Hirdetés
Hirdetés

Magyar állami kitüntetésben részesültek a közösségért nyújtott szolgálatukért

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Hat erdélyi személyiség vehette át kedden az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök asszony által adományozott állami kitüntetéseket Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán. A rangos elismerést az erdélyi magyar közösség szolgálatáért érdemelték ki.

Barabás Hajnal

2023. szeptember 12., 18:512023. szeptember 12., 18:51

2023. szeptember 12., 20:002023. szeptember 12., 20:00

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán Tóth László főkonzul adta át kedden a rangos magyar állami kitüntetéseket, amelyeket az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök adományozott hat erdélyi személyiségnek. Az ünnepségen jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is, aki köszöntötte és méltatta a kitüntetetteket, akik közül többet is ő terjesztett fel az elismerésre.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Idézet
A ma elismerésben részesülők minden bizonnyal másoknál is jobban tudják, hogy a közösségért végzett tevékenység valójában egy soha véget nem érő szolgálat. Ahogy azt is tudják, hogy ez a legtöbb esetben nem rendkívüli, történelmi mércével mérhető dolgokban merül ki, hanem – idézőjelben – »csak« a hétköznapok szorgalmában”

– mondta el ünnepi köszöntőjében Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője.

Mint fogalmazott: bizonyíték erre életük és tevékenységük: bárhol is végezték mindennapi munkájukat – az orvosi rendelőben vagy a szociális ellátórendszerben, a katedránál vagy a könyvtárban, a mérnöki asztalnál, vagy kint a terepen – azok fontos elemei lettek közösségük épülésének és gyarapodásának, valamint a mindenkori ország- és nemzetépítésnek. (...)

Idézet
Hivatásukkal, példamutató életükkel előrébb vitték szűkebb közösségük ügyét, és általuk az egész magyar nemzet lett jobb és gazdagabb”

– fogalmazott a főkonzul.

Tóth László főkonzul •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Tóth László főkonzul

Fotó: Pinti Attila

Dr. Ábrám Zoltán orvos, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Orvostudományi Kara Közegészségtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Ábrám Zoltán a Máramaros megyei Szinérváralján született 1963. december 9-én. Szatmárnémetiben érettségizett 1982-ben, majd 1989-ben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben általános orvosi diplomát szerzett. 1989 decemberében az RMDSZ Maros megyei szervezete első Intéző Bizottságának a tagjává válik, a Maros megyei MADISZ első elnöke, két éven át a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnökségi tagja.

A fekete márciusi események során Sütő Andrással és hetvenkilenced magával az elhíresült „RMDSZ-székház” ostromának szenvedője volt.

1991-ben újságírói diplomát szerzett a budapesti Bálint György Újságíró Iskola belpolitika szakán. Írásai több mint két tucat hazai, magyarországi és határon túli lapban jelentek meg. Ugyancsak 1991-ben sikeresen vizsgázott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Közegészségtani Tanszékére, majd a ranglétrán fokozatosan előre haladva, 2006-tól tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozik – ismertették gazdag életútjának állomásait laudációjában.

Dr. Ábrám Zoltán •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Dr. Ábrám Zoltán

Fotó: Pinti Attila

Idézet
Lelkiismeretesen, rendszeresen kiállt a magyar nyelvű oktatásért, szókimondó tényfeltáró írásokat közölt a marosvásárhelyi orvosi egyetem sorsáról. Ugyanakkor több szakmai és civil szervezet tagja, tisztségviselője. Az EMKE Maros megyei szervezetében és országos elnökségében betöltött tevékenysége legjelentősebb eredményei közé sorolható a marosvásárhelyi Petőfi-szobor felállítása, a Don-kanyari áldozatok emlékművének a létrehozása és húsz éve januárban megemlékezések szervezése, a székesi Bercsényi László-szobor megvalósítása, valamint pelikán-szobor avatása Mezőfelében a Duna-delta munkatáborait ártatlanul megjártak emlékére, hogy Periprava, a szovjet gulágok mintájára létrehozott láger emlékezete megmaradjon a köztudatban”

– sorolták fontosabb megvalósításait.

