Hirdetés
Hirdetés

Magyar állami kitüntetésben részesültek a közösségért nyújtott szolgálatukért

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Hat erdélyi személyiség vehette át kedden az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök asszony által adományozott állami kitüntetéseket Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán. A rangos elismerést az erdélyi magyar közösség szolgálatáért érdemelték ki.

Barabás Hajnal

2023. szeptember 12., 18:512023. szeptember 12., 18:51

2023. szeptember 12., 20:002023. szeptember 12., 20:00

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán Tóth László főkonzul adta át kedden a rangos magyar állami kitüntetéseket, amelyeket az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök adományozott hat erdélyi személyiségnek. Az ünnepségen jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is, aki köszöntötte és méltatta a kitüntetetteket, akik közül többet is ő terjesztett fel az elismerésre.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Idézet
A ma elismerésben részesülők minden bizonnyal másoknál is jobban tudják, hogy a közösségért végzett tevékenység valójában egy soha véget nem érő szolgálat. Ahogy azt is tudják, hogy ez a legtöbb esetben nem rendkívüli, történelmi mércével mérhető dolgokban merül ki, hanem – idézőjelben – »csak« a hétköznapok szorgalmában”

– mondta el ünnepi köszöntőjében Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője.

Mint fogalmazott: bizonyíték erre életük és tevékenységük: bárhol is végezték mindennapi munkájukat – az orvosi rendelőben vagy a szociális ellátórendszerben, a katedránál vagy a könyvtárban, a mérnöki asztalnál, vagy kint a terepen – azok fontos elemei lettek közösségük épülésének és gyarapodásának, valamint a mindenkori ország- és nemzetépítésnek. (...)

Idézet
Hivatásukkal, példamutató életükkel előrébb vitték szűkebb közösségük ügyét, és általuk az egész magyar nemzet lett jobb és gazdagabb”

– fogalmazott a főkonzul.

Tóth László főkonzul •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Tóth László főkonzul

Fotó: Pinti Attila

Dr. Ábrám Zoltán orvos, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Orvostudományi Kara Közegészségtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Ábrám Zoltán a Máramaros megyei Szinérváralján született 1963. december 9-én. Szatmárnémetiben érettségizett 1982-ben, majd 1989-ben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben általános orvosi diplomát szerzett. 1989 decemberében az RMDSZ Maros megyei szervezete első Intéző Bizottságának a tagjává válik, a Maros megyei MADISZ első elnöke, két éven át a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnökségi tagja.

A fekete márciusi események során Sütő Andrással és hetvenkilenced magával az elhíresült „RMDSZ-székház” ostromának szenvedője volt.

1991-ben újságírói diplomát szerzett a budapesti Bálint György Újságíró Iskola belpolitika szakán. Írásai több mint két tucat hazai, magyarországi és határon túli lapban jelentek meg. Ugyancsak 1991-ben sikeresen vizsgázott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Közegészségtani Tanszékére, majd a ranglétrán fokozatosan előre haladva, 2006-tól tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozik – ismertették gazdag életútjának állomásait laudációjában.

Dr. Ábrám Zoltán •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Dr. Ábrám Zoltán

Fotó: Pinti Attila

Idézet
Lelkiismeretesen, rendszeresen kiállt a magyar nyelvű oktatásért, szókimondó tényfeltáró írásokat közölt a marosvásárhelyi orvosi egyetem sorsáról. Ugyanakkor több szakmai és civil szervezet tagja, tisztségviselője. Az EMKE Maros megyei szervezetében és országos elnökségében betöltött tevékenysége legjelentősebb eredményei közé sorolható a marosvásárhelyi Petőfi-szobor felállítása, a Don-kanyari áldozatok emlékművének a létrehozása és húsz éve januárban megemlékezések szervezése, a székesi Bercsényi László-szobor megvalósítása, valamint pelikán-szobor avatása Mezőfelében a Duna-delta munkatáborait ártatlanul megjártak emlékére, hogy Periprava, a szovjet gulágok mintájára létrehozott láger emlékezete megmaradjon a köztudatban”

– sorolták fontosabb megvalósításait.

