Magyar állami kitüntetésben részesültek a közösségért nyújtott szolgálatukért

Magyar állami kitüntetésben részesültek a közösségért nyújtott szolgálatukért

Fotó: Pinti Attila

Hat erdélyi személyiség vehette át kedden az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök asszony által adományozott állami kitüntetéseket Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán. A rangos elismerést az erdélyi magyar közösség szolgálatáért érdemelték ki.

Barabás Hajnal

2023. szeptember 12., 18:512023. szeptember 12., 18:51

2023. szeptember 12., 20:002023. szeptember 12., 20:00

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán Tóth László főkonzul adta át kedden a rangos magyar állami kitüntetéseket, amelyeket az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök adományozott hat erdélyi személyiségnek. Az ünnepségen jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is, aki köszöntötte és méltatta a kitüntetetteket, akik közül többet is ő terjesztett fel az elismerésre.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Idézet
A ma elismerésben részesülők minden bizonnyal másoknál is jobban tudják, hogy a közösségért végzett tevékenység valójában egy soha véget nem érő szolgálat. Ahogy azt is tudják, hogy ez a legtöbb esetben nem rendkívüli, történelmi mércével mérhető dolgokban merül ki, hanem – idézőjelben – »csak« a hétköznapok szorgalmában”

– mondta el ünnepi köszöntőjében Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője.

Mint fogalmazott: bizonyíték erre életük és tevékenységük: bárhol is végezték mindennapi munkájukat – az orvosi rendelőben vagy a szociális ellátórendszerben, a katedránál vagy a könyvtárban, a mérnöki asztalnál, vagy kint a terepen – azok fontos elemei lettek közösségük épülésének és gyarapodásának, valamint a mindenkori ország- és nemzetépítésnek. (...)

Idézet
Hivatásukkal, példamutató életükkel előrébb vitték szűkebb közösségük ügyét, és általuk az egész magyar nemzet lett jobb és gazdagabb”

– fogalmazott a főkonzul.

Galéria

Tóth László főkonzul

Fotó: Pinti Attila

Dr. Ábrám Zoltán orvos, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Orvostudományi Kara Közegészségtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Ábrám Zoltán a Máramaros megyei Szinérváralján született 1963. december 9-én. Szatmárnémetiben érettségizett 1982-ben, majd 1989-ben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben általános orvosi diplomát szerzett. 1989 decemberében az RMDSZ Maros megyei szervezete első Intéző Bizottságának a tagjává válik, a Maros megyei MADISZ első elnöke, két éven át a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnökségi tagja.

A fekete márciusi események során Sütő Andrással és hetvenkilenced magával az elhíresült „RMDSZ-székház” ostromának szenvedője volt.

1991-ben újságírói diplomát szerzett a budapesti Bálint György Újságíró Iskola belpolitika szakán. Írásai több mint két tucat hazai, magyarországi és határon túli lapban jelentek meg. Ugyancsak 1991-ben sikeresen vizsgázott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Közegészségtani Tanszékére, majd a ranglétrán fokozatosan előre haladva, 2006-tól tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozik – ismertették gazdag életútjának állomásait laudációjában.

Galéria

Dr. Ábrám Zoltán

Fotó: Pinti Attila

Idézet
Lelkiismeretesen, rendszeresen kiállt a magyar nyelvű oktatásért, szókimondó tényfeltáró írásokat közölt a marosvásárhelyi orvosi egyetem sorsáról. Ugyanakkor több szakmai és civil szervezet tagja, tisztségviselője. Az EMKE Maros megyei szervezetében és országos elnökségében betöltött tevékenysége legjelentősebb eredményei közé sorolható a marosvásárhelyi Petőfi-szobor felállítása, a Don-kanyari áldozatok emlékművének a létrehozása és húsz éve januárban megemlékezések szervezése, a székesi Bercsényi László-szobor megvalósítása, valamint pelikán-szobor avatása Mezőfelében a Duna-delta munkatáborait ártatlanul megjártak emlékére, hogy Periprava, a szovjet gulágok mintájára létrehozott láger emlékezete megmaradjon a köztudatban”

– sorolták fontosabb megvalósításait.

Az erdélyi, különösen a marosvásárhelyi kulturális közéletben meghatározó újságírói, tényfeltáró művelődéstörténeti, illetve szak- és közírói munkája, valamint a marosvásárhelyi egyetemen végzett kutatói-oktatói tevékenysége elismeréseként részesült elismerésben.