Az erdélyi, különösen a marosvásárhelyi kulturális közéletben meghatározó újságírói, tényfeltáró művelődéstörténeti, illetve szak- és közírói munkája, valamint a marosvásárhelyi egyetemen végzett kutatói-oktatói tevékenysége elismeréseként részesült elismerésben.

Hirdetés

Bajcsi Ákos agrármérnök, a Timate Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa, a kurtapataki Zonda Lovarda tulajdonosa részére

a székelyföldi mezőgazdaság és növénytermesztés minőségi fejlesztésében elért eredményei, valamint a szakmai utánpótlásképzés, illetve a közösségi nevelés területén végzett példaértékű munkája elismeréseként Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Bajcsi Ákos a Kovászna megyei Haralyban született 1946. szeptember 19-én. A jászvásári agrártudományi egyetemen 1970-ben szerzett agrármérnöki diplomát. A hosszú évek során sok hasznos tapasztalatot szerzett. Ezen tapasztalatok tulajdonában pedig mindig szívesen áll a mezőgazdasági termelők szakmai tanácsadásának szolgálatában. Az általa alapított cég ma Kovászna megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozása. Az évek során a jó példa sok fiatalt késztetett arra, hogy mezőgazdasági vállalkozásba kezdjen. Ma a megye agráriuma technikai felszereltségben az ország élvonalához tartozik. Az országban itt termesztenek a legnagyobb területen pityókát.

Bajcsi Ákos •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Bajcsi Ákos

Fotó: Pinti Attila

Bajcsi Ákos önkéntes munkával és támogatással részt vett több közösségi projektben, továbbá Kurtapatakon családjával létrehozta a Zonda Lovardát, ahol a gyermekek megismerkedhetek a lovaglás élményével: a díjugratással, a lovas tornával.

Ezen kívül fogyatékkal élő gyermekeknek is tartanak terápiás lovaglást. Az elmúlt nyolc évben, támogatásukkal országos lovas torna és a díjugrató versenyeket szerveztek a székelyföldi lovas klubok részvételével. Díjugratóik rendszeresen részt vesznek az országos bajnokságokon is, ahol kimagasló eredményeket érnek el – osztották meg laudációjában.

A székelyföldi magyar írott és elektronikus sajtó fejlesztése, valamint Udvarhelyszék sport- és helytörténeti emlékeinek feltárása és bemutatása érdekében végzett, több mint három évtizedes munkája elismeréseként Novák Katalin köztársasági elnök Balázs Árpád nyugalmazott újságíró, helytörténész, az Udvarhelyi Televízió alapítója és első főszerkesztője részére a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Balázs Árpád Korondon látta meg a napvilágot 1957. október 23-án. Iskoláit szülőfalujában és Székelyudvarhelyen végezte, ahol fémipari szakon végzett, a Mezőgazdasági, mai Eötvös József Szakközépiskolában. Később, a mai Tamási Áron Gimnáziumban, különbözeti vizsgát tett. A Gábor Áron Gépgyárban (Technoutilaj) helyezkedett el, ahol kulturális felelőssé nevezték ki, amelyeket arra használt fel, hogy

az akkor igencsak korlátozott lehetőségek mellett emlékezetes ifjúsági-, hagyományőrzési-, sport- és közművelődési programokat szervezett.

A belügyi szervek árgus szemekkel követték az aktív fiatalember munkásságát. 1982-től folyamatosan zaklatják, több házkutatás elszenvedője. Mindemellett a Székelyudvarhelyi Népszínház tagja (1977-1992), ahol ugyancsak hasznos és kiemelkedő munkát folytatott. Balázs Árpád fő- és mellékszerepekben, drámai és könnyed műfajokban egyaránt emlékezeteset alakított. Ismertsége, médiában és színpadon való jártassága a rendszerváltást követően aztán a televíziózás és a rádiózás, valamint az írott sajtóban történő szerepvállalásra predesztinálta.

Balázs Árpád •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Balázs Árpád

Fotó: Pinti Attila

Számos jegyzetet, riportot közölt a helyi és az országos sajtóban.

2009-ben Bálint András irodalmi díjban részesült. 2018-2023 között a helyi Nyugdíjasok Klubja kulturális irányítója. Számos könyve, cikke jelent meg, melyek Udvarhelyszék, illetve Székelyudvarhely sport- és helytörténetének hiánypótló feltárásával és bemutatásával foglalkoznak – hangzott el a róla szóló laudációban.

