Macalik Ernő: jobbak azok a gyógynövények, amiket saját kezűleg szedünk

A 75 éves biológus érdekfeszítő, másfél órás előadást tartott, amelyben többször kihangsúlyozta, hogy

ismét nagyon népszerűek a gyógynövények.

Ennek az egyik oka, hogy kiderült, hogy a szintetikus gyógyszernek sok mellékhatása van, s a gyógyszeripar elsősorban a nyereségre hajt, és nem az emberek egészségét tartja sem előtt.

De felkapottak a gyógynövények azért is, mert egyre többen rájönnek, orvosok közül is, hogy a sokrétű növényekkel sok mindent gyógyítani lehet és remek kiegészítői lehetnek a gyógyszereknek is.

Az előadó példaként említette, hogy Svájcban vannak olyan orvosok, akik a receptre a gyógyszer után az ajánlott gyógynövényeket is felírják.

Macalik Ernő mindenkit arra biztatott, hogy hacsak teheti mindenki saját maga szedjen gyógynövényt, hiszen az üzletekben, bioboltokban található teák nem mindig megfelelőek. Mint mondta: 

a gyógynövénynek a hatóanyaga aszerint változik, hogy mikor szedték le őket, milyen időben és hogyan szárították meg.

Megtudhattuk, hogy ipari körülmények között a gyógynövényeket nem a levegőn, félárnyékéban vagy a napon szárítják, hanem egy speciális gépsorba teszik amely nagyon forró levegőt fúj a növényekre. Macaliki Ernő szerint a növények ettől a gyorsított szárítástól, égetéstől elveszítik gyógyhatásukat nagy részét, ezért ajánlott, hogy inkább magunk szedjük le ezeket. Szó esett arról,  hogy honnan érdemes gyógynövény szedni, s különösen Marosvásárhelyen és környékén, ahol nagyon szennyezi a levegőt a vegyipari kombinát. Macalik Ernő elmondta, hogy

a gyógynövényeket semmiképp nem szabad vasút mellől szedni és ha lehet kerülni kell a főutak mentét is.

Ami a leszedett gyógynövények megmosását illeti, Macalik Ernő szerint ha nagyon poros, akkor le lehet öblíteni őket tiszta vízzel, de nem ez nem feltétlenül szükséges. Ugyanakkor érdekes tényre is felhívta a hallgatóság figyelmét Macalik, miszerint a magas vérnyomás csökkentésében nagyon jó hatással bíró fagyöngyöt nem kellene a piacról vásárolni. A fagyöngy mintegy kilencven fán élősködik, s ezek közül különösen szereti az akácfát, de ennek a fának a törzse és levele mérgező, így az erről a fáról szedett fagyöngy használata  káros lehet az egészségre. De mivel

az akácfákon található a legtöbb fagyöngy, könnyen elképzelhető, hogy a piaci árusok onnan szedik le, így ezek fogyasztását  kerülni kellene.

A teázási szokásokról és a gyógytea használatáról is beszélt a biológus, és elmondta, hogy jó lenne, ha a teák forrásvízzel készülnének, de ennek hiányában vezetékes víz is megteszi. Elmondta, hogy tudományosan bizonyították, hogy a gyomorvédő és májvédő teák nyugodt szürcsölgetése esetén nemcsak a teakeverékek gyógyhatása, hanem a teázás placebo hatása is gyógyulást érhet el.

A biológus, kérdésre válaszolva nem tudta megmondani, hogy melyik a kedvenc gyógynövénye, hiszen, mint mondta mindig beleszeret, rácsodálkozik egy-egy gyógynövény hatására és időszakonként más-más növényt tart a legjobbnak. Fontosnak tartotta elmondani, hogy

a gyógynövény-teákat, készítményeket mindig hosszabb ideig kell használni, mint a szintetikus gyógyszereket, van, amelyik csak három hónap fogyasztás után hozza meg a várt eredményt.

Arról is beszélt, hogy nagyon fontos, hogy kisebb hűlésen, megfázás, torokfájás esetén elsőként a gyógyteákhoz forduljunk, láz esetén például kiváló a hársfatea, de a menta és a kamilla is jól gyógyítja a megfázás első tüneteit.

Felmerült a mivel ízesítsük a teát kérdés is. Elhangzott:

az étvágygerjesztő teákat mindenképp keserűn kell inni, de másképp nyugodtan lehet használni a teák ízesítésére mézet és akár egy kis cukrot is.

S nagyon fontos, hogy lehetőleg a teakeverékekbe mindig kerüljön egy jó ízű, élvezhető tea is, hiszen az illatos és ízletes gyógyteát mindenki szívesebben fogyasztja.

Marosszentgyörgyön  ötödik alkalommal tartották meg a magyar közösség napját. A római katolikus templom udvarán sokféle foglalkozást szerveztek, főként gyerekeknek. Lehetett többek között lovagolni, de volt jurtalátogatás és íjazási lehetőség is. Mézes pogácsákat lehetett díszíteni és kóstolni, de aki az agyagozást vagy fafaragást szerette volna kipróbálni azt is megtehette.

A kis színpadon helyi tehetségesek néptáncosok léptek fel és a kecskeméti vendégek is bemutatkoztak. A csípős, de napos őszi napon a helyi magyar közösség apraja-nagyja találkozott, beszélgetett, együtt szórakozott.