült meg a Napsugár óvoda és napközi, amely a Hargita megye északi csücskében élő szórványmagyarság szempontjából hatalmas jelentőségű megvalósítást jelent. Hamarosan 39 kisgyerek készül majd itt az iskolára, és
Kezdetben két termet tudnak megtölteni a kicsik, de három csoportnak van helye az épületben: nem titkolt szándék, hogy elérjék, idővel a harmadik is megteljen magyar gyerekekkel. És később szívesen bővítenék is – hangzott el a pénteki megnyitón.
Fotó: Gergely Imre
Eddig a magyar gyerekek közül egy csoport a Kemény János-iskolánál, kettő pedig két román tannyelvű intézményben működött, most azonban mindannyian egy helyre, egy nagyon korszerű létesítménybe költözhetnek.
Szeptemberben 39 gyereket írtak be a Kemény János-iskolához, és közülük a napközisek jelenleg egy osztályteremből ideiglenesen átalakított helyiségben vannak, amely nem megfelelő. Ezért is várják nagyon, hogy az új magyar napközit birtokba vehessék.
Mint Deme Gabriella, az iskola igazgatója elmondta, bíznak abban, hogy a következő hetekben végére járnak az ügyintézésnek, és a minden uniós normának megfelelő létesítmény megkapja a szükséges működési engedélyeket, így a novemberi kis vakáció után már itt indulhat el az óvodás és a napközis csoport működése.
Nagy szükség van erre az intézményre, hiszen azt tapasztalták, hogy
Mostantól, ha már legkisebb kortól lehetőségük van magyar intézményben tanulni, megmaradnak a magyar iskolában – remélik.
Fotó: Gergely Imre
Az ünnepi beszédek sorában Burus-Siklódi Botond, a beruházást koordináló Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vezetője hangsúlyozta, a maroshévízi fejlesztés része annak a magyar kormány által biztosított, kiemelkedő támogatási programnak, amelynek célja, hogy növeljék a magyar óvodákba járó gyermekek számát. Ez az eddigi tapasztalatok szerint még akkor is reálisnak mondható, ha a demográfiai mutatók és az elvándorlás következményei is sújtják a Kárpát-medencei magyarságot. A program megalapozza az egész magyar nyelvű oktatást, magyar iskolákba való belépést, a magyar kultúra megtartását.
Fotó: Gergely Imre
A minden tekintetben korszerű, kiváló körülményeket biztosító új épület és játszótere most már adott, innentől a közösségen, a fiatalokon a sor, hogy a gyermekvállalás révén élettel töltsék meg. Ezt a gondolatot a többi felszólaló is hangsúlyozta, megemlítve, hogy a magyar óvodák, iskolák léte és fejlesztése a többségi közösségnek is a javát szolgálja.
A román többségű város azonban a jelek szerint nem készült fel ennek a lehetőségnek a fogadására:
Az eseményre meghívót kapott Platon Stelu polgármester is, aki azonban távol maradt, és bár Olariu Dumitru alpolgármester jelen volt, elhagyta a helyiséget a rendezvény vége előtt.
Fotó: Gergely Imre
Háromnapos magyar ünnep
A Maroshévízi Magyar Művelődési Napoknak kétségtelenül az óvodaátadás volt a legkiemelkedőbb mozzanata, de a hétvége során tovább folytatódott az eseménysor. Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a dr. Urmánczy Nándor-emléknapot, amelynek keretében átadták az Urmánczy-díjakat. Idén ketten vehették át az elismerést: Albert Mátyás Hargita megyei tanácsos, Farkaslaka volt polgármestere és dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke.
Czirják Károly, a díjat odaítélő Urmánczy Nándor Egyesület vezetője elmondta, Albert Mátyás közéletei tevékenységeivel érdemelte ki a díjat, amelyek közül kiemelkedik, hogy Farkaslakán neki köszönhetően elsőként létesült Trianon-emlékmű, Edvi Péter pedig azzal, hogy az általa vezetett szervezetnek nagyon sok költséges kezelésre, műtétre szoruló gyermek köszönheti gyógyulását, kórházak jelentős fejlesztése valósult meg az ő munkájuk által.
Vasárnap az Urmánczy-fürdő kertjében már oldottabb hangulat, főzőverseny várta találkozásra a maroshévízi magyarokat.
Három ember meghalt, kettő pedig megsérült pénteken egy közlekedési balesetben az Olt megyei Priseaca település közelében – közölte a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly büntetőügyének hátterében. A védőügyvéd Kolozsváron mutatta be az elmúlt tizennégy évet.
Lejárt szavatosságú fertőtlenítőszereket találtak a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) ellenőrei a maroshévízi városi kórházban. Az intézményt megbírságolták, a termékek használatát megtiltották – közölte a DSP vezetője, Tar Gyöngyi.
Közel száz paptestvére, népviseletbe öltözött malomfalvi hívei és több száz helyi és távolról érkező gyászoló kísérte utolsó útjára pénteken a szerdán elhunyt Daniel Ernő plébánost.
Romániában jegyezték a legnagyobb éves visszaesést a kiskereskedelmi forgalomban az Európai Unióban 2026 júliusában – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a pénteken közzétett adataiból.
Egy drón szárnyát sodorták partra a hullámok pénteken a konstancai Modern strandon.
Több mint 700 ezer gyermek részesült a 2025–2026-os tanévben az 500 lejes oktatási támogatásból. A program a következő tanévben is folytatódik, a jogosult családoknak azonban időben be kell nyújtaniuk a kérelmet.
Csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. A 2026–2027-es tanév 36 tanítási hétből áll, a vakációk időpontjai pedig már hivatalosak – egy februári szünetről viszont a megyei tanfelügyelőségek döntenek.
A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia olyan diákokat és egyetemi hallgatókat vár önkéntesnek, akik szívesen bekapcsolódnának az intézmény tevékenységébe.
Újabb harminc nappal meghosszabbította pénteken a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
1 hozzászólás