Létezik még olvasási kedv

Egy régi mondás szerint a magyar ember utolsó pénzén inkább könyvet vesz, mint kenyeret, a nyomtatott betű árának drasztikus emelkedésével azonban ez a megállapítás mára már szinte teljesen elveszítette érvényét. És sajnos egyre ritkábban találkozunk a másik mondással is, mely szerint „a legszebb ajándék a könyv”. Na persze, feltéve ha nem könyvtári – tennénk hozzá, és ezzel máris témánál vagyunk, hiszen a könyvvel való barátkozásnak a legolcsóbb módja továbbra is a könyvtárak látogatása. Körképünkben – a teljesség igénye nélkül – Udvarhelyszék néhány fontosabb közkönyvtárának helyzetét próbáltuk felmérni. Az önkormányzatokhoz tartozó intézmények számára szorítanak némi helyet a költségvetés elkészítésekor, nem költenek ugyan vagyonokat könyvekre, de ez a segítség is jól jön. Az igazi plusz és előrelépés, hogy idéntől a legtöbb községi könyvtár már számítógépekkel és ingyenes internetezési lehetőséggel várja az érdeklődőket, a Biblionet könyvtárfejlesztő program első fázisának keretében Hargita megye 19 könyvtára 76 számítógépet kapott. A látogatottság már nem a régi, de egy viszonylag stabil táborra ma is lehet számítani.

Székelykeresztúr

A kisváros könyvtára (42 809 kötet, 15 férőhelyes olvasóterem, 4 számítógép) 2004 óta működik – közismert nevén – a Cigánybáróné házában. A látogatok mintegy 70 százaléka diák, rajtuk kívül nyugdíjasok és értelmiségiek az állandó visszatérők. Az igényeknél határozottan a szépirodalom dominál, de keresik a szakkönyveket, a gimnazisták számára pedig a jól látható helyre kitett képes lexikonok jelentik a csemegét. Talán meglepő, de az utóbbi időben növekedett a látogatottság, ez az intézmény népszerűsítésének is az eredménye (iskolás osztályokat hívnak rendszeresen könyvtárlátogatásra, ilyenkor sokan ott ragadnak). „Próbálunk napirenden lenni, tartjuk a kapcsolatot az iskolákkal, megtudjuk, hogy mit kérnek a diákoktól, s többnyire ezeket a könyveket vásároljuk meg” – nyilatkozta a Székelyhon.ro-nak Lőrinczi Edit, aki 2003 óta az intézmény könyvtárosa.

Szentegyháza

A könyvtár tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, pár száz könyvvel indult, ma már 39 000 kötetből lehet válogatni. A kultúrház teljes földszintjét elfoglaló intézmény leggyakoribb látogatói a diákok és egyetemisták. A szépirodalmi műveken mellett gazda a szakirodalmi részleg is, főleg a történelem, néprajz és pedagógia része. Értékes és sokszor használt a Magyar Nagylexikon 21 kötete, mely a testvérváros, Balatonboglár ajándéka. A könyvtár népszerűségét csak fokozták az író-olvasó találkozók, melyek vendégei voltak Kányádi Sándor, Beke György, Fodor Sándor, de hívtak meg szakembereket is, mint Toró Tibor atomfizikust vagy Egyed Ákos történészt. „Mindig gondosan ügyeltem arra, hogy a megfelelő könyv a megfelelő ember kezébe kerüljön” – vallja Szabó Klára, aki közel fél évszázadot állt itt a könyvbarátok szolgálatában.

Parajd

A parajdi intézmény (12 200 kötet, 3 számítógép) 1995-ben költözött a kultúrotthonból a polgármesteri hivatal egyik épületébe. Kádár Margit könyvtáros immár 20 éve segíti a könyvekkel való barátkozást. Bár nincs külön olvasóterme, van lehetőség a könyvek helyben használatához. Kelendőek az újdonságok, a szépirodalmi művek, valamint a szakkönyvek, főleg a kertészet vagy gyógynövény témában. Tavalyelőtt tudtak nagyobb összeget fordítani könyvvásárlásra, de említést érdemel a közel 800 kötetes adomány, amit az udvarhelyi városi könyvtár juttatott el az intézményhez. A kötetek érkezésével egyre fogy a hely, jelen pillanatban a könyvek és az olvasók, ha szűkösen is, de megvannak.

Korond

A 12 000-es könyvállománnyal rendelkező intézmény 2007-ben költözött a régi kultúrotthonból az újba, a könyvtárosi feladatokat maga az igazgató, Kovács György látja el 2000 óta. A költözés évében Bukarestből érkezett adományként egy 700 kötetes könyvállomány. A látogatók többnyire diákok, a szépirodalom mellett mezőgazdasági szakkönyvekre van igény, bár ezekből elég kevés van. Új kötetek vásárlására nemigen van lehetőség „a költözés elvitte a pénzt”, viszont sikernek számít az új polcrendszer kiépítése.

Zetelaka

A több mint 60 éve működő könyvtárnak 13 600 kötete van, de néhány éve testvértelepülési kapcsolaton keresztül a magyarországi Bajáról érkezett egy 7000 kötetes adomány, ezek besorolása még folyamatban van. Boros Mária az 1990-es újraindulás óta könyvtárosa az intézménynek amely jelenleg a kultúrotthon emeletén talált otthonra. A könyvtárat vegyesen látogatják az 50 éven felüliek és a 10–13 évesek, a szépirodalom mellett a technikai és szakkönyvekre van igény, olykor nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Várhatóan a számítógépek megérkezésével egy új korosztállyal bővülhet az olvasó/internetező tábor.

Lövéte

A községi könyvtár 10 200 kötettel áll az olvasók rendelkezésére. 2008 decemberében külön épületbe költözhetett (addig a népiskolában működött), így jobb körülmények közt fejheti ki tevékenységét. A 10 férőhelyes olvasóteremben négy számítógép is helyet kapott. András Kinga 2003 óta az intézmény könyvtárosa, ahogyan tréfásan egymást közt megjegyeztük, a legutóbbi komolyabb könyvrakománnyal érkezett, abban az évben ugyanis egy közel 2000 kötetes adománnyal bővült a könyvállomány. Inkább fiatalok, diákok fordulnak meg gyakrabban a könyvtárban, a látogatottság enyhén csökkenő tendenciát mutat, de azért még van érdeklődés. Főleg az új könyveket keresik, de van igény útleírásokra, történelmi könyvekre, és újabban lélektani, spirituális művekre is.

Nehéz elképzelni, hogy a klasszikus formában nyomtatott könyvre milyen jövő vár. Nem egyszer ítélték halálra, lehet, hogy egyszer be is következik, de még nem tartunk ott (a színház sem halt meg, amikor jött a mozi). Az olvasási kedv ugyan nem a régi, de még létezik, így a nyitottságra, adakozásra berendezkedett, oly sok szellemi értéket rejtegető könyvtárakból sem lettek múzeumok. Merem remélni: amíg lesznek olvasók, addig lesznek könyvtárak... vidéken is.

A körképünkben szereplő könyvtárak adatai