Bajcsi Ákos agrármérnök, a Timate Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa, a kurtapataki Zonda Lovarda tulajdonosa részére

a székelyföldi mezőgazdaság és növénytermesztés minőségi fejlesztésében elért eredményei, valamint a szakmai utánpótlásképzés, illetve a közösségi nevelés területén végzett példaértékű munkája elismeréseként Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Bajcsi Ákos a Kovászna megyei Haralyban született 1946. szeptember 19-én. A jászvásári agrártudományi egyetemen 1970-ben szerzett agrármérnöki diplomát. A hosszú évek során sok hasznos tapasztalatot szerzett. Ezen tapasztalatok tulajdonában pedig mindig szívesen áll a mezőgazdasági termelők szakmai tanácsadásának szolgálatában. Az általa alapított cég ma Kovászna megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozása. Az évek során a jó példa sok fiatalt késztetett arra, hogy mezőgazdasági vállalkozásba kezdjen. Ma a megye agráriuma technikai felszereltségben az ország élvonalához tartozik. Az országban itt termesztenek a legnagyobb területen pityókát.

Galéria

Bajcsi Ákos

Fotó: Pinti Attila

Bajcsi Ákos önkéntes munkával és támogatással részt vett több közösségi projektben, továbbá Kurtapatakon családjával létrehozta a Zonda Lovardát, ahol a gyermekek megismerkedhetek a lovaglás élményével: a díjugratással, a lovas tornával.

Ezen kívül fogyatékkal élő gyermekeknek is tartanak terápiás lovaglást. Az elmúlt nyolc évben, támogatásukkal országos lovas torna és a díjugrató versenyeket szerveztek a székelyföldi lovas klubok részvételével. Díjugratóik rendszeresen részt vesznek az országos bajnokságokon is, ahol kimagasló eredményeket érnek el – osztották meg laudációjában.

A székelyföldi magyar írott és elektronikus sajtó fejlesztése, valamint Udvarhelyszék sport- és helytörténeti emlékeinek feltárása és bemutatása érdekében végzett, több mint három évtizedes munkája elismeréseként Novák Katalin köztársasági elnök Balázs Árpád nyugalmazott újságíró, helytörténész, az Udvarhelyi Televízió alapítója és első főszerkesztője részére a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Balázs Árpád Korondon látta meg a napvilágot 1957. október 23-án. Iskoláit szülőfalujában és Székelyudvarhelyen végezte, ahol fémipari szakon végzett, a Mezőgazdasági, mai Eötvös József Szakközépiskolában. Később, a mai Tamási Áron Gimnáziumban, különbözeti vizsgát tett. A Gábor Áron Gépgyárban (Technoutilaj) helyezkedett el, ahol kulturális felelőssé nevezték ki, amelyeket arra használt fel, hogy

az akkor igencsak korlátozott lehetőségek mellett emlékezetes ifjúsági-, hagyományőrzési-, sport- és közművelődési programokat szervezett.

A belügyi szervek árgus szemekkel követték az aktív fiatalember munkásságát. 1982-től folyamatosan zaklatják, több házkutatás elszenvedője. Mindemellett a Székelyudvarhelyi Népszínház tagja (1977-1992), ahol ugyancsak hasznos és kiemelkedő munkát folytatott. Balázs Árpád fő- és mellékszerepekben, drámai és könnyed műfajokban egyaránt emlékezeteset alakított. Ismertsége, médiában és színpadon való jártassága a rendszerváltást követően aztán a televíziózás és a rádiózás, valamint az írott sajtóban történő szerepvállalásra predesztinálta.

Galéria

Balázs Árpád

Fotó: Pinti Attila

Számos jegyzetet, riportot közölt a helyi és az országos sajtóban.

2009-ben Bálint András irodalmi díjban részesült. 2018-2023 között a helyi Nyugdíjasok Klubja kulturális irányítója. Számos könyve, cikke jelent meg, melyek Udvarhelyszék, illetve Székelyudvarhely sport- és helytörténetének hiánypótló feltárásával és bemutatásával foglalkoznak – hangzott el a róla szóló laudációban.

Böjte Lídia nyugalmazott tanár, a Szászrégeni Florea Bogdan Gimnázium korábbi igazgatóhelyettese, a Kemény János Művelődési Társaság elnöke

a szászrégeni és Felső-Maros menti szórványban élő magyarság kulturális értékeinek megőrzése érdekében folytatott tevékenysége, valamint a magyar irodalom népszerűsítésében és az anyanyelvi oktatásban végzett több évtizedes, példaértékű munkája elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Böjte Lídia Zágonban született 1953. augusztus 21-én. Sepsiszentgyörgyön tanult a későbbi Székely Mikó Kollégiumban. 1972-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanul, amely keretén belül az orosz mellékszakot választja. 1977-től a román többségű Libánfalván kezdte tanári pályafutását, ahol négy évig orosz nyelvet tanított, majd következett Soropháza és a szászrégeni 2. számú líceum. A Kolozsváron megszokott magyar kulturális rendezvények hiányának pótlására kapcsolódott be a szászrégeni művelődési háznál 1974 óta működő Kemény János Irodalmi Kör munkájába.