Böjte Lídia nyugalmazott tanár, a Szászrégeni Florea Bogdan Gimnázium korábbi igazgatóhelyettese, a Kemény János Művelődési Társaság elnöke

a szászrégeni és Felső-Maros menti szórványban élő magyarság kulturális értékeinek megőrzése érdekében folytatott tevékenysége, valamint a magyar irodalom népszerűsítésében és az anyanyelvi oktatásban végzett több évtizedes, példaértékű munkája elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Böjte Lídia Zágonban született 1953. augusztus 21-én. Sepsiszentgyörgyön tanult a későbbi Székely Mikó Kollégiumban. 1972-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanul, amely keretén belül az orosz mellékszakot választja. 1977-től a román többségű Libánfalván kezdte tanári pályafutását, ahol négy évig orosz nyelvet tanított, majd következett Soropháza és a szászrégeni 2. számú líceum. A Kolozsváron megszokott magyar kulturális rendezvények hiányának pótlására kapcsolódott be a szászrégeni művelődési háznál 1974 óta működő Kemény János Irodalmi Kör munkájába.

A kommunista hatalom bukása utáni első évben, 1990-ben többedmagával megalapította a Kemény János Művelődési Társaságot. 1991-től a civil szervezet elnökeként célja az volt, hogy a színvonalas tevékenységekre bevonják a helyi közösség minél több tagját, ezen keresztül ápolják a helyi hagyományokat is.

Böjte Lídia •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Böjte Lídia

Fotó: Pinti Attila

1990 és 2015 között az RMDSZ szászrégeni szervezetében kulturális rendezvények felelőseként tevékenykedett és nagyban hozzájárult az idén 10 éves Szászrégeni Magyar Napok sikeréhez is, amely keretén belül több kulturális programot szervezett. 1990 és 2004 között a Szászrégeni Florea Bogdan Gimnázium igazgatóhelyettese, ahol sikerül jól működő, színvonalas magyar tagozatot kiépítenie. 2018-ban az Alexandru Ceușianu Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba – hangzott el a róla szóló méltatásban.

Makkai Enikő, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Kapernaum Alapítvány vezetője a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése és támogatása érdekében vállalt fáradhatatlan munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkeresztjét vehette át.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Makkai Enikő 1966. december 22-én a Székelyudvarhelyen született, tanulmányait a Székelyudvarhelyi Egészségügyi Líceumban végezte, majd a Csíkszeredai Megyei Kórházban mint egészségügyi nővér kezdte tevékenységét. Az 1989-es fordulat után Magyarországon, majd a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Filológia karán folytatta tanulmányait. Német nyelv-, és irodalom szakon szerzett diplomával érkezett Sepsiszentgyörgyre, ahova az Árkosi Református Egyházközségbe megválasztott lelkipásztor férjét Makkai Pétert követte.

Szakmai tevékenységét a Mikes Kelemen Elméleti Líceum német nyelv-, és irodalom tanáraként folytatta, s aktívan részt vett a férje által indított egyházközségen belüli és kívüli, egész megyét fokozatosan lefedő szeretetszolgálati tevekénységben, amely több száz hátrányos helyzetben levő családnak nyújt ma is hathatós segítséget.

Megszervezte és mai napig is vezeti az árkosi bölcsődét és délutáni programos óvodát, amely az egyetlen alapítványi-egyházi ilyen típusú intézmény Kovászna megyében. „Vezeti, szervezi a Sepsiszentgyörgyi Diakónia-Kapernaum Alapítvány szociális konyháját, amely naponta több mint 150 gyereknek, fogyatékkal élőnek, idős embernek biztosít meleg ebédet.

Makkai Enikő •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Makkai Enikő

Fotó: Pinti Attila

Idézet
Szerény, csendes, de határozott és pontos egyéniségével észrevétlenül tölti be azt a szolgálatot, ami csak akkor látszik, ha nem végzik el”

– hangzott el a laudációjában.