Az erdélyi, különösen a marosvásárhelyi kulturális közéletben meghatározó újságírói, tényfeltáró művelődéstörténeti, illetve szak- és közírói munkája, valamint a marosvásárhelyi egyetemen végzett kutatói-oktatói tevékenysége elismeréseként részesült elismerésben.

Hirdetés

Bajcsi Ákos agrármérnök, a Timate Kft. ügyvezetője és társtulajdonosa, a kurtapataki Zonda Lovarda tulajdonosa részére

a székelyföldi mezőgazdaság és növénytermesztés minőségi fejlesztésében elért eredményei, valamint a szakmai utánpótlásképzés, illetve a közösségi nevelés területén végzett példaértékű munkája elismeréseként Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Bajcsi Ákos a Kovászna megyei Haralyban született 1946. szeptember 19-én. A jászvásári agrártudományi egyetemen 1970-ben szerzett agrármérnöki diplomát. A hosszú évek során sok hasznos tapasztalatot szerzett. Ezen tapasztalatok tulajdonában pedig mindig szívesen áll a mezőgazdasági termelők szakmai tanácsadásának szolgálatában. Az általa alapított cég ma Kovászna megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozása. Az évek során a jó példa sok fiatalt késztetett arra, hogy mezőgazdasági vállalkozásba kezdjen. Ma a megye agráriuma technikai felszereltségben az ország élvonalához tartozik. Az országban itt termesztenek a legnagyobb területen pityókát.

Bajcsi Ákos •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Bajcsi Ákos

Fotó: Pinti Attila

Bajcsi Ákos önkéntes munkával és támogatással részt vett több közösségi projektben, továbbá Kurtapatakon családjával létrehozta a Zonda Lovardát, ahol a gyermekek megismerkedhetek a lovaglás élményével: a díjugratással, a lovas tornával.

Ezen kívül fogyatékkal élő gyermekeknek is tartanak terápiás lovaglást. Az elmúlt nyolc évben, támogatásukkal országos lovas torna és a díjugrató versenyeket szerveztek a székelyföldi lovas klubok részvételével. Díjugratóik rendszeresen részt vesznek az országos bajnokságokon is, ahol kimagasló eredményeket érnek el – osztották meg laudációjában.

A székelyföldi magyar írott és elektronikus sajtó fejlesztése, valamint Udvarhelyszék sport- és helytörténeti emlékeinek feltárása és bemutatása érdekében végzett, több mint három évtizedes munkája elismeréseként Novák Katalin köztársasági elnök Balázs Árpád nyugalmazott újságíró, helytörténész, az Udvarhelyi Televízió alapítója és első főszerkesztője részére a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Balázs Árpád Korondon látta meg a napvilágot 1957. október 23-án. Iskoláit szülőfalujában és Székelyudvarhelyen végezte, ahol fémipari szakon végzett, a Mezőgazdasági, mai Eötvös József Szakközépiskolában. Később, a mai Tamási Áron Gimnáziumban, különbözeti vizsgát tett. A Gábor Áron Gépgyárban (Technoutilaj) helyezkedett el, ahol kulturális felelőssé nevezték ki, amelyeket arra használt fel, hogy

az akkor igencsak korlátozott lehetőségek mellett emlékezetes ifjúsági-, hagyományőrzési-, sport- és közművelődési programokat szervezett.

A belügyi szervek árgus szemekkel követték az aktív fiatalember munkásságát. 1982-től folyamatosan zaklatják, több házkutatás elszenvedője. Mindemellett a Székelyudvarhelyi Népszínház tagja (1977-1992), ahol ugyancsak hasznos és kiemelkedő munkát folytatott. Balázs Árpád fő- és mellékszerepekben, drámai és könnyed műfajokban egyaránt emlékezeteset alakított. Ismertsége, médiában és színpadon való jártassága a rendszerváltást követően aztán a televíziózás és a rádiózás, valamint az írott sajtóban történő szerepvállalásra predesztinálta.