A kommunista hatalom bukása utáni első évben, 1990-ben többedmagával megalapította a Kemény János Művelődési Társaságot. 1991-től a civil szervezet elnökeként célja az volt, hogy a színvonalas tevékenységekre bevonják a helyi közösség minél több tagját, ezen keresztül ápolják a helyi hagyományokat is.

Galéria

Böjte Lídia

Fotó: Pinti Attila

1990 és 2015 között az RMDSZ szászrégeni szervezetében kulturális rendezvények felelőseként tevékenykedett és nagyban hozzájárult az idén 10 éves Szászrégeni Magyar Napok sikeréhez is, amely keretén belül több kulturális programot szervezett. 1990 és 2004 között a Szászrégeni Florea Bogdan Gimnázium igazgatóhelyettese, ahol sikerül jól működő, színvonalas magyar tagozatot kiépítenie. 2018-ban az Alexandru Ceușianu Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba – hangzott el a róla szóló méltatásban.

Makkai Enikő, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Kapernaum Alapítvány vezetője a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése és támogatása érdekében vállalt fáradhatatlan munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkeresztjét vehette át.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Makkai Enikő 1966. december 22-én a Székelyudvarhelyen született, tanulmányait a Székelyudvarhelyi Egészségügyi Líceumban végezte, majd a Csíkszeredai Megyei Kórházban mint egészségügyi nővér kezdte tevékenységét. Az 1989-es fordulat után Magyarországon, majd a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Filológia karán folytatta tanulmányait. Német nyelv-, és irodalom szakon szerzett diplomával érkezett Sepsiszentgyörgyre, ahova az Árkosi Református Egyházközségbe megválasztott lelkipásztor férjét Makkai Pétert követte.

Szakmai tevékenységét a Mikes Kelemen Elméleti Líceum német nyelv-, és irodalom tanáraként folytatta, s aktívan részt vett a férje által indított egyházközségen belüli és kívüli, egész megyét fokozatosan lefedő szeretetszolgálati tevekénységben, amely több száz hátrányos helyzetben levő családnak nyújt ma is hathatós segítséget.

Megszervezte és mai napig is vezeti az árkosi bölcsődét és délutáni programos óvodát, amely az egyetlen alapítványi-egyházi ilyen típusú intézmény Kovászna megyében. „Vezeti, szervezi a Sepsiszentgyörgyi Diakónia-Kapernaum Alapítvány szociális konyháját, amely naponta több mint 150 gyereknek, fogyatékkal élőnek, idős embernek biztosít meleg ebédet.

Galéria

Makkai Enikő

Fotó: Pinti Attila

Idézet
Szerény, csendes, de határozott és pontos egyéniségével észrevétlenül tölti be azt a szolgálatot, ami csak akkor látszik, ha nem végzik el”

– hangzott el a laudációjában.

Szakács Sándort, az Erdélyi Magyar Műszaki-Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztályának elnökét, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet nyugalmazott vezetőjét, erdőmérnökét

a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki, az erdélyi magyar erdészek érdekképviseletében, a szakmai és üzleti együttműködések létrejöttében, valamint az anyaországgal ápolt erdészeti kapcsolatok fejlesztésében betöltött szerepe elismeréseként.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Szakács Sándor 1953. május 25-én született Kézdivásárhelyen. 1977-ben szerzett diplomát a Brassói Egyetem erdőmérnöki karán. 1977-1990-ig a Zetelaki Erdészeti Hivatalnál erdősítési, majd erdőhasználati műszaki vezető, erdészetvezető-helyettes. 1990 és 1999 között az erdészet vezetője. 1999-től a Székelyudvarhelyi Erdészeti Hivatalt vezeti, majd 2008-ban az ő irányításával megalakul a Székelyudvarhelyi Magánerdészet, amelyet 2018-ig vezetett, nyugdíjazásáig. 2001-ben alakult meg a kolozsvári székhelyű, és erdélyi magyar műszaki értelmiségieket tömörítő Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztálya, melynek elnökévé választották. A vezetésével évente szakkonferenciákat, tanulmányi kirándulásokat szerveztek az erdélyi magyar erdésztársadalom számára és együttműködési megállapodást kötöttek több anyaországi erdészeti szervezettel.

Szakács Sándor odaadó és lelkiismeretes szervező munkájának köszönhető számos erdésztalálkozó, szakkonferencia lebonyolítása. Szakmai feladatait következetességgel, rátermettséggel az erdő és a munkatársak iránti elkötelezettséggel végezte és végzi ma is.

Galéria

Szakács Sándor

Fotó: Pinti Attila

Elkötelezettséggel törekszik a Kárpát-medencei magyar erdészek összefogására, a kapcsolattartás erősítésére. Magánélete, családszeretete példaként szolgálhat az erdélyi és a magyarországi fiataloknak is. Két lánya, hét unokája Erdélyben élnek, tanúsítva a szülőföldön megmaradást, az életigenlést, a valódi értékek következő generációknak való közvetítést – hangzott el a díjátadón a róla megosztott laudációban.