Szakács Sándort, az Erdélyi Magyar Műszaki-Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztályának elnökét, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet nyugalmazott vezetőjét, erdőmérnökét

a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki, az erdélyi magyar erdészek érdekképviseletében, a szakmai és üzleti együttműködések létrejöttében, valamint az anyaországgal ápolt erdészeti kapcsolatok fejlesztésében betöltött szerepe elismeréseként.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Szakács Sándor 1953. május 25-én született Kézdivásárhelyen. 1977-ben szerzett diplomát a Brassói Egyetem erdőmérnöki karán. 1977-1990-ig a Zetelaki Erdészeti Hivatalnál erdősítési, majd erdőhasználati műszaki vezető, erdészetvezető-helyettes. 1990 és 1999 között az erdészet vezetője. 1999-től a Székelyudvarhelyi Erdészeti Hivatalt vezeti, majd 2008-ban az ő irányításával megalakul a Székelyudvarhelyi Magánerdészet, amelyet 2018-ig vezetett, nyugdíjazásáig. 2001-ben alakult meg a kolozsvári székhelyű, és erdélyi magyar műszaki értelmiségieket tömörítő Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztálya, melynek elnökévé választották. A vezetésével évente szakkonferenciákat, tanulmányi kirándulásokat szerveztek az erdélyi magyar erdésztársadalom számára és együttműködési megállapodást kötöttek több anyaországi erdészeti szervezettel.

Szakács Sándor odaadó és lelkiismeretes szervező munkájának köszönhető számos erdésztalálkozó, szakkonferencia lebonyolítása. Szakmai feladatait következetességgel, rátermettséggel az erdő és a munkatársak iránti elkötelezettséggel végezte és végzi ma is.

Szakács Sándor •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Szakács Sándor

Fotó: Pinti Attila

Elkötelezettséggel törekszik a Kárpát-medencei magyar erdészek összefogására, a kapcsolattartás erősítésére. Magánélete, családszeretete példaként szolgálhat az erdélyi és a magyarországi fiataloknak is. Két lánya, hét unokája Erdélyben élnek, tanúsítva a szülőföldön megmaradást, az életigenlést, a valódi értékek következő generációknak való közvetítést – hangzott el a díjátadón a róla megosztott laudációban.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 17., szombat

Szakértő: ilyen hidegben Románia gázellátása döntően Magyarországtól függhet

Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.

Szakértő: ilyen hidegben Románia gázellátása döntően Magyarországtól függhet
Hirdetés
2026. január 17., szombat

Három nap kemény fagyra van kilátás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.

Három nap kemény fagyra van kilátás
Három nap kemény fagyra van kilátás
2026. január 17., szombat

Három nap kemény fagyra van kilátás

2026. január 17., szombat

Bejutottak a robbanás után a tömbházlakásba, és megmutatták, mit találtak – fotók

Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.

Bejutottak a robbanás után a tömbházlakásba, és megmutatták, mit találtak – fotók
2026. január 17., szombat

Holtan találtak egy embert a hegyimentők

A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.

Holtan találtak egy embert a hegyimentők
Holtan találtak egy embert a hegyimentők
2026. január 17., szombat

Holtan találtak egy embert a hegyimentők

Hirdetés
2026. január 17., szombat

Megdöbbentő számok a nyilvánosságra hozott különnyugdíjaknál

A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.

Megdöbbentő számok a nyilvánosságra hozott különnyugdíjaknál
2026. január 17., szombat

Meg sem közelítette a csíki hidegrekordot a mai mínusz 21

Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.

Meg sem közelítette a csíki hidegrekordot a mai mínusz 21
2026. január 17., szombat

Az idei tél leghidegebb napja: mínusz 21 fok alatt Csíkszereda és Gyergyóalfalu

Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.

Az idei tél leghidegebb napja: mínusz 21 fok alatt Csíkszereda és Gyergyóalfalu
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt

Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.

Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt
2026. január 16., péntek

Felújított otthona van a kultúrának és a közösségnek Szentegyházán

Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.

Felújított otthona van a kultúrának és a közösségnek Szentegyházán
2026. január 16., péntek

Vizsgálatot indít a craiovai egyetem az igazságügyi miniszter doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében

A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.

Vizsgálatot indít a craiovai egyetem az igazságügyi miniszter doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében
Hirdetés