Balázs Árpád •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Balázs Árpád

Fotó: Pinti Attila

Számos jegyzetet, riportot közölt a helyi és az országos sajtóban.

2009-ben Bálint András irodalmi díjban részesült. 2018-2023 között a helyi Nyugdíjasok Klubja kulturális irányítója. Számos könyve, cikke jelent meg, melyek Udvarhelyszék, illetve Székelyudvarhely sport- és helytörténetének hiánypótló feltárásával és bemutatásával foglalkoznak – hangzott el a róla szóló laudációban.

Böjte Lídia nyugalmazott tanár, a Szászrégeni Florea Bogdan Gimnázium korábbi igazgatóhelyettese, a Kemény János Művelődési Társaság elnöke

a szászrégeni és Felső-Maros menti szórványban élő magyarság kulturális értékeinek megőrzése érdekében folytatott tevékenysége, valamint a magyar irodalom népszerűsítésében és az anyanyelvi oktatásban végzett több évtizedes, példaértékű munkája elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Böjte Lídia Zágonban született 1953. augusztus 21-én. Sepsiszentgyörgyön tanult a későbbi Székely Mikó Kollégiumban. 1972-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán tanul, amely keretén belül az orosz mellékszakot választja. 1977-től a román többségű Libánfalván kezdte tanári pályafutását, ahol négy évig orosz nyelvet tanított, majd következett Soropháza és a szászrégeni 2. számú líceum. A Kolozsváron megszokott magyar kulturális rendezvények hiányának pótlására kapcsolódott be a szászrégeni művelődési háznál 1974 óta működő Kemény János Irodalmi Kör munkájába.

A kommunista hatalom bukása utáni első évben, 1990-ben többedmagával megalapította a Kemény János Művelődési Társaságot. 1991-től a civil szervezet elnökeként célja az volt, hogy a színvonalas tevékenységekre bevonják a helyi közösség minél több tagját, ezen keresztül ápolják a helyi hagyományokat is.

Böjte Lídia •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Böjte Lídia

Fotó: Pinti Attila

1990 és 2015 között az RMDSZ szászrégeni szervezetében kulturális rendezvények felelőseként tevékenykedett és nagyban hozzájárult az idén 10 éves Szászrégeni Magyar Napok sikeréhez is, amely keretén belül több kulturális programot szervezett. 1990 és 2004 között a Szászrégeni Florea Bogdan Gimnázium igazgatóhelyettese, ahol sikerül jól működő, színvonalas magyar tagozatot kiépítenie. 2018-ban az Alexandru Ceușianu Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba – hangzott el a róla szóló méltatásban.

Makkai Enikő, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Kapernaum Alapítvány vezetője a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítése és támogatása érdekében vállalt fáradhatatlan munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkeresztjét vehette át.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Makkai Enikő 1966. december 22-én a Székelyudvarhelyen született, tanulmányait a Székelyudvarhelyi Egészségügyi Líceumban végezte, majd a Csíkszeredai Megyei Kórházban mint egészségügyi nővér kezdte tevékenységét. Az 1989-es fordulat után Magyarországon, majd a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Filológia karán folytatta tanulmányait. Német nyelv-, és irodalom szakon szerzett diplomával érkezett Sepsiszentgyörgyre, ahova az Árkosi Református Egyházközségbe megválasztott lelkipásztor férjét Makkai Pétert követte.

Szakmai tevékenységét a Mikes Kelemen Elméleti Líceum német nyelv-, és irodalom tanáraként folytatta, s aktívan részt vett a férje által indított egyházközségen belüli és kívüli, egész megyét fokozatosan lefedő szeretetszolgálati tevekénységben, amely több száz hátrányos helyzetben levő családnak nyújt ma is hathatós segítséget.