Galéria

Fotó: Pinti Attila

Galéria

Fotó: Pinti Attila

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 22., péntek

„Ha egészségesebben szeretnénk élni, akkor tudnunk kell, hogy mit eszünk”

A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.

„Ha egészségesebben szeretnénk élni, akkor tudnunk kell, hogy mit eszünk”
2024. március 22., péntek

Medvetámadás-ügyben hozott, kedvezőtlen ítéletet érvénytelenített a Legfelsőbb Bíróság

Miután a Marosvásárhelyi Ítélőtábla az első fokon megítélt 20 ezer eurós kártérítést töredékére csökkentette egy korábban medvetámadásban súlyosan megsérült Hargita megyei férfi esetében, az érintett a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez fordult.

Medvetámadás-ügyben hozott, kedvezőtlen ítéletet érvénytelenített a Legfelsőbb Bíróság
2024. március 21., csütörtök

Postai tiltakozás jelentős ellenszélben

Nagy nyomás alatt vannak a postai dolgozók a vállalatvezetés részéről, amelynek az a célja, hogy eltántorítsák őket a tiltakozásban való részvételtől – panaszolta el a dolgozók szakszervezetének a Hargita megyei vezetője.

Postai tiltakozás jelentős ellenszélben
Postai tiltakozás jelentős ellenszélben
2024. március 21., csütörtök

Postai tiltakozás jelentős ellenszélben

2024. március 21., csütörtök

Itt a legújabb gyergyószentmiklósi zenekar első dala

Új zenekart alapított a tavaly feloszlott Teddy Queen együttes énekese. A friss zenekar tovább erősíti a gyergyói zenekarok névsorát. Felállásukat illetően igazi székely zenekarról beszélhetünk.

Itt a legújabb gyergyószentmiklósi zenekar első dala
2024. március 21., csütörtök

Kiköltöztetik a városból a csíkszeredai börtönt

A csütörtöki ülésén elfogadott memorandummal a kormány jóváhagyta a craiovai, a Târgu Jiu-i, a csíkszeredai és a brăilai börtön áthelyezését városon kívüli területekre.

Kiköltöztetik a városból a csíkszeredai börtönt
2024. március 21., csütörtök

Még át sincs adva, de már gondok vannak

Ismét a polgármester nélkül zajlott a gyergyószentmiklósi tanácsülés. A képviselő-testület elé került az a tervezet, amelyben az önkormányzat átadná a kórháznak a felújított épületrészét. A terv azonban több sebből vérzik, nem is fogadták el a tanácsosok.

Még át sincs adva, de már gondok vannak
Még át sincs adva, de már gondok vannak
2024. március 21., csütörtök

Még át sincs adva, de már gondok vannak

2024. március 21., csütörtök

A világnap üzenete: a másság nem probléma, hanem lehetőség

Legalább kétszáz gyermek ünnepelt örömzenével és közös tánccal a Down-szindróma világnapján a sepsiszentgyörgyi vártemplom gyülekezeti házában. A rendezvényen bebizonyították, hogy az elfogadásra és szeretetre azok is érdemesek, akik kitűnnek a tömegből.

A világnap üzenete: a másság nem probléma, hanem lehetőség
2024. március 21., csütörtök

Alpolgármesterből polgármester lenne Len Emil Balázs Gyergyószentmiklóson

Sajtótájékoztatón osztotta meg az elképzeléseit Len Emil Balázs, Gyergyószentmiklós jelenlegi alpolgármestere annak kapcsán, hogy ő is megméretkezik polgármesterjelöltként és tanácsosjelöltként az RMDSZ helyi előválasztásán.

Alpolgármesterből polgármester lenne Len Emil Balázs Gyergyószentmiklóson
2024. március 21., csütörtök

Újabb nacionalista cirkuszt szervezett Sepsiszentgyörgyön a Nemzet Útja

Hazafias román dallamokkal „örvendezteti” Sepsiszentgyörgy lakosságát a Nemzet Útja és a Nemzeti Mozgalom közösen szervezett demonstrációján Mihai Tîrnoveanu és néhány társa. Az akció csütörtökön délután vette kezdetét a város főterén.

Újabb nacionalista cirkuszt szervezett Sepsiszentgyörgyön a Nemzet Útja
2024. március 21., csütörtök

Csergő Tibor kötelességének érzi, hogy induljon az előválasztáson

Sajtótájékoztatón jelentette be Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós jelenlegi polgármestere, hogy újra megméretkezik a helyi RMDSZ-előválasztáson.

Csergő Tibor kötelességének érzi, hogy induljon az előválasztáson
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!