Dr. Ábrám Zoltán orvos, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Orvostudományi Kara Közegészségtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.

Ábrám Zoltán a Máramaros megyei Szinérváralján született 1963. december 9-én. Szatmárnémetiben érettségizett 1982-ben, majd 1989-ben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben általános orvosi diplomát szerzett. 1989 decemberében az RMDSZ Maros megyei szervezete első Intéző Bizottságának a tagjává válik, a Maros megyei MADISZ első elnöke, két éven át a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnökségi tagja.

Bajcsi Ákos a Kovászna megyei Haralyban született 1946. szeptember 19-én. A jászvásári agrártudományi egyetemen 1970-ben szerzett agrármérnöki diplomát. A hosszú évek során sok hasznos tapasztalatot szerzett. Ezen tapasztalatok tulajdonában pedig mindig szívesen áll a mezőgazdasági termelők szakmai tanácsadásának szolgálatában. Az általa alapított cég ma Kovászna megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozása. Az évek során a jó példa sok fiatalt késztetett arra, hogy mezőgazdasági vállalkozásba kezdjen. Ma a megye agráriuma technikai felszereltségben az ország élvonalához tartozik. Az országban itt termesztenek a legnagyobb területen pityókát.

Balázs Árpád Korondon látta meg a napvilágot 1957. október 23-án. Iskoláit szülőfalujában és Székelyudvarhelyen végezte, ahol fémipari szakon végzett, a Mezőgazdasági, mai Eötvös József Szakközépiskolában. Később, a mai Tamási Áron Gimnáziumban, különbözeti vizsgát tett. A Gábor Áron Gépgyárban (Technoutilaj) helyezkedett el, ahol kulturális felelőssé nevezték ki, amelyeket arra használt fel, hogy

Böjte Lídia Zágonban született 1953. augusztus 21-én. Sepsiszentgyörgyön tanult a későbbi Székely Mikó Kollégiumban. 1972-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanul, amely keretén belül az orosz mellékszakot választja. 1977-től a román többségű Libánfalván kezdte tanári pályafutását, ahol négy évig orosz nyelvet tanított, majd következett Soropháza és a szászrégeni 2. számú líceum. A Kolozsváron megszokott magyar kulturális rendezvények hiányának pótlására kapcsolódott be a szászrégeni művelődési háznál 1974 óta működő Kemény János Irodalmi Kör munkájába.

1990 és 2015 között az RMDSZ szászrégeni szervezetében kulturális rendezvények felelőseként tevékenykedett és nagyban hozzájárult az idén 10 éves Szászrégeni Magyar Napok sikeréhez is, amely keretén belül több kulturális programot szervezett. 1990 és 2004 között a Szászrégeni Florea Bogdan Gimnázium igazgatóhelyettese, ahol sikerül jól működő, színvonalas magyar tagozatot kiépítenie. 2018-ban az Alexandru Ceușianu Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba – hangzott el a róla szóló méltatásban.

Makkai Enikő, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Kapernaum Alapítvány vezetője a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése és támogatása érdekében vállalt fáradhatatlan munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkeresztjét vehette át.

Makkai Enikő 1966. december 22-én a Székelyudvarhelyen született, tanulmányait a Székelyudvarhelyi Egészségügyi Líceumban végezte, majd a Csíkszeredai Megyei Kórházban mint egészségügyi nővér kezdte tevékenységét. Az 1989-es fordulat után Magyarországon, majd a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Filológia karán folytatta tanulmányait. Német nyelv-, és irodalom szakon szerzett diplomával érkezett Sepsiszentgyörgyre, ahova az Árkosi Református Egyházközségbe megválasztott lelkipásztor férjét Makkai Pétert követte.

Szakács Sándor 1953. május 25-én született Kézdivásárhelyen. 1977-ben szerzett diplomát a Brassói Egyetem erdőmérnöki karán. 1977-1990-ig a Zetelaki Erdészeti Hivatalnál erdősítési, majd erdőhasználati műszaki vezető, erdészetvezető-helyettes. 1990 és 1999 között az erdészet vezetője. 1999-től a Székelyudvarhelyi Erdészeti Hivatalt vezeti, majd 2008-ban az ő irányításával megalakul a Székelyudvarhelyi Magánerdészet, amelyet 2018-ig vezetett, nyugdíjazásáig. 2001-ben alakult meg a kolozsvári székhelyű, és erdélyi magyar műszaki értelmiségieket tömörítő Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztálya, melynek elnökévé választották. A vezetésével évente szakkonferenciákat, tanulmányi kirándulásokat szerveztek az erdélyi magyar erdésztársadalom számára és együttműködési megállapodást kötöttek több anyaországi erdészeti szervezettel.

Elkötelezettséggel törekszik a Kárpát-medencei magyar erdészek összefogására, a kapcsolattartás erősítésére. Magánélete, családszeretete példaként szolgálhat az erdélyi és a magyarországi fiataloknak is. Két lánya, hét unokája Erdélyben élnek, tanúsítva a szülőföldön megmaradást, az életigenlést, a valódi értékek következő generációknak való közvetítést – hangzott el a díjátadón a róla megosztott laudációban.