Megszervezte és mai napig is vezeti az árkosi bölcsődét és délutáni programos óvodát, amely az egyetlen alapítványi-egyházi ilyen típusú intézmény Kovászna megyében. „Vezeti, szervezi a Sepsiszentgyörgyi Diakónia-Kapernaum Alapítvány szociális konyháját, amely naponta több mint 150 gyereknek, fogyatékkal élőnek, idős embernek biztosít meleg ebédet.

Makkai Enikő •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Makkai Enikő

Fotó: Pinti Attila

Idézet
Szerény, csendes, de határozott és pontos egyéniségével észrevétlenül tölti be azt a szolgálatot, ami csak akkor látszik, ha nem végzik el”

– hangzott el a laudációjában.

Szakács Sándort, az Erdélyi Magyar Műszaki-Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztályának elnökét, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet nyugalmazott vezetőjét, erdőmérnökét

a Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki, az erdélyi magyar erdészek érdekképviseletében, a szakmai és üzleti együttműködések létrejöttében, valamint az anyaországgal ápolt erdészeti kapcsolatok fejlesztésében betöltött szerepe elismeréseként.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Szakács Sándor 1953. május 25-én született Kézdivásárhelyen. 1977-ben szerzett diplomát a Brassói Egyetem erdőmérnöki karán. 1977-1990-ig a Zetelaki Erdészeti Hivatalnál erdősítési, majd erdőhasználati műszaki vezető, erdészetvezető-helyettes. 1990 és 1999 között az erdészet vezetője. 1999-től a Székelyudvarhelyi Erdészeti Hivatalt vezeti, majd 2008-ban az ő irányításával megalakul a Székelyudvarhelyi Magánerdészet, amelyet 2018-ig vezetett, nyugdíjazásáig. 2001-ben alakult meg a kolozsvári székhelyű, és erdélyi magyar műszaki értelmiségieket tömörítő Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztálya, melynek elnökévé választották. A vezetésével évente szakkonferenciákat, tanulmányi kirándulásokat szerveztek az erdélyi magyar erdésztársadalom számára és együttműködési megállapodást kötöttek több anyaországi erdészeti szervezettel.

Szakács Sándor odaadó és lelkiismeretes szervező munkájának köszönhető számos erdésztalálkozó, szakkonferencia lebonyolítása. Szakmai feladatait következetességgel, rátermettséggel az erdő és a munkatársak iránti elkötelezettséggel végezte és végzi ma is.

Szakács Sándor •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Szakács Sándor

Fotó: Pinti Attila

Elkötelezettséggel törekszik a Kárpát-medencei magyar erdészek összefogására, a kapcsolattartás erősítésére. Magánélete, családszeretete példaként szolgálhat az erdélyi és a magyarországi fiataloknak is. Két lánya, hét unokája Erdélyben élnek, tanúsítva a szülőföldön megmaradást, az életigenlést, a valódi értékek következő generációknak való közvetítést – hangzott el a díjátadón a róla megosztott laudációban.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 23., péntek

Átadtuk a Székelyhon Mit tartogat 2026? játékának nyereményét

Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.

Átadtuk a Székelyhon Mit tartogat 2026? játékának nyereményét
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Egy 72 éves donor szervei több betegnek adhatnak reményt

Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.

Egy 72 éves donor szervei több betegnek adhatnak reményt
2026. január 23., péntek

Tiltakozásra készülnek az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben

A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.

Tiltakozásra készülnek az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben
2026. január 23., péntek

Nicușor Dan: nőtt a feszültség a koalícióban, a politikai stabilitás aggasztja a befektetőket

Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.

Nicușor Dan: nőtt a feszültség a koalícióban, a politikai stabilitás aggasztja a befektetőket
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók

Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók
2026. január 22., csütörtök

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár
2026. január 22., csütörtök

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében

Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány
2026. január 22., csütörtök

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat

A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat
2026. január 22., csütörtök

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
Hirdetés