Lerótták kegyeletüket, több százan gyűltek össze az úzvölgyi megemlékezésen

Megemlékező ünnepséget tartottak csütörtökön az úzvölgyi katonatemetőben a II. világháború ott zajló csatájának 77. évfordulója alkalmából. Az eseményre több százan érkeztek határon innen és túlról, illetve jelen volt a 97 éves Bartha Mihály úzvölgyi veterán is, akinek bajtársai a temetőben nyugszanak.

Erkölcsi kötelesség

Az ünneplőket elsőként Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester köszöntötte. Mint fogalmazott, 77 évvel ezelőtt őseink bátor helytállással védték hazánk határát a betörő ellenségtől.

Tilki Attila országgyűlési képviselő beszéde elején azt hangsúlyozta, elsősorban azért vannak jelen a megemlékezésen többen is Magyarországról, mert erkölcsi kötelességük, emellett pedig számos egyéb, főként történelmi okot is felsorolt. „Nekünk pontosan tudni kell, hogy az élet minden területén, ahol élünk és dolgozunk, mit vár el tőlünk a nemzet. Tőlünk, budapesti képviselőktől azt várja el, hogy parlamenti szinten képviseljük azt, ami itt történt. De képviselnünk kell európai szinten is, és el kell érnünk, hogy a kegyeleti jog illessen meg mindenkit” – emelte ki.

Mindig szívügye lesz

A továbbiakban Fürjes Balázs államtitkár arról beszélt, hogy Közép- és Kelet-Európa nemzetei a 21. században csak együtt lehetnek sikeresek. „Ha tudunk együttműködni, ha kölcsönös tisztelettel és elismeréssel vagyunk egymás iránt, ha valódi egyenragú partnerei vagyunk egymásnak, Magyarország és Románia is nagy közös sikereket érhet el Közép- és Kelet-Európa más nemzeteivel közösen.

„Eltelt három év, amióta ezt ide megépítették, és tudomásom szerint nincs egyetlen olyan hivatal sem az országban, amely pozitívan véleményezte volna ezt a kegyeletsértést. Az állam intézményei azt mondták, hogy jogtalan, és nincs itt a helye. Bízom benne, hogy annak a küzdelemnek, amit Csíkszentmárton közössége végez, az lesz az eredménye, hogy a temető vissza kell álljon a régi formájába” – vetítette elő Borboly.

77 év után tért vissza

Az ünnepi beszédeket követően Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester egy történetet osztott meg a jelenlévőkkel, amelynek végén egy ünnepi zenés műsor is felhangzott. Mint felelevenítette, 1944. augusztus 26-án a sepsiszentgyörgyi Nagy Andor hírvívő honvéd visszavonulás közben megtalálta szülővárosa székely határőr zászlóaljának a zászlókürtjét. Mivel tisztában volt azzal, hogy a visszavonulás és az esetleges hadifogság a kürt sorsát is megpecsételi, zubbonyába tekerte, és elrejtette az Úzvölgyében. Félelme beigazolódott, mert szovjet hadifogságba esett, amelyből 1947-ben térhetett csak haza.

A továbbiakban a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit a magyar emlékműnél, majd az esemény a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult.